Idősek halálával kíván szavazatot gyűjteni a Tisza-pártnak Raskó György. A brüsszeli érdekeket képviselő és vágyakat megjelenítő agrárguru márki-zayozott egyet.
Raskó György olyan, mint egy pesti nagykörúti török kebabos. Ha eltűnik egyszer valahol, kétszer jelenik meg máshol utána. Nem véletlen, hogy a Momentum és Márki-Zay-féle összetömörülés után most a Tisza-pártnál élősködik, ahol újabban a hódmezővásárhelyi polgármestertől eltanulva az idősek haláláról fantáziál.
„Az idős korosztály tagjai közül a következő választásokig sokan 100 ezres nagyságrendben kiesnek, mint szavazók, ugyanakkor 100 ezres nagyságrendben lépnek be fiatalok, mint első választók. Az idő tehát a Tiszának dolgozik.”
– írta Raskó az azóta törölt posztjában.
Nem különösebben értelmezhető a Tisza-párt politikai kommunikációja, ugyanis mi az, hogy a Tiszának dolgozik az idő, amikor a Republikon szerint csak egy százalékkal marad el a Fidesztől, a Medián-Publicus kettős pedig már Magyar Péter előnyét vizionálja. Bár nagy lehet a baj, ha a Tisza politikai haszonszerzéséhez az idősek halálára van szükség.
Mondjuk a magát agrárközgazdásznak valló Raskó pontosan jól tudja, hogyan lehet, ha nem is megölni, de tönkretenni azokat az embereket – legyen az idős, fiatal vagy középkorú –, akik minden bizonnyal nem tartoznak a Raskó által megálmodott ideális szavazók közé: a Magyar Nemzet szerint miközben az Antall-kormányban a Földművelésügyi Minisztérium államtitkáraként a privatizációs és vállalkozásfejlesztési főosztályt vezette, 1991–1994 között a privatizációért felelős Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) igazgatótanácsának MDF-es delegáltjaként tevékenykedett.
Ezt alkotmányellenesen töltötte be az akkori Alkotmánybíróság határozata szerint, mivel
az érdekeltségébe tartozott a Hunsoya Kft. nevű szójaimportcég, amely a hazai mezőgazdaságnak konkurenciát jelentett. Ráadásul Raskó a washingtoni székhelyű Világbank alkalmazottjaként érkezett a rendszerváltáskori politika világába.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS