Lezárult a csaknem 18 évvel ezelőtt történt Prisztás-gyilkosság miatt indult büntetőper, amelyben a Fővárosi Törvényszék első fokon bűnösnek mondta ki Portik Tamást, előre kitervelten, aljas indokból elkövetett emberölésben, mint felbujtót, ezért őt 11 év fegyházbüntetésre ítélte. A másodrendű vádlott, Hatvani István elkövetőként 10 évet kapott, a harmadrendű vádlottat a bűnsegédként, előre kitervelten, nyereségvágyból elkövetett emberölés miatt emelt vád alól, bizonyítottság hiányában felmentette, majd szabadon bocsátotta a törvényszék. A döntés nem jogerős. Az áldozat lányát, Prisztás Ágnest nem nyugtatta meg az ítélet. Ügyvédje a jogerős döntés után kártérítési pert indít az elkövetők ellen.
PÁMER DÁVID – SZENVEDI ZOLTÁN – PestiSrácok.hu
Az utolsó szó jogán előadott nyilatkozatokkal majd az elsőfokú ítélet meghozatalával folytatódott hétfőn a Prisztás József meggyilkolásával vádolt Portik Tamás és társai büntetőpere a Fővárosi Törvényszéken. Portik Tamás szomorú gyermekkoráról, az alkoholproblémákkal küzdő édesapjához fűződő viszonyáról beszélt. Portik most is hangsúlyozta, téves a vád állítása, miszerint ő nevelőintézetben nevelkedett volna, azt azonban elismerte, hogy kamaszként „nem mindig helyesen cselekedett”. Az ugyanakkor számára elfogadhatatlan, hogy ezt az ügyészség bűnözői életmódnak tartja. Az Energol vezér állította, ő az igazságot mondta el, a vád ugyanakkor a „hiányzó részeket feltételezésekkel töltötte ki”. Portik szerint a felbujtás tényét az ügyészség nem tudta bizonyítani, a vád pedig alaptalan, így a felmentését kérte. A másodrendű vádlott, Hatvani István szintén kiemelte, hogy semmi köze a bűncselekményhez, annak megtörténtéről tudomása nem volt. A Hatyi becenevű férfi szerint a vád „képtelenség” és a „leghatározottabban visszautasítja”. „Megvádoltak egy embert, de nincs motiváció, nem támasztották alá, hogy miért tette” – mondta el a véleményét az eljárásról Hatvani. A Portik mellett állítása szerint csak sofőri feladatokat ellátó, Hatyi becenevű férfi azt is elmondta, hogy az eljárás legelején kérte a hatóságokat, hogy vessék hazugságvizsgálat alá, azonban erre valami miatt a mai napig nem került sor. A vádlott kijelentette, azt sem tudja hol a Ladik utca, Fazekas Ferencet pedig nem is ismeri. Fazekas Ferenc harmadrendű vádlott röviden annyit mondott a törvényszék előtt, hogy „nem érzi magát bűnösnek”, ezért kérte a felmentését.
Egy évig sem nyomoztak
A bíróság indokolásában emlékeztetett, a BRFK az ügyben a nyomozást 1997. október 22-én azért szüntette meg, mert az elkövetőről érdemi adatot nem sikerült beszereznie. Később a Fővárosi Főügyészség 2012. február 15-én a nyomozás folytatását rendelte el, majd tavaly március 5-én Portik Tamást felbujtóként, előre kitervelten és nyereségvágyból elkövetett emberöléssel, Hatvani Istvánt előre kitervelten elkövetett emberöléssel, míg Fazekas Ferencet bűnsegédként, előre kitervelten és nyereségvágyból elkövetett emberöléssel vádolta meg. A bíróság az ítéletében – lényegében a váddal egyezően – megállapította, hogy Portik Tamás az Energol Rt. egyik vezetőjeként jelentős vagyonra tett szert és a budapesti éjszakai élet meghatározó szereplője lett a 90-es évek közepétől. Egy körülbelül 15-20 főből álló csoportot szervezett maga köré, akik az irányítása, felügyelete alatt álltak és az utasításait hajtották végre. Hatvani István ezen csoport tagja, illetve Portik Tamás testőre, és sofőrje volt. A társaság rendszeresen a törzshelyükön, a – Portik Tamás és strómanjai tulajdonában álló – Művészinas étteremben találkozott.
A bíróság szerint Portik Tamás presztizsből ölette meg Prisztás Józsefet Fotó: Mészáros Péter/PS
Portik segített Kisbandinak megszökni
Az ítélet szerint Fazekas Ferenc különböző budapesti szórakozóhelyeket üzemeltetett, többek között a T-Boy Cafe-t, így került kapcsolatba Portik Tamással és Prisztás Józseffel is, akik szintén ismerték egymást. Mindketten üzleteltek Lakatos Andrással, becenevén Kisbandival is, akinek Portik Tamás 80 millió, Prisztás József mintegy 100 millió forintot adott kölcsön. Ennek fedezetéül Kisbandi mindkettőjüknek ugyanazokat a nagy értékű, XII. kerületi ingatlanokat ígérte biztosítékként, amelyekbe különböző jogügyletek után valamennyien további tízmilliós nagyságrendű összegeket ruháztak be. Lakatos András, miután jelentős adósságot halmozott fel, 1996. október elején, tartozásai kiegyenlítése nélkül, Portik tudtával és segítéségével távozott Magyarországról. Azonban Portik Tamás és Prisztás József egyaránt maguknak akarták a Lakatos Andráshoz köthető, összességében több mint 300 millió forint értékű ingatlanok tulajdonjogát, ezért találkozót beszéltek meg a Művészinas Étterembe, ahol jelen volt Hatvani István, valamint Fazekas Ferenc is. Portik és Prisztás azonban az ingatlanok sorsáról nem tudtak megegyezni, összevesztek, mire a későbbi sértett kijelentette: a tulajdonjogot akkor sem adja át, ha Portik Tamás megöli vagy megöleti őt.
Prisztást ki kell nyírni!
Az ítéleti tényállás szerint Prisztás távozását követően Portik Tamás kijelentette Hatvani Istvánnak: Prisztás Józsefet „ki kell nyírni”, a “Prisztásnak meg kell halnia”. Kisbandi tartozása miatt Portik Tamás továbbra is magának akarta az ingatlanokat, de emellett féltékenységgel tekintett Prisztás Budapest éjszakai életében betöltött meghatározó szerepére is, ezért elhatározta, hogy megöleti őt. A cselekmény előkészítésébe és annak végrehajtásába bevonta Hatvani István vádlottat, a tervük megszervezésére és az egymás közötti kapcsolattartásra új SIM kártyákat vásároltatott ismerősével. Ezután Portik Tamás jelezte Fazekasnak, hogy találkozni szeretne barátjával és ebben a segítségét kérte. Mivel Fazekas Ferenc 3 millió forinttal tartozott Prisztásnak, amit egy telephely bérleti jogának átadásával kívánt rendezni, melyet az adósság fejében Prisztás József elfogadott, de a helyszínt meg akarta tekinteni. Fazekas a megadott telefonszámon felhívta Portik Tamást, hogy emiatt találkozni fog barátjával, majd Portik kérésére megmutatta neki is a telephelyet, a találkozójuk helyszínét. Ezt követően Portik Tamás és Hatvani István közösen felmérték a Ladik utcát, a menekülési lehetőségeket és megállapították, hogy a környék alkalmas a tervük végrehajtására, melyet Hatvani István kerékpárral fog megközelíteni és Prisztást ott lövi le. Hatvani István 1996. november 1. napján a tetthelyre ment, kezére kesztyűt és nejlon zacskót húzva, a kerékpárján ülve, az ismeretlen körülmények között megszerzett pisztollyal várta Prisztás megjelenését. Miután 11 óra után néhány perccel Fazekas Ferenc és Prisztás József elhagyták a telephelyet, a gépkocsijukhoz mentek és miközben a sértett beszállt abba, Hatvani István mögé hajtott, majd hátulról fejbe lőtte. Prisztás a helyszínen életét veszítette. Hatvani a bűncselekmény után a Dunába dobta a kesztyűt, a fegyvert és a kerékpárt, majd a közelben leparkolt kölcsön gépjárműjével távozott a környékről. Ezután telefonon közölte Portik Tamással, hogy teljesítette a feladatot. A pisztoly, a kerékpár és az autó nem került elő.
