Hónapokra megakasztotta a takarékszövetkezetek állami integrációját az a bíró, aki korábbi álláspontjával ellentétesen az Alkotmánybírósághoz fordult a szövetkezeti törvény ügyében – írja a Magyar Nemzet, a napilap szerint Bene Lajos olyan kijelentéseket tett, amelyek fölvethetik az elfogultság gyanúját. A perben eljáró bíró a napilap szerint a “balliberális ellenzék vádjait magáévá téve” bírálta a takarékszövetkezeti rendszert átalakító, tavaly nyáron elfogadott integrációs törvényt. Bene a múlt pénteki tárgyaláson a koncentrációs táborokkal és az ötvenes–hatvanas évek szövetkezetesítésével állította párhuzamba a magyar törvényhozás által elfogadott jogszabályt. Azt állította, „a XX. századi munkatáborok létjogosultsága is hasznos volt gazdaságilag, mégsem fogadható el”. Kifejtette: az igazság helyébe nem léphet a hasznosság, mert így a szovjet munkatáborokat is legitimálhatjuk, mivel az ott raboskodók hasznos közműcsatornákat építettek. Majd ezt is tetézte, amikor a holokausztot is előhozta. A múlt pénteki tárgyaláson egyébként a bíró bejelentette: az Alkotmánybírósághoz fordul, mert szerinte a jogszabály alaptörvény-ellenes, és a testület döntéséig felfüggeszti az eljárást. Ez azt jelenti, hogy hosszú hónapokig szünetelhet a per, ami komoly bizonytalanságot kelthet az egész takarékszövetkezeti szektorban.
A Magyar Nemzet szerint a bíró elfogult. Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász a lapnak a bíróságok pártatlanságával kapcsolatban egy 1995-ös AB-határozatból idézett. Eszerint: „A pártatlan bírósághoz való alkotmányos alapjog az eljárás alá vont személy iránti előítélet-mentesség és elfogulatlanság követelményét támasztja a bírósággal szemben. Ez egyrészt magával a bíróval, a bíró magatartásával, hozzáállásával szembeni elvárás, másrészt az eljárás szabályozásával kapcsolatos objektív követelmény: el kell kerülni minden olyan helyzetet, amely jogos kétséget kelt a bíró pártatlansága tekintetében.” Döntés még nem született.
A teljes cikk itt olvasható. Fotó: Ujszo.com
Facebook
Twitter
YouTube
RSS