“A balliberális reakciók szerint óvatos Csurka-kultuszt épít a Fidesz. Bár nem én vagyok a Fidesz, de én nem valamiféle óvatos kultuszt szeretnék, hanem egy nagyon határozott Csurka-kultuszt! Egy Csurka reneszánszot, ami XX. Század Intézet konferenciájával el is kezdődött – mondta Békés Márton történész, a XXI. Század Intézet igazgatója akit – a számos Csurka-interjút készítő Stefka Istvánnal egyetemben – Huth Gergely kérdezett a Revolutio’56 Gasztropubban újraindult Polbeaten.
Rengeteg hordalékkal szórták tele Csurka István életművét. Sőt, innen-onnan el is torlaszolták, nehogy hozzá lehessen férni. Még Csurka-összes sincs, műveinek nagyobb részét antikváriumból is csak nagyon nehezen lehet beszerezni. Ez nem maradhat így. Merjük beállítani, merjük továbbvinni, nyilván kritikusan, nyilván rámutatva a pálya árnyékos, napos és minden részére – mondta a PestiSrácok videóműsorában Békés Márton, hozzátéve: nem lehet különválasztani az író és a politkus Csurkát, hiszen mindkettő ugyanaz az ember volt, íróként is politikus.
Stefka István, a PestiSrácok tiszteletbeli főszerkesztője rendkívüli gondolkodónak tartja Csurkát. – Nagy szerencsém volt, hogy személyesen ismertem, sok-sok interjút készítettem vele. Két évvel a halála előtt írta a Dr. Utólag című visszaemlékezését. Érdemes egy pár mondatot ebből felolvasni – javasolta Stefka, ezt a részt idézve a kötetből:
Soros György 1985-ben ellátogatott Magyarországra és meghívta az úgymond ellenzéki írókat, értelmiségieket, mint Csoóri Sándort, Mészöly Miklóst, engem és természetesen Vásárhelyi Miklóst, volt elvtársát, a Margit kertbe egy remek ebédre. És fölajánlotta, hogy évente 3 millió dollárt fog adni a fiatal értelmiségiek nyugati utaztatására, oktatására.
Stefka István rámutatott: 1985-ben tehát még nem jött rá Csurka, hogy ugyanazzal a módszerrel él Soros, mint Aczél György. Kádár legfőbb kultúrpolitilkusa, aki szintén magához édesgette azokat az írókat, akiktől valamit várt. Aztán hamar rádöbbent a valóságra, hogy Soros azért érkezett ide 1985-ben, azért hozta a pénzt, hogy ne legyen forradalom, hogy a rendszerváltás ne járjon elszámoltatással és személycserékkel. Hogy az a réteg, benne azzal a munkásőr, funkcionárius és gazdasági vezető állománnyal, amely Sorost és a Bilderberg-csoportot elsősorban érdekelte, békés úton tarthassa meg a pénzét, a hatalmát, a pozícióit.
Stefka ezt is idézte Csurka tollából:
1991-ben Magyarországon beállt a nyitott társadalom. Soros György díszdoktor lett, én meg betiltott. Sorost a közgazdasági egyetemen díszdoktorrá avatták rendszerváltó érdemeiért, engem pedig, a kormányzó párt egyik alelnökét, alapítóját, országgyűlési képviselőjét 1992-ben – még a dolgozatom kibocsátása előtt – gyakorlatilag kitiltottak a Magyar Rádióból.
Amit Csurka elkezdett, az a nemzeti konszenzus alapja
Békés Márton arra hívta fel a figyelmet, hogy amit Csurka elkezdett, az ma már a a nemzeti konszenzus alapja.
Ahogy Schmidt Mária mondta, nagyon sok mindenben igaza volt, csak rossz volt az időzítés. 5-10 évvel a lehetőségek előtt járt. A kilábalás forgatókönyvében 2007-ben például azt írja, hogy kétharmados parlamenti többség, új alkotmány, új médiatörvény kell. És lőn! Persze Csurka nagyon is aktuális volt abban a korban, csak nem volt meg hozzá az erő, hogy érvényt lehessen szerezni az elgondolásainak.
A történész azt is hozzátette: 1996-ban jelent meg Csurka a Nemzeti összefogás című kis könyve. Ekkor azt írta, hogy az összes kéznél lévő jobboldali párt adja össze az erejét, hozzon kívülről egy a paktumokban részt nem vevő miniszterelnököt, és legyen új alkotmány! Hát nem ezt valósította meg a Fidesz, amikor 1998-tól erre fokozatosan lehetősége adódott?
