Újra veszélyben nemzetünk és hitvallásunk!

Magyar Péter miniszterelnök ámokfutása nem ért véget. Csütörtökön, sajtótájékoztatón jelentette be, majd a közzétett kormányhatározattal hatályon kívül helyezte a Nemzeti Hitvallás középületekben történő kihelyezéséről szóló, 2021-ben elfogadott kormányhatározatot. Az új szabály a közzétételt követő napon lépett hatályba, így a jövőben már nem lesz kötelező kifüggeszteni a Nemzeti Hitvallást az iskolákban és más közintézményekben. Sőt, nem is lesz ajánlatos.
Miről is van szó? Nemcsak arról, hogy Magyar a televízió képernyője előtt leakasztotta a bekeretezett hitvallást a falról, hanem félre is dobta azt. Ezzel jelezte, hogy minden ami magyar, ami szent, az mehet a kukába. Ez egy szimbolikus tett volt, a több mint ezer éves magyar állam történetét, a szabadságért folytatott küzdelmeit vetette a szemétbe. Azaz, az önimádó miniszterelnök végleg kifejezte, hogy megtagadja mindazt, ami a magyar múlt, a magyar hagyomány, a magyar összetartozás és innentől kezdve Magyarországot egy más útra, sötét, idegen ösvényekre vezeti. Magyar olyat tett, mintha nemzeti imádságunkat, Kölcsey Ferenc, a Himnusz versét dobta volna máglyára.

De nézzük, ez az ember mit hajított ki a saját szemétkupacára.
Kidobta Magyarország húsvéti alkotmányát, amit az Országgyűlés 2011. április 25. húsvétján fogadott el. Nem véletlenül. Ez az új Alaptörvény nemcsak Magyarország újjászületését jelképezte, hanem azt is, hogy vége a pártpaktumokkal irányított országvezetésnek, ahogyan Kövér László akkori házelnök fogalmazta, mert ez a haza nemcsak körülöttünk, de bennünk és felettünk, a magasban van.
Szegény Péter, az egykori Fidesz rajongó, haszonélvező ezt nem értette. Ezért akasztotta le a falról a Nemzeti hitvallást a ,,három grácia” – szóvivők - előtt mutatva férfiasságát, nem tudván azt, hogy ez az Alaptörvény az ezer év Corpus Iuris Hungarici (Magyar Törvénytár) legfőbb hazai törvényeinek tapasztalatát, lényegét tartalmazta. Így a Szent István-i törvényeket, az Aranybullát, a Werbőczy Hármaskönyvön, az 1848-as törvényeken át napjainkig. Nem beszélve Deák Ferenc 1865-ben, a Pesti Naplóban megjelent húsvéti cikkéről, ami megalapozta az 1867-es Kiegyezést. Deák mindvégig kihangsúlyozta az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulásával az egyenrangúságot, a belügyeink önállóságát. Ezt írta:
...mi által vannak jogosítva az osztrák államférfiak arra, hogy Magyarországot mintegy magukénak tekintsék? Társuk igenis vagyunk, de rendelkezésök alá magunkat soha nem bocsátottuk. Velök és mellettök készek vagyunk állani, de alattok nem.
Ezt a szellemiséget valósította meg Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unióval a nemzeti érdekek figyelembe vételével.

