Dehogy is háborús héják a balti államok, csak úgy csinálnak
Fel-felvontuk a szemöldökünket csodálkozva, amikor az egy darab lövészszázaddal és másfél BMP-vel rendelkező balti törpeállamok fenyegették Oroszországot blitzkrieggel. Megállapítottuk, hogy vagy teljesen elment az eszük, vagy tökéletesen tisztában vannak vele, hogy az oroszok nagy ívben tesznek rájuk és az üzengetéseikre, ezért bátran izmozhatnak a többi európai ország mély megelégedésére. Elvégre az erkölcsi győzelem is győzelem. Nem is tévedhettünk volna nagyobbat, ennél eszesebbek a lettek, a litvánok és az észtek – kell nekik a pénz.
Történt, hogy az Európai Unió még 2005-ben elhatározta, hogy közlekedésileg is mélyíteni kell az integrációt, meg zöldíteni sem árt, így megszületett a Rail Baltica nemes ügye, ami a három balti államot és valamikor, a távoli jövőben Finnország vasúti közlekedését integrálná a kontinentális hálózatba. Lecserélve, felújítva az arrafelé a szovjet kor öröksége miatt megszokott széles nyomtávú szakaszokat, a helyükre villamosított dupla sínpárokat fektetve.
Ez mind nagyon szép és nagyon zöld, hiszen egyszerre zöldítünk is integrálunk úgy nemzeti, mint uniós hatáskörben, éppen csak az LMBTQ marad ki a célok közül. De hát ugye ezek a dolgok pénzbe kerülnek, és akkor írni kell valami magyarázatot is az elhatározáshoz, hogy miért is dobunk ki közösségileg három törpeállam kényelmére ennyit. Nem nekünk, a közismerten fukar hollandokat kellett meggyőzni erről. És mi lett a megoldás? Na?
A Rail Baltica vasútvonal befektetőket vonz majd azon folyosó mentén, melyet a „Via Baltica” közúti összeköttetés már kiszolgál. Területrendezési szempontból ez kiegészíti majd az Interreg akcióit a Balti-tenger régióban. Egyúttal lehetővé teszi Lengyelország és a balti államok hozzácsatolását a skandináv országok által elképzelt „Északi háromszöghöz”, de Oroszországhoz is: pontosabban a nagyon sűrűn lakott Szent-Pétervári régióhoz. A nagy mennyiségű orosz terméknek – elsősorban az EU-nak szánt, balti kikötőkön áthaladó nyersanyagoknak – köszönhetően a forgalom áramlása pillanatnyilag kelet-nyugat irányú. Ám a régió stratégiai fontossága erősen megnövekedhet, ha a lehetőséget épp tanulmányozó Kína – időspórolási meggondolásokból –, termékeit inkább a szibérai vasúton keresztül küldené a balti kikötők felé, mintsem hajóval a szuezi csatornán át. A Rail Baltica összeköttetés tehát e tranzitforgalom északdéli irányát képezhetné.
– nyilatkozta, mondta, állította még 2005-ben a cseh Pavel Telicka, a transzeurópai közlekedési hálózatok (RTE-T) egyik koordinátora. A Varsó és Helsinki közé húzandó vasútvonal ezek szerint azért érdemli meg, hogy a Kohéziós Alap terhére akár 80 százalékban is az európai polgárok állják a költségeket, mert így fog gazdaságosan, gyorsan és olcsón érkezni a kínai dömping és az orosz nyersanyag. Igen, az a három balti állam, aki most nem érti, miért kereskedtek egyáltalán mások bármikor is az oroszokkal és a kínaiakkal, a saját területén kívánta vámolni, kezelni, továbbítani a kínai és orosz árukat.
Aztán ez a múlt megváltozott
Az oroszok ‘14, de ‘22 után egészen biztosan nem jó arcok, kínaiak meg mindig is gyanúsak voltak a fura kajáikkal meg a tűzhangya mentalitásukkal. Így a baltiak már sosem akartak hasznot húzni a transzszibériai kereskedelemből, mindig is azért akartak kétirányú, villamosított vasutat Helsinki és Varsó között, hogy gyorsan lehessen mozgósítani az euroatlanti seregeket, amikor összecsapunk a gonosz tengelyével, a kínaiak által támogatott oroszokkal. Ezért kell tehát az azóta jelentősen megnövekedett költségek (covid, infláció, korrupció) ellenére továbbra is az EU közös kasszájából állni a cechet.
És ez annyira fontos, hogy a baltiak hetente többször bejelentik, hogy rajtuk nem múlik, ők akár már holnap elharapnák a medve torkát. Csak legyen már meg az a vasút, amin lehet mozgósítani, meg odaszállítani mindenféle fegyvereket, és még visszafelé se kelljen a hullazsákokkal sokat állni a mentesítő vágányon.
A legjobb az egészben, hogy a baltiak soha egy percig nem gondolták komolyan ezt az oroszokkal megvívandó, mindent eldöntő nagy háborút. Mindközönségesen csak nagyon akarják azt a vasutat EU-s pénzből, amin majd később mehetnek az EU magterületei felé az orosz és kínai cuccok. Ezért is foglalkoznak annyit a Belgrád-Budapest vonallal, ami a kínai áruk számára még jobb és gyorsabb alternatíva.
