Jövő szerdán Lengyelország átveszi a stafétabotot Magyarországtól az EU Tanácsának elnökségében. Azonban Donald Tusknak a magyar kormányfőhöz képest jóval kevesebb lehetősége lesz céljai elérésére, mert nemcsak az amerikai elnökkel, hanem a német belpolitikai helyzettel, a francia elnök politikai instabilitásával és az Európai Bizottság elnökének felelőtlenségével is meg kell küzdenie. Tusknak várhatóan Washington és Brüsszel között kell majd egyensúlyoznia, de könnyen eshet két szék között a pad alá.
Magyarország után Lengyelország tölti be 2025. január elsejétől az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét.
„Maradj biztonságban, Európa! Ez a mottónk, amely tükrözi a kontinensünk előtt álló jelenlegi kihívásokat, beleértve Oroszország Ukrajna elleni agresszióját és a növekvő geopolitikai feszültségeket”
– mondta Adam Szłapka európai uniós ügyekért felelős miniszter. Az Euronews szerint a tárcavezető arról is beszélt, a lengyel elnökség támogatni fogja az európai biztonságot erősítő tevékenységeket annak minden dimenziójában: külső, belső, gazdasági, információs, energia-, élelmiszer- és egészségügyben. Továbbá hangsúlyozta, Lengyelország az átláthatóságra és az együttműködésre helyezi a hangsúlyt, és költségvetése az elnökségre körülbelül 415 millió zloty, átszámítva közel 40 milliárd forint lesz.
A magyar ciklus gáncsolása
Varsó soros elnöki mozgásterének elemzéséhez érdemes Magyarország féléves, december 31-én lejáró ciklusára gondolni. Habár hazánknak az elnöksége alatt ambiciózus tervei voltak a jogalkotás terén, gondoljunk csak az illegális migráció megállítására vagy az európai versenyképesség újjáélesztésére, több tényező is hátráltatta a munkát.
Egyrészt hiába július elsejétől töltötte be a tisztséget a magyar kormány, az európai parlamenti (EP-) választások miatt a strasbourgi grémium csak októberben állhatott össze, és az árvíz miatt szeptemberben is elmaradt az Európai Tanács ülése. Másrészt pedig néhány miniszterelnöki vagy éppen tárcavezetői összejövetelen kívül nem igazán voltak a tagállamok együttműködőek.
Jó példa erre az Európai Parlament plenáris ülése, ahol Orbán Viktor bemutatta a magyar elnökség programját. A program helyett a vita „jogállamisági” halandzsákba és politikai péniszméregetésekbe torkollott, és már mindenről volt szó csak az unión belüli fejlesztésekről nem.
Ezért sem véletlen, hogy Donald Tusk hiába tekinthető Brüsszel egyik kedvenc politikusának, Orbánhoz hasonlóan ő sem dolgozhat majd nyugodt körülmények között.
Orbán Viktor miniszterelnök ismerteti a magyar uniós elnökség programját az Európai Parlament ülésén Strasbourgban 2024. október 9-én. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
A keresztnév ugyanaz, az Ukrajna-politika más
Így látja a Rzeczpospolita nevű lengyel lap is, amely attól tart, hogy a varsói külpolitika annyira sokat veszített jelentőségéből, hogy a német–francia politika által dominált Európai Unió a magyarnál is formálisabb szerepet szán a lengyel elnökségi ciklusnak. Az erre utaló jelek között azt említették a cikkben, hogy a múlt hétvégén távol maradt Olaf Scholz kancellár Donald Tusk és Emmanuel Macron találkozóján, amely az EU Ukrajnával kapcsolatos közös stratégiáját tárgyalta.
A fentieket pedig az a lap gondolja így, amely nekünk onnan lehet ismerős, hogy Magyar Péterrel készített egy alákérdezős interjút még a júniusi választások előtt, két éve pedig arról értekezett, hogy az uniós fegyvertámogatás kezdeti vétójával „Orbán hátba szúrja Lengyelországot.”
A márciusi weimari háromszög vezetőinek csúcstalálkozóján még kezet foghatott egymással Emmanual Macron francia elnök, Olaf Scholz német kancellár és Donald Tusk lengyel miniszterelnök. Decemberben már nem. Fotó: MTI/EPA/Hannibal Hanschke
A liberális-konzervatív hírportál azt viszont tudatosan nem említi, hogy az Ukrajnával kapcsolatos közös stratégia nem más, mint a háborús ország további katonai támogatása. Ez pedig már nem szerepel olyan hangsúlyosan több tagállam – köztük Franciaország vagy Németország – napirendjén, mint néhány hónappal ezelőtt. Ráadásul a lengyel miniszterelnök hiába lelne partnerre Emmanuel Macron vagy éppen Orbán Viktor személyében az illegális migráció megállítása kapcsán, nincs garancia arra, hogy az egyébként a lengyeleknél is különösen hangsúlyos programpont a következő fél évben megvalósuljon.