Magyar úr! Deáktól, nagy elődeinktől tehát lehet tanulni tartást, gerincet, hazafiságot, morált. Mert ilyen is van a magyar politikában, még ha Ön nem tudja vagy nem akarja tudni. A Nemzeti Hitvallás semmibe vételével megsértette a magyar nemzetet, személy szerint engem is, mert szimbolikusan is eladta magát, a hazánkat idegen érdekeknek, a brüsszeli pénzhatalmi központnak. Ön nem csinál mást, mint amikor Kádár János a szovjetek, Moszkva csicskása volt. Ön átadja hazánk függetlenségét egy idegen hatalomnak. Így érthető, hogy mi az a nemzeti, hit és vallás, ami egyenként csípi az Ön szemét az Alaptörvényünk preambulumában. Például az ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART! – Kölcsey nemzeti imádságának első sorából az Isten és a magyar. A művelt, progresszív Nyugaton ugyanis nem píszí az Isten, a kereszténység és a magyar. Tudja: ,, csak egy kicsit engedünk a szuverenitásunkból.”– Ön mondta a kampányban. Gyurcsány is azzal vigasztalt a pénzügyi megszorításoknál, hogy ,,csak egy kicsit fog fájni”. Ezt a balliberális sumákolást ismerjük.
Eddig éppen karakánságunk, észérveink miatt nem szerettek minket az Európai Unióban a lefizetett Soros ügynökök. Mások, a normálisak persze becsültek. Folytassuk az Alaptörvény bevezetőjének másik részletével: ,,...MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat: Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette... Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre... Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét.”
Itt vajon mi lehet a zavaró a TISZA pártnak? Még nem döntötték el, hogy keresztények, ateisták vagy liberálisok, kicsit pride-osok, netán globalisták? Vagy nem tetszik a szent szó!? Gyengébbek kedvéért mondom, hogy a kommunista Rákosi és Kádár korszakban törölték el az Árpád-házi királyaink, királynéink, hercegnőink elől a Szent megnevezést. Pedig erről a mindenkori Apostoli Szentszék, a római pápa döntött. Így lett aztán a kommunizmus alatt Szent István államalapító királyunkból per István, Szent Imre hercegből csak Imre, Szent Lászlóból per László, avagy a keresztényi szeretet példaképéből, Árpád-házi Szent Margitból, Margit. Pedig lehetett volna tanulni a tatárjárás (1242) utáni Magyarország megmentőjétől IV. Bélától és leányától Szent Margittól valamit a Tiszának bátorságot, hazafiságot a szeretetország építésben. Úgy látszik inkább maradt sajátjuk az ocsmány gyűlölet áradat, hazugságok, a magyaroknak ártó ostoba politizálás, Magyarország lejáratása. Még egy kifejezés is izgathatta az új miniszterelnököt, mint a ,,kereszténység nemzetmegtartó ereje”. Magyarnak meg kell felelnie Brüsszelnek, ahol elsőként dobták tűzre szentestén a valamikor büszkén felállított karácsonyfát Brüsszel főterén. Helyet kellett adni az Európát elárasztó muszlimnak, a hagyományromboló wokenak, a gendernek és az lmbtq-nak. Nem jó előjel az sem, hogy az oktatási miniszter, Lannert Judit keresztény egyházi iskolák bezárásával fenyeget, akárcsak jó Rákosi Mátyásunk, aki aztán a fenyegetését valóra is váltotta. Lannert érzékenyítésként beengedné a szexuális oktatásra az iskolákba a gender és az lmbtq ideológiát. Nem csodálom, hogy az újdonsült bolsik, posztkommunisták valami nagyon rosszra készülődnek.