Hatvani István testőre és sofőrje volt Portik Tamásnak, aki rávette a gyilkosságra Fotó: Mészáros Péter/PS
A döntés
Mindezek miatt Portik Tamás bűnös, felbujtóként, előre kitervelten, aljas indokból elkövetett emberölésben, így nem jogerősen 11 év fegyházat kapott. A törvényszék bizonyítottnak látta azt is, hogy a gyilkosságot előre kitervelten Hatvani István másodrendű vádlott hajtotta végre, ezért őt 10 év fegyházra büntette. Fazekas Ferencet ugyanakkor a felhozott vádak alól bizonyítottság hiányában felmentették, mivel kétséget kizáróan nem nyert bizonyítást, hogy a harmadrendű vádlott tudott arról, mi készül valójában Prisztás József milliárdos vállalkozó ellen.
A régi és az új nyomozás
A bírónő csaknem négy órán keresztül indokolta az ítéletet, amit többször is megzavartak a hallgatóság között helyet foglalók. Hajba Krisztina elmondta, már az 1996-ban elkezdődött, majd tizenegy hónappal később lezárt nyomozás is részben feltárta a bűncselekmény indítékát, illetve azokat a személyeket akik részfeladatokat láthattak el a merényletben. A nyomozás végén, Pesti Tibor által 1997 október 21-n készített jelentésből az is kiolvasható volt, hogy a bűncselekmény hátterében Portik Tamás állhatott. Ezekre a megállapításokra az akkori nyomozók leginkább a híváslisták és a cellainformációk elemzésével jutottak. A tanácselnök szerint már akkor, 1997-ben több szálon futott a nyomozás, hiszen Prisztás József halála nagyon sok embernek érdekében állt. Felvetődött az orosz szál, illetve a vagyonhoz hozzájutott Hoffmann István és Mag Judit szerepe. Ezeket a verziókat az új nyomozásban is vizsgálták. Már 1996-1997-ben felvetődött a Kisbandi-féle ingatlanos eset és egy olajos vállalkozó összeütközés az Energol és Prisztás között. A bírónő ugyanakkor a korábbi nyomozás hiányosságaira is felhívta a figyelmet. Példaként említette, hogy az alapeljárásban „elfelejtették” feltenni Fazekas Ferencnek azt a kérdést, hogy „véletlen-e, hogy pont akkor járt arra egy biciklis és öli meg Prisztást”, amikor együtt mentek ügyet intézni a későbbi sértettel. Pedig az akkori nyomozók tudták, hogy Prisztás halála előtt Fazekas felhívta azt a 827-es végződésű számot (amit egy másik kártyával együtt Portik barátja, Kenedi Tibor nevére vettek), amit az új eljárásban Portikhoz kötöttek. És pontosan ezen a ponton tér el a régi és az új nyomozás. Portikhoz ugyanis korábban egy másik, 117-es végződésű számot kötöttek. Fazekas beismerő vallomásának is köszönhetően azonban tisztázódtak a szerepek. Kiderült, a 117-es végződésű mobiltelefonszámot Hatvani, a 827-es, korábban Kenedihez kötött számot Portik használta. Hajba Krisztina azt is elmondta, az újraindított nyomozásban több hiányosságot már nem lehetett pótolni. Erre jó példa volt, hogy a rendőrség “elfelejtette” beszerezni Fazekas cellainformációit.