Stefka István Orbán Viktor és Csurka István kapcsolatáról így vélekedett:
Ha végignézzük Orbán Viktor politikai pályáját, kezdve a Hősök terei felszólalásával, hogy “ruszkik haza”, majd a nemzeti liberális korszakát, amikor a Trianon-évfordulón nem voltak hajlandóak elénekelni az Országházban a Himnuszt, akkor azt látjuk, hogy sok mindenre a miniszterelnök is utólag jött rá, csakúgy, mint Csurka. Rádöbbent, hogy csak mézesmadzag, amit a Sorosék kínálnak, mert valójában elrabolnák az országot, a szuverenitást. Evvel együtt a Fidesz sosem hagyta el azt a a nemzeti szabadelvű énjét, ami benne volt Kossuthban, Eötvös Józsefben és Széchenyiben. A nemzeti összefogás szükségét 1998-ra ismerte fel és valósította meg a Fidesz, s akkor még bizonyos szempontból Csurka idegenkedve nézett Orbán Viktorra. Ám idővel egyre inkább lehetett látni, hogy a MIÉP a Fidesz támogatójává válik. Már nem támadták Orbánt a parlamenti vitákban, s később Csurka nyíltan Orbán Viktor mellé állt.
A beszélgetés végefelé az is szóba került, hogy a Csurkára rásütött antiszemitizmus valójában nem vad, gyilkos indulatú zsidóellenesség volt, hanem inkább politikai vita és nagyotmondás, amiből később igencsak visszavett.
Nézze meg, hallgassa meg a teljes beszélgetést! A podcast-változat ITT elérhető! A következő nyilvános Polbeat-felvételt december 12-én, csütörtökön, 18 órakor tartjuk a Revolutio 56 Gasztropubban, a budai Bem rakpart 53. alatt.
dr. Kolompár G.
2024-12-04 at 13:23
A Fidesz semmilyen Csurka kultuszt nem épít. A Fidesz kb. annyira vallja magáénak Csurka politikai életművét, mint amennyire kereszténység a világképe.
A Fidesz gyüjtőpárt. Mindenkit a saját akoljába akar terelni. A “Csurka hívőknek” csak a szavazata kell, ezért ja képmutató felhajtás.
ViAM
2024-12-04 at 13:06
Szóval szélesedik az összemosás illetve mosdatás, amit nem Csurkára értek. De azért tényleg “laza” a kifogás, hogy Csurka István 90. éves lenne. Igen, amit (Budapest, 1934. március 27. – Budapest, 2012. február 4.) márciusban kellett volna tisztességesen, mások bevonása nélkül ünnepelni, vagy legalábbis megemlékezni – nem év végén.
Azt már a jövőre is vonatkoztatnám, hogy nagyon rossz magyar szokás szerint – de lehet, hogy máshol is előfordul – életében kellene az arra érdemesülteket megbecsülni, nem haláluk után felmagasztalni, értve ezalatt azokat is, akik bár életében elhatárolódtak tőle, de most rájöttek, “hát tényleg milyen értékes ember volt, mert ha ezt mondom rám is hullhat az elhunyt dicsőségéből”.
MSNPontCom
2024-12-04 at 04:24
…nagyon hiányzik a nagy asztal…. összekötő szerepe volt…
GJ
2024-12-03 at 19:58
ELÉG SZÉLES A SPEKTRUM
Csurka kultusztól a Netanjáhú mosdatásig!!!
PrüsszelPress
2024-12-03 at 19:35
Igen?!
Akkor miért táncol anyagilag pengeélen Dörner és a Színháza, mióta csak magyar drámákat adnak?
Miközben ezerrel tolják be a pénzt mindenféle szutyok alternatív miafrancba?!
Választások előtt Csurkázunk, aztán elhagyjuk útközben, majd megint elővesszük?
.
Hová lett a MAGYAR Néprajzi Múzeum?
Ezen az oldalon laudálak Beke Albertnek, aki azon fáradozik, hogy a népi-nemzeti, autentikus magyar alkotókat besározza és lerántsa a semmibe: Kodály, Illyés Gyula, Németh László életműve, Latinovits, stb.
lhotx
2024-12-03 at 18:25
Már olvashatom? Hol? Úgy értem, most ki tartja a markát?
Heller Ágost
2024-12-03 at 17:21
Az Orbán-kormány és holdudvara magáról állít ki szegénységi bizonyítványt az antiszemita, újfasiszta nézeteket valló Csurka piedesztálra emelésével. 1992-ben még a Fidesz is elhatárolódott Csurka xenofóbiájától, ma nyíltan felvállalják. Lám, ezt teszi a az ember gerincével és agyával a hatalom!