A Nemzeti hitvallás a többi között vallja, ,,... hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság. Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki. Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet…” Na, ettől fél Péterünk, mint ördög a tömjénfüsttől. Mi az, hogy család és nemzet? Ő erről nem szívesen beszél. Hiszen a családját szétverte, feleségét abuzálta. Hűség, hit és szeretet témakörét eddig nem mutatta ki, nem erről adott példát, inkább tinilányok lába között cikázott, mobil telefont lopott. Választói mindezt eltűrik. Hiszen számukra az erkölcsi szabályok nem jelentenek értéket. Az anya nő, az apa férfi paragrafust majd átírják. A társadalmi morál meg mélyre süllyedt. Nép, nemzet? Magyar Péter számára csupán a hatalom megragadásának eszköze. Eddigi ,,kormányzása” egy idegen, szenvtelen parancsolónak a hangja, aki számára méltóság nem jelent semmit, s mint egy erőszakos hörcsög akarja akaratát érvényesíteni, minden jogállamiságot félredobva. Lásd Sulyok Tamás köztársasági elnök ellen a miniszterelnök méltatlan támadását.
Vegyük tovább a Nemzeti hitvallás más passzusaival: ,,Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét. Valljuk, hogy a történeti alkotmányunkban gyökerező önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége”. Ez érdekes kitétel. Talán a hitvallás egyik legfontosabb megállapítása, az önazonosság, az identitás megőrzése. Az elmúlt tizenhat év, Orbán Viktor és közösségének legnagyobb érdeme, hogy sikerült a magyar társadalomban újra éleszteni a nemzeti büszkeséget az önazonosság megfogalmazásával. Mertünk nem kicsik, hanem nagyok lenni – lelkileg és szellemileg –, az európai s világpolitikára jótékony hatást gyakorolni, megőrizve szuverenitásunkat. A mélyállam az ilyenfajta patriotizmust nem tűrhette. Ezért kellett Orbán Viktort lecserélni, mert útban volt az Európai Egyesült Államok megteremtésének, és a kevert népesség létrehozásának, a nemzetállamok felszámolásának. Az Alaptörvény pontosan azokat az elveket fogalmazza meg, amely biztosítja a magyarok számára a normalitást és a szuverenitást. A Tisza fejének nem esett jól a ,,nemzet egysége” kifejezés. Dehogy akar ő nemzeti, nemzetegyesítő programban részt venni. Számára a széthúzás, a bosszúállás, a megfélemlítés, a határainkon kívül rekedt magyarok leírása, egymásnak ugrasztása a cél. A nekünk jutott Péterünk alapvetően irigy, rosszindulatú ember. Gazdagodni, jobban élni szeret, miközben sumákolni csak neki, meg a kiválasztottjai számára szabad. Álságos egy ember, maga felé hajlik a keze. Persze ő nem szent, csak önjelölt. Kíváncsi vagyok, hogy mikor ismerik fel ezt rajongói?

Alaptörvényünk aztán leszögezi: ,,..Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését. Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és a kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését. Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét. Egyetértünk az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik első határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki. Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk. Ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének.” Ez a rész miért fontos? Mert mindaz, ami embertelenség a magyar néppel történt, az a nyilas és bolsevista véres diktatúra emberellenes ideológia terméke, nem egy szabad ország döntése volt. Az is fontos, hogy a rendszerváltást, nem 1989. október 23-tól, a köztársaság kikiáltásától számítjuk, mivel az az MSZMP pártállam s az utódjának, az MSZP-nek a terméke, hanem az első szabad országgyűlési választástól. Az is nevetséges, hogy Magyar Péterék a kétharmados választási győzelmüket ,,rendszerváltásnak” nevezik. Rendszerváltás csak egy volt, amikor a kommunista diktatúrát felváltotta a parlamentáris demokrácia. A Tisza jelenleg azon serénykedik, hogy lebontsa mindazokat a demokratikus, jogállami eredményeket, amelyek az elmúlt 36 év eredményeihez sorolhatunk. Hozzá akarnak nyúlni a fékek és ellensúlyok rendszeréhez, antidemokratikus úton leváltanák a köztársasági elnököt, de menesztenék az Alkotmánybíróság, a Kúria, a Legfőbb Ügyészség tisztségviselőit. Ebben az új miniszterelnök jól halad, mert folyamatosan váltják le a közintézmények éléről a munkájukat jól végző szakembereket. Egyszóval masírozunk a diktatúra felé.

Végül a Nemzeti hitvallás leszögezi: ,,...Alaptörvényünk jogrendünk alapja, szövetség a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között. Élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk. Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttműködésére alapítsuk”– fogalmazzák meg az alkotók Magyarország Alaptörvényének előszavában.
Világossá kell tenni, hogy ez nem egy párt vagy pártok alaptörvénye. Ez a magyar társadalomé, a nemzeté, amelynek létrejötte komoly tudományos kutatásokon alapszik. Ha ezt át akarja írni a nem függetlenül kormányzó Tisza Párt, akkor Alkotmányunk, Alaptörvényünk, szuverenitásunk súlyosan sérül. Ez alkotmányos válsággal és beláthatatlan következményekkel járhat. Magyar Péterék rombolása, a nemzetünkkel szembeni árulása, dölyfössége véges. Ezt a Fidesz 32. kongresszusán Kövér László, a választmány elnöke fogalmazta meg frappánsan, utalva a Lenin fiúkra, az 1919-es véres kommünre:
...minden 133. nap után egyszer eljön a 134. is.