Fazekas Ferenc miután az utolsó pillanatban beismert, fel is mentették Fotó: Mészáros Péter/PS
Hoffmannak volt félnivalója
A bírónő arra is kitért, megdőltek a bizonyítás során Portik azon állításai, miszerint nem használt telefont, illetve hogy nem ismerte Prisztást. Több tanú is úgy nyilatkozott, a két vállalkozó igenis ismerte egymást. A tanács vezetője az ügyészség álláspontjával értett egyet abban is, hogy megtörtént a két férfi között a találkozó, amiről az ügy egyik koronatanúja, K. Györgyi beszélt. A nőt egyébként is szavahihetőnek ítélte meg a bíróság, noha a védelem több tanújának is az volt a célja, hogy ezt kétségbe vonják. Az egyébként 2-es számmal jelzett tanú elmondásait ugyanis mind a híváslisták, mind a cellainformációk, illetve más okirati bizonyítékok is alátámasztották. Hoffmann István szerepe ezen a ponton is előkerült. A bíróság szerint Hoffmannak jó oka és félnivalója van, amiért hallgatott a találkozóról: egyrészt mint nem törvényes örökös, Mag Judittal együtt megszerezték a Prisztás vagyon 99 százalékát, másrészt a bírónő is kitért a férfi ellen elkövetett robbantásos merényletre, ami miatt okkal feltételezhető, hogy van mitől tartania. A bírónő szerint a meghallgatásán is érződött a tanú feszültsége, hogy szinten minden kérdésre „kikelt magából”. Az indoklás szerint Hoffmann ugyanakkor elismerte, hogy Portik szeretett volna egy találkozót Prisztással. „Ha nem volt mit megbeszélni, miért akart Portik Prisztással találkozni?” – tette fel a kérdést Hajba Krisztina.
A hallgatása volt az életbiztosítása
Az ítélet indoklásában fontos szerepet játszott K. Györgyi vallomásának elemzése. A bírónő már korábban is kitért rá, a tanút szavahihetőnek ítélte meg. Attól, hogy valaki állt már bíróság előtt, sőt el is ítéltek, még nem jelenti azt, hogy soha többé, semmilyen ügyben nem vehető figyelembe a vallomása – a bírónő utalt rá, több, a védelem által felkért tanú is „szélhámosnak”, „szava hihetetlennek” nevezte a tanút. A bíróság szerint mérlegelni kell, hogy valaki a megkopott emlékek miatt nem emlékszik, vagy azért beszél össze-vissza, mert esetleg nem mond igazat. K. Györgyi esetében a törvényszék megállapította, hogy olyan dolgokról volt tudomása és olyan dolgokról számolt be, hogy egyértelműen bebizonyosodott, Portik bizalmi emberéről van szó. Az is beszédes a bíróság szerint, hogy Portikék az iratismertetés során azonnal felismerték a 2-es számú tanút. Még csak nem is találgattak, hogy ki lehetett az a személy, aki kipakolt. A tanú azon vallomása is hiteles a bíróság szerint, amikor különböző pénzátadásokról és a vádban szereplő ingatlanüzletekről nyilatkozik. Az azonban nem várható el, hogy a tanú pontos összegekre emlékezzen. Az ítéletben elhangzott az is, hogy elfogadható érv K. Györgyi hosszú hallgatása mellett, hogy fenyegetett helyzetben volt. „A hallgatása volt az életbiztosítása” – tette hozzá Hajba Krisztina.