És ha nem lesz megoldás az európai bevándorlási politikára 2025 júniusáig, akkor a lengyel külpolitika végérvényesen elbúcsúzhat az unión belüli nagyhatalmi státuszától. Ebben óriási szerepet játszhat, hogy két olyan országban is új vezető kerül a bársonyszékbe, amely befolyásolhatja Lengyelország uniós céljainak megvalósulását.
Az orosz–ukrán háborúban mielőbbi békét sürgető és a katonai támogatások megadását elutasító Donald Trump január 20-án teszi le az esküt Washingtonban. Brüsszel eközben már egy ideje azt hangoztatja, hogy az újdonsült amerikai elnök kezdeményezni fogja az unióval való kereskedelmi háborút a Kínából érkező termékek megvámolása miatt, miközben nehezményezik a háború megállítására tett amerikai ígéreteket is.
Lengyelország viszont kormányokon átívelő szoros diplomáciai kapcsolatot tart fenn az Egyesült Államokkal, ami Trump első ciklusa alatt sem változott meg. Ezért is lenne problémás Tusknak, ha Brüsszellel vagy Washingtonnal kerülne összetűzésbe.
Donald Trump már egy ideje kiváló diplomáciai kapcsolatot tart fenn Orbán Viktorral, kérdés, hasonlóan jó lesz-e a viszony a lengyel kormányfővel. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Berlinről lemondhatnak, Párizs mentőöv lehet
A másik nagyhatalom, ahol változás állhat be, az Németország. Ahogyan korábban a PestiSrácok megírta, Olaf Scholz bukása miatt február 23-án tartanak parlamenti választásokat, amelynek nagy esélyese a CDU/CSU–szövetség, új kancellárja pedig Friedrich Merz lehet. Az utódjelölt Ukrajna még erőteljesebb támogatását szorgalmazza, viszont nem kampányol az illegális migráció megállításával. És ami igazán fájhat a lengyeleknek, hogy Merz győzelme esetén hosszú hónapokig nem alakul meg az új német kormány a német szociáldemokraták vagy a Zöldek részvétele miatt, csupán nyár közepén vagy végén.
Vagyis a lengyel elnökségi ciklus alatt biztosan nem iktatják be az új kormányt, ha a CDU/CSU nyeri a választásokat.
Így viszont Tusk csak a Merz-cel való informális kapcsolatokra építhet, másra nem. Ha nagy meglepetésre Scholz-ot újraválasztják, Varsó még rosszabb forgatókönyvre készülhet. A megbukott kancellár ugyanis különösebben nem foglalkozott az európai ügyekkel, Tusk-kal pedig finoman szólva sem találta meg a közös hangot.
Ráadásul kisebb diplomáciai összetűzést okozott a schengeni egyezményt aláásó ellenőrzés visszaállítása a lengyel–német határon, és a német cégek nagyvonalú támogatásának elindítása, amely Varsó álláspontja szerint megkérdőjelezi az EU egyenlő versenypolitikájának eredményességét.
Ugyan Tusk mentőövként elvileg a jelenleginél is szorosabb kapcsolatot alakíthat ki Franciaországgal a féléves ciklus alatt, ám Macronnak sincs betonbiztos politikai helyzete. Ugyanis mindössze három hónap után le kellett mondania Michel Barnier kormányának, helyét a liberális François Bayrou vezette liberális koalíció vette át.
Az Ensemble nevű koalíciónak azonban nincs többsége a Nemzetgyűlésben, emiatt Marine Le Pen Nemzeti Tömörülésének támogatására kell építenie. És mint tudjuk, Marine Le Pen és pártja nem osztja Tusk nagyratörő Ukrajna-politikáját.
Pedig Macron szilárd politikai helyzete nemcsak a migráció kérdésében kulcskérdés Lengyelországnak. Ahogyan lapunk elemzése is rámutatott, az unió és a Mercosur-országok (Brazília, Argentína, Uruguay, Paraguay, Bolívia) közötti szabadkereskedelmi megállapodás jóváhagyása újabb tőrt döf az EU-tagállamok szívébe, különösen Lengyelországéba. Merthogy az egyezménnyel Brüsszel Dél-Amerikából engedi be korlátlanul a silány terményeket, és az uniós előírásoknak finoman szólva sem megfelelő marha- és baromfihúst, illetve cukrot.
Tüntetők a dél-franciaországi Carcassonne városban az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur szabadkereskedelmi övezet tagállamai között kötendő megállapodás elleni tiltakozáson. Fotó: MTI/EPA/Guillaume Horcajuelo
A jelentős mezőgazdasági szerep miatt az Ursula von der Leyen által aláírt egyezmény két legfőbb kritikusa a francia elnök és a lengyel kormányfő.
lesi
2024-12-28 at 14:15
kárpáti bööööszmén születtél böööööszmén is fogsz elmenni
Veletek
2024-12-27 at 20:29
A magyar elnökség lépett előre kettőt, a hátráltatás ellenére. A lengyel elnökség meg, hármat lép majd hátra !
Kárpáti
2024-12-27 at 15:21
A bukott Orbán kudarcos elnöksége után biztosan sikeresebbek lesznek.
