Magyarország visszaszerezte és hazaszállította a felbecsülhetetlen értékű, ókori római eredetű, páratlan Seuso-kincs hét darabját – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök szerdán rendkívüli sajtótájékoztatón, a Parlamentben. A Szépművészeti Múzeum főigazgatója szerint idő kérdése, hogy a többi darab is visszakerüljön Magyarországra. A kormányfő tájékoztatása szerint „Magyarország családi ezüstjének” visszaszerzési költsége 15 millió euró volt, az 1990-es kikiáltási ár mai értékének egyharmada. „Ha a mienk, jobb, ha nálunk van, mintha másnál. Ezért is döntöttünk a hazahozataláról”, amely a múlt hét végén történt meg – fogalmazott Orbán Viktor, aki azt mondta: ha egy országnak van ereje és tekintélye, akkor képes visszaszerezni azt, ami az övé.
A miniszterelnök kérdésre válaszolva kalandos történetnek nevezte a visszaszerzést. Az ezt célzó tárgyalásoknak – mondta – két „főszereplője” volt, Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója és Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár. A hazaszállítás biztosításáért a kormányfő köszönetet mondott Hajdu Jánosnak, a Terrorelhárítási Központ főigazgatójának.
Három hónapig az Országházban
Baán László a tájékoztatón történelmi pillanatként jellemezte a kincsek visszaszerzését, amelyek szombattól – három hónapon át – tekinthetők meg ingyenesen az Országházban, később pedig várhatóan a múzeumi negyed „ékkövei lesznek”. Hozzátette, a tizennégy darabos dísztárgyegyüttesnek a fele került most haza, köztük a legfontosabb darab, a névadó Seuso-tál.
Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke azt mondta, a magyar tudomány számára óriási jelentősége van a kincs hazakerülésének, hiszen így kutathatóvá válik, a tudományos élet pedig mindent meg is tesz majd e kutatások elvégzéséért.
A rövid nyilatkozatok után Orbán Viktor, Baán László és Pálinkás József leleplezte a hét alkotást.
MTI Fotó: Bruzák Noémi
A többi darab is hazakerülhet
Baán László szerint idő kérdése, hogy a Seuso-kincs többi ismert darabja is visszakerüljön Magyarországra. A Szépművészeti Múzeum főigazgatója arra is látott esélyt, hogy akár az időközben elkallódott vagy valamilyen módon nyilvánosságra került kincsekkel egészüljön ki a páratlan lelet.
Baán elmondása szerint a kincseket szárazföldi úton, a Terrorelhárítási Központ közreműködésével szállították Londonból Magyarországra, de további részleteket nem közölt. Azt azonban megerősítette, hogy a szállítást rendkívüli biztonsági intézkedések kísérték.
A Seuso-rejtély
A vitatott eredetű, római kori (IV. századi), 65,5 kilós, szokatlanul nagy tisztaságú ezüst dísztárgyegyüttes egy, a Balatonnál, a mai polgárdi szőlőhegyen élt módos római polgár, talán magas rangú hadúr tulajdonában lehetett, aki egy barbár betörés alkalmával rejthette el a kincseket. Mint az köztudott, a Dunántúl Kr. e. 12 óta volt a Római birodalom része.
Ma már azt is tudjuk, hogy nem csak egy korábban ismert 14 vagy 15 darabos gyűjteményről van szó: egy Halim Korban nevű műtárgykereskedő leveléből tudni, hogy 187 ezüstkanálról, 37 ivócsészéről és 5 tálról is szó van, illetve 16 olyan további tárgyról, amelyek közül az egyiken Nagy Konstantin portréja található. A különböző források összesítése alapján legalább 248 darabból állhat a Seuso-kincs, de már az eddig ismert, illetve a most hazakerült kollekció is egyedülálló gyűjtemény.
A kincs tárgyai közül formai tekintetben legérdekesebb a római ezüstök között egyedülálló vödörpár. Ezt a vödörformát fából készítve és ezüst- vagy bronzveretekkel díszítve gyakran megtaláljuk a IV. századi germán fejedelmi temetkezések emlékanyagában.
Meghaltak, akik megtalálták
A Balatonakarattyához közeli Polgárdiban a XX. században élt Sümegh Józsefről ismertté vált, hogy rendkívül értékes, hatalmas ezüsttálakat, – kancsókat birtokol – 1975 táján találta ezeket –, de a világ csak jóval később, egy New York-i árverésen ismerhette meg a tárgyakat Seuso-kincsek néven.
Sümegh Józsefet 1980-ban egyébként holtan találták egy kőszárhegyi pincében, amely egy másik család tulajdonában állt. A hivatalos vizsgálatok akkor és 10 évvel később is öngyilkosságnak találták a rejtélyes halálesetet. 1982-ben egy 15 műtárgyból álló kollekciót egy brit ügyvédi iroda hamis papírokkal később próbált megszerezni, de mivel a kincsek eredete nem tisztázott hivatalosan, azóta sincs aukciósház, amely vállalná a kincsek kereskedelmi forgalomba hozását. 2003-ban egy Pápán raboskodó, Lelkes József nevű személy jelentkezett azzal, hogy Sümeghgel együtt ásta ki a kincseket Polgárdi mellett egy bányában; a két üstbe dugott tárgyak jó részét állítása szerint eladogatták. Lelkes elmondta azt is, hogy három másik, a titkot ismerő barátja is furcsa körülmények között halt meg.
A magyar állam a rendszerváltozás után több pert is indított az angolok ellen a tulajdonjog bizonyítására, de a perek eddig Lord Northampton javára dőltek el, a szakértőknek nem volt elegendő az eddig felhozott bizonyíték magyar részről, még az sem, hogy az egyik tálon a PELSO felirat olvasható (a rómaiak Pelso név alatt ismerték a mai Balatont), és hogy vélhetően a kincs eredeti tulajdonosa villájának maradványait találták meg kevéssel arrébb, Szabadbattyánban. A magyar szakértők szerint a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött, 1878-ban szintén Polgárdi mellett előkerült késő római kori ezüstállvány, a quadripus összehasonlító anyagvizsgálatától vártak perdöntő bizonyítékot. Az angol illető köre a kincset mostanáig nem tudta eladni alig felbecsülhető, több tízmillió fontos értéke miatt.
mno.hu /MTI Fotó: Bruzák Noémi
Facebook
Twitter
YouTube
RSS