Külföldi értékelések: fanyalgás és üdvözítés

A választások miatt újra a vezető hírek közé került Magyarország a nemzetközi sajtóban. Összeszedtük, mit írtak a magyar politikai helyzetről politikusok, külföldi hírügynökségek és politikai elemzők:

EB:  Az Európai Bizottság számít Orbán Viktor miniszterelnök és Magyarország elkötelezettségére és támogatására az európai integráció jövőbeni előmozdításában – közölte újságírói kérdésre válaszolva hétfőn Pia-Ahrenkilde-Hansen, az Európai Bizottság szóvivője, aki elmondta, hogy a gratuláción kívül a bizottság egyelőre nem óhajt mást hozzáfűzni a hétvégi magyarországi választásokhoz, és megerősítette, hogy José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke még vasárnap este személyesen gratulált telefonon a magyar miniszterelnöknek, valamint levelet is küldött Orbán Viktornak. Ahrenkilde-Hansen ismertette, hogy Barroso a bizottság nevében azt a szerepet méltatta, amelyet Orbán Viktor a magyar elnökség idején az unió gazdasági kormányzásának megszilárdításában játszott, és felidézte, hogy a növekedés az EU-ban és Magyarországon is beindult. Emlékeztetett ugyanakkor, hogy a válság még nem múlt el, Európa ellenállóképessége még nyomás alá kerülhet, ezért az Európa 2020 stratégia teljesítésének és a gazdasági kormányzás további erősítésének továbbra is kiemelkedő figyelmet kell szentelni.

Associated Press: Az eredmények tényszerű ismertetése után az Európai Zsidó Kongresszus elnökét, Moshe Kantort idézi a hírügynökség, aki szerint “Magyarország sötét napja” volt a vasárnap a Jobbik erősödése miatt. A tudósítás megemlíti, hogy bár Orbán gyakran vitázott az EU-val a demokratikus rendszer lebontása miatt, most a választási beszédében mégis békülékenyebb hangot ütött meg. A cikk röviden ismerteti az orbáni gazdaságpolitika ellentmondásosságát, szóba hozza a paksi atomszerződést, és nyilatkozik benne Timothy Ash, a Standard Bank elemzője.

Bloomberg: Orbán lemosta ellenfeleit, és tovább konszolidálhatja hatalmát – értékel a pénzügyi hírügynökség. A cikk felidézi Orbán EU-val folytatott csörtéit, a különadókat, és azt, hogy sokan a demokratikus intézmények lebontásával vádolják a magyar miniszterelnököt. Megszólal az Erste, a Budapest Alapkezelő, az Aegon és a Political Capital elemzője, valamint egy kisvállalkozó, aki a Fidesz-rendezvényre látogatott.

Financial Times: A vezető brit pénzügyi napilap távolságtartóan ismerteti az eredményeket, idézi a pártvezetői nyilatkozatokat, majd rátér a választással kapcsolatos ellenzéki kifogásokra. Többek között előkerül a határon túli szavazók, a kamupártok és az elmaradt tévévita témája is.

Reuters: Már a címében is öntörvényűnek (maverick) írja le Orbánt a hírügynökség, és a cikk legelején felbukkan az “antiszemitizmussal vádolt” Jobbik előretörése. Az üzleti szektor egy része továbbra is félhet az EU-val is gyakran összezördülő kormány kiszámíthatatlan lépéseitől. A Jobbik az utóbbi évek legerősebb európai szélsőjobboldali eredményét érte el húszszázalékos támogatottságával, állítja a University of Georgia professzora a cikkben. Rajta kívül Timothy Ash, a Standard Bank Magyarországról gyakran nyilatkozó elemzője beszél a cikkben. A Reuters tudósítását egyébként sok más sajtótermék, többek között a CNBC és a Guardian is átvette.