Európa párti elnökség várható, amivel mindenki elégedett lesz Európában, kivéve a ruszkibérenc komszomolista Orbánt.
Quinoa
2024-12-27 at 14:09
A helyzet egyértelmű. A Fidesz puytinista káoszelnöksége után jön a lengyelek higgadt és etikus vezetése. Az egész EU fellélegezhet végre, Orbán nem keveri többé a kulát.
angelblind652
2024-12-27 at 13:43
Lohad a vérszegény trollok igyekezete, hogy jelentéktelennek tartsák Magyarország eu-s elnökségét. Ahhoz képest, hogy a libsik még el is akarták venni a gogunkat erre, nagyon is jól teljesített az Orbán kormány. Pedig az a bizonyos ellenszél majd elfújta ezt az elnökséget. Szerintem nagyon szégyenletes, hogy egy, papíron egyenlő jogokkal rendelkező országot gátlástalanul, jogtalanul büntetnek az eu-ban. Mégis egy nagyon jó pár hónapot produkáltunk.
Klára
2024-12-27 at 12:44
Megpróbálják eszkalálni a háborút a magyar tiszásokkal közösen,és rendelkezésre álló milliárdokat kivenni a kasszából ukrajna támogatása ürügyén.
Szerencsére Trump nyert ,bele fog köpni a levesükbe.
TalEle
2024-12-27 at 12:36
Most látszik, hogy milyen óriási jelentősége van Trump győzelmének! Most látni csak igazán, hogy mivé lett volna a Világ, ha nem Trump nyeri az amerikai elnökválasztást! Ezek a f@szopó Soros ügynökök minden skrupulus nélkül egy új „világégést” hoztak volna az emberiségre! Még most sem múlt el teljesen a veszély, de ha jövőre Amerika kihátrál az orosz-ukrán háborúból, ezek az európai NATO f@szopók aligha tudják majd egyedül folytatni a háborút…
Tények
2024-12-27 at 12:03
kérdés, hogy soros, vagy Soros elnökség?
Majd öntik a pénzt meg fegyvereket Usukrajnának.
Tusk köztudottan nem normális..
Erdeiborbolya
2024-12-27 at 11:55
Hozzászóláshoz “Futóbolond” nagyon jó nevet választott!
Erdeiborbolya
2024-12-27 at 11:52
A Tuskó a lengyel – akkor még barátaink – ellenére magyar támogatással kapott EU tisztséget. Ezt a szarevő és seggnyaló mentalitása révén Totál elárulta. A sorsát megérdemli, mert sem USA, sem az EU, és főleg Németország ezt az árulást soha nem fogja meghálálni. Orosz medve bajszát rángassa szorgalmasan, ennek megint keserű következménye lesz. Az idióta polákok nem fogják fel, hogy senki nem fog mellettük kiállni.
Logikus
2024-12-27 at 11:44
A ballibek pontosan az ilyen semmittevést szeretik…
Logikus
2024-12-27 at 11:43
t
Hogy h Putyinnak jelentettünk? Orbán ugyanúgy elment Törökországba, Ukrajnába és az USA-ba is. Nem unod még a Putyinozást?
Nahát
2024-12-27 at 11:21
Tusk teljes erőből akadályozni fogja a békekötési folyamatot. Háborús bűnös, és igaz, nem verik nagydobra, de azért hírek vannak arról, hogy lengyel katonák is harcolnak Ukrajnában. Gondolom, a katonai veszteségeik államtitoknak számítanak.
Laeser yohnny
2024-12-27 at 11:04
ViAM2024-12-27 at 10:33
Csak azért kérdezem, mert nem találtam semmi említésre méltót
ViAM
2024-12-27 at 10:33
“Laeser yohnny”
2024-12-27 at 09:37
Nézz utána! Időd, az van rá, nemdebár?!
futóbolond
2024-12-27 at 10:06
a magyar elnökség eredményeit nem lesz nehéz túlszárnyalniuk. orbánék brüsszelbe is csak a megosztást és a gyűlöletkeltést exportálták.
Laeser yohnny
2024-12-27 at 09:37
ViAM2024-12-27 at 08:58
A több, nagy pályás gáncsoló, mint támogató ellenére jól teljesítettek a magyarok az elmúlt féléves EU soros elnökeként.
Felsorolnád?
Epekedve várom.
Tudományos libsizmus
2024-12-27 at 09:36
Ma Robert Habeck után valószínűleg Tusk Európa legveszélyesebb embere.
Vánnyadt bácsi
2024-12-27 at 09:32
“Péniszméregetés” ez a szó szerintem nem országos médium cikkeibe való.
t
2024-12-27 at 09:19
Mint az iskolában a hetesnek, kb annyi jelentősége van annak hogy éppen ki a soros elnök.
Csak az nem mindegy hogy a hetes kinek jelent….. mi Putyinnak jelentettünk.
ViAM
2024-12-27 at 08:58
A több, nagy pályás gáncsoló, mint támogató ellenére jól teljesítettek a magyarok az elmúlt féléves EU soros elnökeként. Köszönet érte és további kitartást!