A bíróság szerint a koronatanú, Radnai László vallomása filmbe illő volt Fotó: Mészáros Péter/PS
A bíró szerint Hatvani az elkövető
A gyilkosság elkövetőjének megállapításához a 2-es számú tanú vallomása játszott kulcsszerepet, hiszen az általa elmondottakat vetették össze a híváslistákkal és a cellainformációkkal. Mint ismert, a tanúnak Hatvani beszámolt a gyilkosságokról, s olyan dolgokat mondott el neki, „amikről csak a gyilkos tudhatott”. Az indoklás szerint valóban láttak egy átlagos testalkatú biciklist várakozni a Ladik utcában a gyilkosság előtt, ugyanakkor az nem bizonyítható, hogy az elkövetőt látták. A bíró kitért Dezső András szemtanú vallomására is, aki valóban látott egy átlagos testalkatú, várakozó kerékpárost, de itt sem bizonyított, hogy a gyilkost figyelték meg. A bírónő hangsúlyozta, a gyilkosság pillanatában a gyilkost senki nem tudta megfigyelni. Az viszont bizonyítható, hogy a gyilkosság helyszínén lévő 117-es telefonszám használója a merénylet idején a Ladik utcában tartózkodott, amely egyértelműen Hatvanihoz köthető. Erre vonatkozóan Hatvani ismerőse, a szám tulajdonosa tett nyilatkozatot. Ez a mobilszám egyébként bizonyíthatóan többször együtt mozgott a Portik által használt telefonnal. Hatvaninál az is bizonyítékul szolgált, hogy adat van rá, a vádlottnak volt fegyvere, tehát nem igaz az az állítás, hogy nem értene a fegyverhasználathoz. Fazekas szintén beszélt több, egymásnak ellentmondó vallomásban az merénylőről, de kizárható, hogy pontosan megfigyelhette a gyilkost.
Fazekas részvételét nem lehetett bizonyítani
A bíróság szerint Fazekas szerepe tele van kérdőjelekkel. Az azonban kétséget kizáróan nem bizonyítható, hogy Fazekas tudott a gyilkosságról, sőt bűnsegédi magatartást megvalósítva részfeladatot vállalt volna a kivégzésben. A bíróság nem részletezte, hogy Fazekas 1996-os kihallgatásának a felületessége a véletlen műve lehetett-e. Az is egyértelmű a bíróság szerint, hogy Fazekas ekkor nem akarta elárulni a Portik telefonszámával meglévő kapcsolatot, ezért is törte össze a kártyáját, nem gondolva arra, hogy a híváslisták alapján ugyanakkor visszaellenőrizhetőek a beszélgetései. A bírónő kitért rá, Fazekas fenyegetett helyzetben volt a jelen eljárásban is, hiszen elismerte, mi volt az oka az új eljárásban tett első nyilatkozata visszavonásának. A perben ugyanakkor nem nyert bizonyítást az az állítás, hogy Fazekas hallgatási pénzt kapott volna, mivel a 2-es számú tanú hallomáson alapuló elmondását itt nem támasztotta alá más bizonyíték. Az sem bizonyítható, hogy Fazekas azért maradt életben, mert benne volt a cselekményben, illetve az sem, hogy a bűntudat miatt sírt a tárgyaláson. Az viszont a bíróság szerint erkölcsileg elítélendő, hogy a kölcsönöket nem fizette vissza az áldozat családjának. A tárgyaláson elhangzott, 1996-ban hibázott a hatóság, hiszen nem kérték le Fazekas cellainformációit, így nem lehet utólag bizonyítani, hogy a három vádlott együtt volt a gyilkosság előtti nap a tett helyszínén.
Pozícióharc vezetett Prisztás halálához
A bírói tanács dolgát az is nehezítette, hogy Prisztás halálával sokan jól járhattak, illetve hogy a sértett nem beszélt senkinek a konfliktusairól. Hajba Krisztina kitért rá, hogy a nyereségvágy helyett, miért az aljas indok minősítés szerepel az ítéletben. A tanácselnök kifejtette, Prisztás halálához nem is biztos és elsősorban a vagyoni elszámolási vita vezetett, hanem a pozícióharc. Portik el akarta foglalni a Prisztás megölésével megüresedett pozíciót. A tárgyaláson csak röviden került szóba Radnai és Csüllög vallomása, mivel a bíróság megállapítása szerint ezekre tényállást megállapítani nem lehet, történetük pedig filmbe illő. A tanácselnök utalta rá, Csüllög mintha csak „bólintana Radnai elmondásaira”.
Portik az ártatlan
Portik az ítélet után szót kért, majd a bírót kérte számon. „Ön egy ártatlan embert ítélt el!” – fakadt ki, s hozzátette, hogy nem talál szavakat az ítéletre. Az Energol egykori vezére többször Fazekas felé fordult, akit szintén dühösen számon kért. Portik állította, a „lelkiismerete tiszta” és „Fazekas tudja jól, hogy hazudik”.
