Az egyes kormánypárti politikusok – így például Rogán Antal – által várt május vége helyett ősszel egészítheti ki a devizaügyben hozott decemberi jogegységi határozatát a Kúria. A törvényhozás várhatóan ezután dönthet a hiteladósok megsegítéséről, a kölcsönmegállapodások esetleges átírásáról. Az Európai Bíróságtól viszont már április 30-án fontos útmutatásokat kaphatunk – tudta meg a Magyar Nemzet.
Bizonyos jogi megfontolások ma már ismeretesek, számos részlet azonban még tisztázásra vár. Az Alkotmánybíróság (AB) például március közepén a kormány indítványára állást foglalt a kölcsönszerződések egyes részletei kapcsán, és korábbi álláspontját megerősítve rögzítette: a törvényhozás jogszabállyal kivételesen módosíthatja a régebbi hitelmegállapodások feltételeit. Az AB határozata ugyanakkor azt is tartalmazza, hogy a törvényhozóknak a szerződések átírásakor az összes körülményt figyelembe véve egyensúlyra kell törekedniük.
December közepén a Kúria is foglalkozott a devizaüggyel, s akkori jogegységi határozatában egyebek közt kimondta: a devizaalapú kölcsönszerződés – önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt – nem ütközik jogszabályba, nem sérti a jó erkölcsöt, nem uzsorajellegű, és színlelt kontraktusnak sem tekinthető. A Kúria emellett későbbi időpontra halasztotta a döntést arról, mikor felel meg az átláthatóság követelményének a bank egyoldalú szerződésmódosítása. Ebben a témakörben ugyanis előzetes döntéshozatal zajlik a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságon. Az eljárást – a Kásler-ügy kapcsán – 2013 januárjában éppen a Kúria kezdeményezte. A jogegységi tanács az uniós fórum döntése után egészíti ki decemberi devizaügyi határozatát.
A közelmúltban kiderült, hogy az Európai Bíróság április 30-án hirdeti ki ítéletét az egyébként az árfolyamrés kérdését is firtató Kásler-perben. A döntés előkészítésében dán, cseh, holland, luxemburgi és észt szakember vesz részt. Lehóczki Balázs, a luxembourgi testület sajtóosztályának magyar ügyekkel foglalkozó munkatársa a Magyar Nemzet kérdésére azt mondta: az ítélet megfogalmazása előtt az európai ítélkező fórum – bár lehetősége volna rá – nem hallgat meg pénzügyi, banki szakértőket.
A szerdai Magyar Nemzetben a teljes cikket elolvashatja.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS