Észak-Korea soha nem mond le az atomfegyvereiről– hangzott el Kim Jodzsongtól néhány órával ezelőtt. Jodzsong Kim Dzsongun húga, hogy ő kommentálja az atomfegyverek jövőjét, már egy rendkívül demokratikusnak tűnő berendezkedés látszatát sugallja, és a kijelentéstől a hideg fut végig minden normális ember hátán. Persze, hiszen egy diktatúra, amely elnyomja saját népét is, ezen főtevékenységet pedig szívesen gyakorolná (vélhetően) multinacionális közegben is. A multis nyelvezetben az ilyen tevékenységet “nemzetközi best pracktice-eknek” fordítják, és adódik a kérdés, hogy ha mondjuk az Egyesült Államok tesz hasonló kijelentést az atombombák kapcsán, vagy gyakorolja nemzetközi szinten a nem éppen emberbarát ideológiák közvetítését, akkor miért nem rettenünk meg? Sőt, örülünk, biztonságban érezzük magunkat.
A világ nagyhatalmai nagyjából úgy állnak az atomfegyverek kérdéséhez, mint az egyszeri republikánus néni a fegyverviselési joghoz: ha mindenkinek van, mindenki meg tudja magát védeni, esetleg elrettenti a potenciális rosszembert. Aztán ezek a csúzlik néha elsülnek.
Természetesen nem vagyok naiv, szükséges minden valamire való nagyhatalomnak megfelelő elrettentő erőt képviselni, ha pedig az ember végtelen nyomorúságában úgy találta, hogy városok, kisebb országok kiirtására alkalmas fegyvereket kell hadrendben tartani, hogy ne ugorjunk egymás torkának, felfoghatjuk az atomfegyvereket szükséges rossznak. Hiszen végső soron részében ennek köszönhetően egy olyan status quo alakult ki a világ nagyhatalmai között, amire eddig nem sok példa volt a történelem során. Viszont a status quo-hoz két fél kell – legalábbis az atomfegyverek létjogosultságát magyarázó eszmefuttatás logikai konstrukciója alapján. Innentől pedig egészen átalakul a bevezetőben felsejlő morális dilemma:
egészen pontosan ki “érdemli meg”, hogy elrettentse az ellenfelét?
Észak-Korea a józan ítélőképességű emberek körében nem áll ennek a rangsornak az élén, hiszen egy-két progresszív-liberális demokrata párti politikuson kívül nem sokan akarják győzelemre vinni a világkommunizmust. Senki nem akar készlethiányokat a boltokban, a média olyan szintű leuralását, hogy a köztévé 99-0-ás győzelemről tudósítson olyan világversenyeken, amire ki sem jutott az ország csapata, nem akar 0-24-ben áradó politikai indoktrinációt, energiaszegénységet, vagy azt, hogy egy politikai erő határozza meg azt, hogy mi a demokrácia, és abban kik vehetnek részt. Gyorsan átcsúsztunk az USA-ba.
A különbség a két ország politikai vezetése között lényegében csupán annyi, hogy míg Észak-Korea a látszatra se adva egy embertelen diktatúrát épített ki, az Egyesült Államok a soft power eszközével, a fegyveripar helyett egy még hatékonyabb ágazatban, a tudatiparban ért el látványos vívmányokat. Személyesen én is számtalanszor írtam már a demokráciaexport kudarcáról, és arról, hogyan destabilizálta saját szövetségeseit az Egyesült Államok a nemzetközi főhatalom megtartása érdekében. Amerika azzá a gyerekké vált, aki az iskola folyosóján módszeresen veri ki a jó tanulókból az uzsonna pénzt, de valahogy sosem hívják be az igazgatóiba, mert egyébként meg olyan rendesen viselkedik a tanárokkal. Észak-Korea pedig az a gyerek, aki megpróbálja utánozni, csak béna benne. Ez az USA igazán nagy vívmánya.
A valódi fegyver tehát nem az atombomba, hanem a soft power, ami mögé rejtik a felek, ebben pedig megkérdőjelezhetetlen előnye van. Ettől függetlenül azonban nem megkérdőjelezhető, hogy ha valakinek ilyen eszköz van a kezében, azzal szemben ellensúlyt kell képeznie valakinek. Persze azt senki nem akarja, hogy ez az ellensúly éppen Észak-Korea legyen. Azonban azon az ideológiai pályán, amin az Egyesült Államok halad, lassan az sem életbiztosítás, ha éppen az USA ragaszkodik atomarzenáljának fenntartásához.