Prisztás Ágnes állítja, édesapja milliárdos vagyonáról nem önszántából mondott le Fotó: Mészáros Péter/PS
Prisztás lánya beperli apja gyilkosait
Az áldozat lányának jogi képviselője, Parti Ágnes az ítélet után a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, hogy ugyan megvárják majd a jogerős döntést, de polgári pert indítanak Prisztás József gyilkosai ellen, nem vagyoni kártérítés címén. Az ügyvéd szerint a lezajlott büntetőeljárás több olyan adattal is szolgált, amely a milliárdos vállalkozó eltüntetett vagyonának hollétéről is számot adhat. Ezekhez az információhoz polgári peres úton nem juthattak volna hozzá, habár eddig is tudható volt, hogy a vagyon döntő többsége Prisztás József egykori élettársához és későbbi férjéhez kerültek. Parti Ágnes szerint ügyfele egyszerűen be lett csapva, amikor a hagyatékról lemondatták, ugyanis Prisztás Ágnes nem tudta miről mond le, nem tudott édesapja milliárdos örökségéről.
Fájó Fazekas felmentése
Megkerestük Prisztás Ágnest is, aki szinte az összes tárgyalási napot végig ülte. A PestiSrácok.hu-nak arra a kérdésére, miszerint megnyugtatta-e az ítélet, nemmel válaszolt, ugyanis szerinte sok kérdés nyitva maradt. Elmondta, nehéz erről véleményt alkotnia, hiszen nem egy szokványos gyilkossági ügyet nézett végig, ahol az elkövetők beismerik tettüket, hanem egy olyat, amelyben a szereplők tagadnak és terelnek. “A legfájóbb, hogy azt a Fazekas Ferencet mentik föl, aki elárulta és milliókért eladta az édesapámat.”- fakadt ki az áldozat lánya. Rossz érzés volt hallgatni az ítéletet, amelyik megnevezi az elkövetőt, a felbujtót, de azt felmenti, aki nélkül nem jöhetett volna létre a merénylet – véli Prisztás Ágnes. “Ha Fazekas Ferenc megmondta volna édesapámnak, hogy meg akarják őt ölni, biztos vagyok benne, hogy a tízszeresét megkapta volna tőle, mint amennyit nyert a gyilkosságon” – mondta a nő. Ennek ellenére Prisztás Ágnes elvárná, hogy ha már kiengedték, így 18 év után megkeresse őt és elmondja neki az igazságot, mert a nő szerint Fazekas nem mondott el mindent a bíróságon édesapja haláláról. “Fazekas találkozott vele utoljára, nagyon kíváncsi lennék arra, mit mond az utolsó perceiről. ” – fejtette ki Prisztás Ágnes, aki édesapja barátnőjével is szívesen találkozna, akivel utoljára beszélt telefonon. A vállalkozó vagyonáról szólva Prisztás Ágnes azt mondta: “Elvettek tőlem mindent, de a véremet nem, amit édesapámtól kaptam és erre büszke vagyok. A tárgyalásokon kiderült, hogy legalább egymilliárdos vagyona volt Prisztás Józsefnek, nekem ebből 20 millió forint jutott. Mindenki tudja, hogy a pénz édesapám élettársához és annak mostani férjéhez került. Sosem érdekelt Prisztás József kintlévősége, a készpénzállománya, függő üzletei, engem csak a hagyaték érdekelt, de az is csupán a gyermekeim miatt. Mindent aláírattak velem, és hiába mondtam később a fenyegetettségemet, a bíróságokat, az ügyvédeket ez nem érdekelte. Aláírtam és kész. Ebben az ügyben azonban bebizonyosodott, hogy nem csak a jognak, nem csak a közvetett, konkrét bizonyítéknak van jelentősége, hanem azoknak a körülményeknek is, amelyek egy gyilkossághoz elvezettek. “- magyarázta Prisztás Ágnes, aki szerint több tanúja is akadna annak bizonyítására, hogy édesapja örökségét nem önszántából vesztette el.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS