Pesti Srácok

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták
Simon Tibor és Aranyos Imre harca a labdáért az FTC–Vác Samsung Szuper Kupa döntőn. Fotó: MTI

Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Simon Tibor 1965. szeptember 1-jén született Budapesten. A Pénzügyőr SE-ben kezdett futballozni, majd a Központi Sportiskola színeiben szerepelt, onnan igazolta le 1984-ben a Ferencváros. A zöld-fehéreknél 1997-ig játszott, aztán egy szezon erejéig a BVSC-t erősítette. Ezt követően visszatért az FTC-hez, majd újra a BVSC, végül a REAC következett, 2001-ben visszavonult. A Ferencvárosban 338 alkalommal lépett pályára és hét gólt szerzett. Az NB I-ben összesen 204 találkozón szerepelt és kétszer talált a hálóba. A bajnokságot és a Szuperkupát egyaránt háromszor, a Magyar Kupát négyszer nyerte meg, illetve alapembere volt az első magyar csapatnak – ez az FTC volt az 1995–96-os idényben –, amely csoportkörbe jutott a Bajnokok Ligájában. A válogatottban 1989 és 1995 között 16-szor játszott.

Súlyos, életveszélyes sérülésekkel szállították kórházba Simon Tibort – írja 2002-ben az MTI –, a Sopron labdarúgócsapatának vezetőedzőjét, akit Budapesten, egy II. kerületi szórakozóhelyen összevertek. A Ferencváros egykori válogatott játékosát a Szent János Kórház traumatológiai osztályára szállították, ahol megműtötték. A kép április 10-én készült, az MTK–Sopron labdarúgó-mérkőzésen. MTI Fotó Archív: Kovács Tamás

Edzőként, már aktív futballistaként, 1999-től tevékenykedett, irányította a BVSC-t, a REAC-ot és a Sopront is. Simont 2002. április 21-én hajnalban Budapesten, egy II. kerületi szórakozóhelyen megtámadták és brutálisan bántalmazták. Az eszméletlen áldozatot koponyatörésekkel és agysérülésekkel szállították a Szent János Kórházba. Az orvosok két és fél napig küzdöttek az életéért, háromszor műtötték meg, vérömlenyeket távolítottak el az agyából, illetve az utolsóval az arra nehezedő nyomást kívánták csökkenteni, de 37 éves korában, április 23-án elhunyt.

PestiSracok facebook image
Zavadszky Gábor, Goran Kopunovic, Szergej Kuznyecov, Dejan Milovanovic, Hrutka János, ?, Vincze Ottó, Telek András, Nyilas Elek, Páling Zsolt, a gyúrók és Novák Dezső edző, Kecskés Zoltán, Zoran Kuntic, Albert Flórián, Nagy Zsolt, Hajdu Attila, Szeiler József, Simon Tibor, Lisztes Krisztián, Keller József. Akik nincsenek ezen a képen: Szűcs Mihály, Babatunde Fatusi. Fotó: BLNetwork

A büntetőeljárásban a végső ítéletet 2007 januárjában mondták ki: az elsőrendű vádlottat halált okozó súlyos testi sértésben, társait pedig garázdaságban találta bűnösnek a Fővárosi Bíróság, és éppen annyi szabadságvesztésre ítélte őket, amennyivel a korábban letöltött előzetes letartóztatást beszámítva még nem kellett börtönbe vonulniuk. Ezt a határozatot az ítélőtábla a másodrendű vádlott esetében úgy változtatta meg, hogy másfél éves szabadságvesztését két és fél évre súlyosította, így a lehetséges kedvezményeket figyelembe véve is legalább hét hónapra kellett visszamennie a börtönbe.

Az egyik gyilkos védője Magyar György volt

Pár éve kollégánk, Szabó Gergő írt nagyobb cikket a gyilkosságról, kiemelve, hogy az egyik tettes védője Magyar György volt... „Természetesen Simon Tibor sem volt könnyű ember, a balhé idején sem viselkedett feltétlenül a legelfogadhatóbb módon, hiszen ittas állapotban locsolta a pezsgőt és összeszólalkozott egy másik társasággal, de joggal gondolhatja az ember, hogy ez nem ok valakinek a brutális levadászására. Semmi sem magyarázhatja meg azt, hogy valakit úgy űzzenek a budapesti éjszakában, mint prédájára leső vadállatok a kiszemelt áldozatot. Az állatok védelmében meg kell említeni, hogy őket ösztönük hajtja és nem a rosszindulat, ezen kívül a farkasok vélhetően nem iskolában szocializálódtak és nem élvezik a marcangolást, míg ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren. Milyen lélek kell az ilyesmihez?” – tette fel a kérdést.

Budapest, 2003. április 21. Simon Tibor, a Ferencváros egykori labdarúgójának halálának egyéves évfordulója alkalmából labdarúgó emléktornát rendeztek az Üllői úti stadionban. A rendezvényen, a gyermek futballisták mellett az egykori csapattársak is tisztelegtek az elhunyt emléke előtt. A mérkőzés egyik szünetében visszavonultatták Simon Tibor 2-es számú mezét. A képen: Dragóner Attila, a Ferencváros labdarugója a visszavonultatott mezzel a pálya felezővonalánál. Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Az FTC a 2-es számú mezt – amiben korábban Simon játszott – visszavonultatta, emlékmérkőzést rendezett és díjat alapított, amely a nevét viseli. Egy ideig minden hazai FTC-mérkőzés 23. percében bemondták a nevét, halálának tizedik évfordulójára pedig emlékfilmet készíttetett róla a klub A legendás kettes címmel, továbbá róla nevezte el az Albert Flórián Stadion 2-es szektorát. Az FC Sopron örökös tiszteletbeli vezetőedzőnek nevezte ki Simon Tibort.

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)