Az viszont mindenképpen biztató, hogy már csak 3 napig kell szerencsésnek lennie a világnak, nehogy Biden öntudatlanul rátenyereljen a piros gombra. A nagyobb probléma, hogy alelnöke, a woke Kim Jodzsongnak reális esélye van 4 évig a gomb felett lebegtetni a kezét. Onnantól aztán tényleg mindegy, hogy Észak-Korea, vagy az Egyesült Államok bizonygatja, hogy országuk biztonsága szempontjából szükség van atomfegyverekre, mert a világnak fog kelleni egy józan ellensúlyt képezni mindkettővel szemben. És ez baj. Lenne.
Fotó: MTI
Talpra magyar!
2024-11-02 at 14:52
Észak-Koreával az az egyik nagy gond hogy amikor természeti csapás érte akkor az emberek úgy hullottak mint ősszel a legyek és ez miatt rengeteg élelmiszersegélyre szorultak. – Mert a kommunista pártvezetés csak a fegyverkezésre és annak fejlesztésére összpontosított. Kim família megy élte azalatt is a luxus életét.
Büzsi Dösdó
2024-11-02 at 14:50
Én azért a szart nem látom különbnek a fosnál.
Sőt még a hányadéknál, takonynál, gennynél sem.
Lehet választani, hogy (É-Korea, D-Korea, USA, Kína, EU stb.) melyik melyik???
Zolee
2024-11-02 at 14:18
Kedves Greg: Észak Korea folyamatosan küld fegyvereket, lőszert és most már katonákat az oroszoknak. Egyébként minden hozzájuk hasonló ocsmány diktatúrát támogatnak. Valóban nem ártják bele magukat más dolgába :). Azt azért hozzátenném, hogy az USA-t a világ legundorítóbb diktatúrájához hasonlítani tényleg elég durva.
T. rex
2024-11-02 at 14:16
Azért mocskos Amerika, mert a saját elkorcsosult, szokásait kényszeríti más országokba! És igaz, egyik ekletáns példa erre Dél-Korea! Bár sajnos mindig voltak és lesznek olyan országok, akik majmolják Amerikát, mondván, ami tőlük jön az csak jó lehet!
Gnoll
2024-11-02 at 13:51
Ezt valaki egy cikknek meri nevezni? Tényleg bármilyen kiindulópontból már csak oda tudtok eljutni, hogy mocskos Amerika?
Kíváncsi vagyok, mi lesz végül abból, hogy Orbán át akarja szervezni a fideszes propagandát! Alaposan ráfér! Hatalmas zakó felé fut a fidesz másfél év múlva ezekkel az agyatlan szennyoldalakkal…
Tudományos libsizmus
2024-11-02 at 13:49
Dél-Korea termékenységi rátája 1 alatt van. 50 év múlva az országnak nem lesz dolgozó népessége. Tessék vetni egy pillantást a dél-koreai fiúegyüttesekre. Feminin buzi az összes.
Annak az országnak vége. Viszi a lendület még egy darabig. Aztán annyi nekik.
Yoggi
2024-11-02 at 13:25
Azért az már a vég kezdete, amikor egyesek meg akarják magyarázni (és van rá közönség), hogy Észak-Korea a világ közepe, jobb, mint bárhol máshol.
A normalitás utolsó mentsvára.
Eddig nem értettem, hogy miért kellett az Ultrahangon megfuttatni ugyanezzel a vérkomcsi Thürmer Gyuszit.
Most már látom az irányt. Értelmet nyert Békésmarci “rossz blokkban vagyunk” mondata is.
Na, elmentek ti a jó büdös picsába…
Persze, a komcsi érában felnőtt generációnak ez az álma. Ezért vonzódnak itt annyira Putyin és Hszicsinping valagához egyesek.
Tudományos libsizmus
2024-11-02 at 13:24
Kedves észak-koreaiak. Eszetekbe ne jusson csatlakozni Dél-Koreához.
Greg
2024-11-02 at 11:20
Észak-Korea fényévekkel különb a világszégyene USA-nál. Ők nem ártják bele magukat a mások dolgába, az pedig abszolút a belügyük és ezért senkinek semmi köze hozzá, hogy hogyan élnek, mit csinálnak és hogyan védik meg saját magukat a saját országukban.
paradise
2024-11-02 at 11:06
…..gondolj csak bele…nincs buzulás nincs faszbuk rtl klub atv teva2 nincs jewtube..aki embert öl nyomban felakasztják….legfőképp nincs tömeggyilkos népirtó terrorista fehér faj ellenes háborúsbűnös terrorista zsidó…maga a földi paradicsom