Wall Street Journal: Gyöngyösi Márton és Rogán Antal neve is felbukkan a vezető amerikai pénzügyi napilap tudósításában. A cikk szűkszavúan megállapítja, hogy Orbán az utóbbi négy évben alaposan átalakította a magyar intézményrendszert, ami miatt sok kritikát kapott külföldről.

Economist kelet-európai blogja: Nacionalista, populista kormányzás, államközpontú gazdaság és sok EU-s konfliktus jellemezte a lap szerint az elmúlt négy évet, Orbán ezek után értékelte történelminek a győzelmét. A lap megjegyzi, hogy 800 ezerrel érkezett kevesebb szavazat a Fideszre, mint 2010-ben. Az eredményt a baloldal nagyon nagy vereségének látja a lap, kiemeli, hogy a Fidesz kampányában nagy szerep jutott a Simon-ügynek és a rezsiharcnak is (war on utilty companies). Az Economist blogja kitér a Jobbik erősödésére is, ha a baloldali ellenzék nem fog össze és alkot közös ellenzéki frakciót, akkor a szélsőjobboldali párt lehet a Fidesz fő ellenzéke.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői is annak a véleményüknek adtak hangot hétfői értékelésükben, hogy az új magyar kormány előtt álló legfőbb kihívás a régió többi gazdaságának teljesítményéhez képest meglévő reálnövekedési rés szűkítése és a beruházási ráta fellendítése. A JP Morgan elemzői kimutatták, hogy a magyar hazai össztermék reálértéken csak 2 százalékkal nagyobb most, mint 2010 elején volt, miközben a lengyel és a román gazdaság ugyanebben az időszakban 8-10 százalékkal bővült. A ház várakozása szerint nem valószínű érdemi fordulat a bankszektorral szembeni kormányzati hozzáállásban mindaddig, amíg a bankok nem növelik a magánszektor hitelellátását, a bankok viszont várhatóan vonakodni fognak ettől, tartván a devizaalapú hitelek problémájának megoldási módjából eredő esetleges újabb veszteségektől. A JP Morgan elemzői közölték: semmiféle radikális intézkedésre nem számítanak ebben az ügyben a kormány részéről, ugyanakkor azt várják, hogy a devizaalapú hitelek kivezetését célzó bármilyen újabb program veszteségeinek jelentős részét ismét a bankoknak kell majd állniuk.

A The Daily Telegraph című tekintélyes konzervatív brit napilap szerint “a bírálói által antiszemitizmussal vádolt” Jobbik választási eredményét szoros figyelem övezi abból a szempontból, hogy ad-e iránymutatást más nacionalista jobboldali pártok várható teljesítményére a jövő havi európai parlamenti választásokon. A Telegraph szerint a Jobbik már az előző választásokon is sokakat megdöbbentett Európában azzal, hogy parlamenti mandátumokhoz jutott.

Die Presse: A könnyű győzelem ellenére nehéz feladat elé néz Orbán címmel közölt írást a Die Presse című konzervatív osztrák napilap. “Ha lakosság számára nem sikerült visszahoznia a fejlődést és a jólétet, az országot további politikai radikalizálódás fenyegeti – írja a szerző. Úgy véli, Orbánnak át kell gondolnia a külföldi vállalatokkal szembeni politikáját, mivel nemcsak a szakemberek, hanem a befektetők is kivonulnak az országból. A nemzetközi cégekre kivetett különadó csak egy a sok “önkényes” törvényalkotási gyakorlat közül. A választások előtt meghirdetett tízpontos programról megjegyzi: “Kétségtelenül nagyravágyó a politikai program. Azt azonban, hogy a  nacionalista politika folytatása és a szükséges gazdasági nyitás között (Orbán) összhangot tud-e teremteni, nemcsak a legélesebb bírálói kétlik” – zárja írását a szerző.

A Der Standard című osztrák liberális lap párhuzamot vont Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök politikája között. Ficót “Orbán baloldali párjának” nevezi. Az EU megint elfeledkezett Kelet-Európáról című cikk utal a Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív német lap tudósítójára, aki szerint Közép-Európában “putyinizálódás” figyelhető meg. Orbán rendszerének veszélye nemcsak Magyarországon érezhető, számos országban “repedés” keletkezett a demokráciában, főleg Kelet-Európában – véli a szerző. A probléma mélyebben gyökerezik, hiszen a magyar törvényeket mindig “javítani” és EU-konformmá kellett tenni. Ezt azonban Orbán nem látja be és “tovább provokál” – teszi hozzá a kommentárjában Thomas Mayer.

Kommerszant: Negyed század alatt Orbán liberálisból konzervatívvá, nacionalistává vált – írta Fjodor Lukjanov orosz külpolitikai szakértő a Kommerszant című orosz gazdasági napilapban a magyarországi országgyűlési választásokkal kapcsolatban. A szerző szerint Orbán megtestesülése annak a folyamatnak, amelyet sokan az európai modell alkonyának tekintenek, míg mások, éppen ellenkezőleg, egy új modell hajnalának. Huszonöt évvel ezelőtt a kompromisszumot nem ismerő, liberális Orbán Viktor élharcosa volt azoknak, akik Magyarország európai jövőjét akarták, és küzdöttek a szovjet örökség ellen. Negyed század alatt ő és pártja konzervatívvá, határozottan nacionalista erővé vált. Bírálja az Európai Uniót, alternatív lehetőségeket keres a Keleten – Kínától az arab világon át Azerbajdzsánig és Oroszországig – írta. Orbán kétségbe vonja az integráció majd minden tételét. A nemzeti államok megerősítésének szükségességéről, valamint a belső folyamatok feletti ellenőrzésről beszél. Fellép az ellen, amit ő a külföldi bankok és a befektetők túlerejének tekint. Korlátozza a szólásszabadságot, átalakítja a jogrendszert, hogy az jobban szolgálja az állam érdekeit. Felemlegeti azt a történelmi igazságtalanságot, ami a magyarokat a 20. században érte, a szomszédos országokban élő magyarokkal kacérkodik, állampolgárságot ígérve nekik – tette hozzá Lukjanov.

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség a Fidesz győzelmével kapcsolatban szakértőket kérdezett meg. Úgy vélekedtek, hogy az előnyös Oroszországnak, mert érvényben maradnak a Magyarországgal kötött szerződések, így a paksi atomerőmű közös (bővítésének) projektjéről szóló is. Egy másik szakértő, Pavel Kanyevszkij, a Moszkvai Állami Egyetem (MGU) politológia tanszékének docense szerint a fő szerződések érvényben maradnak, így a paksi atomerőművel kapcsolatos közös projekt is.

Szlovák elemző: Az állam eladósodásának megállítását és az új piacok felé nyitást tartja Orbán Viktor kormányának legjobb és a jövőt tekintve legjelentősebb hatású lépésének Horbulák Zsolt gazdasági elemző, aki szerint az új kormánynak ezen a megkezdett úton kellene továbbhaladnia, néhány korábbi intézkedésén, például a különadókon azonban változtatni kellene.  A trencséni Alexander Dubcek egyetem adjunktusa az MTI-nek az mondta: “az eladósodás megállítása komoly fegyvertény, főként a mostani időkben, amikor szinte minden európai ország adósságállománya folyamatosan nő”. Hozzátette: nem az adósságállomány aktuális szintjét, hanem annak növekedési vagy csökkenési trendjét tartja a legfontosabb mutatónak. Az elemző szerint a jelenlegi trendet hacsak lehet az új kormánynak is folytatnia kellene, de úgy, hogy közben néhány intézkedését “aktualizálja”. Horbulák szerint az elmúlt években Magyarország és Szlovákia gazdasági kilátásai tekintetében Magyarország pozíciója javult, az utóbbi négy évben a két ország gazdasági fejlődési üteme közötti távolodás leállt, sőt visszafordult.

Index / MTI / Pestisrácok – fotó: MTI