Össztűz a cigánybűnözőző, a Szebb Jövőt felmentő bírónőre

Kivágta a biztosítékot a jogvédő szervezeteknél a Gyulai Törvényszék ítélete és indoklása (amelyet az Atlatszo.hu jelentetett meg), amelyben a bírónő elutasította a Szebb Jövőért Egyesület feloszlatását és cigánybűnözésről értékezik – írja a Népszabadság. A békéscsabai székhelyű Szebb Jövőért Egyesület megszüntetését az ügyészség még a 2011-es gyöngyöspatai és hajdúhadházi „járőrözésekben” való közreműködése miatt kérte. A keresetlevél főként az egyesület e településeken kifejtett tevékenységével kapcsolatos bizonyítékokra alapozva állította, hogy az amúgy alkotmányos célra létrehozott Szebb Jövőért ténylegesen törvénysértő, félelemkeltő, a romák emberi jogait sértő tevékenységet folytat.

A Gyulai Törvényszék nevében ítélkező Mucsi Erika bírónő azonban ezt nem látta bizonyítottnak, illetve amit meg bizonyítottnak talált (mindenek előtt a katonai külsőségek melletti szervezett, „önvédelmi” célú vonulást), azt meg – eltérve a Magyar Gárda Egyesület 2009-es betiltásáról szóló döntéstől – önmagában nem találta megfelelő alapnak a feloszlatáshoz. „Igazán fontossá azonban az indoklás tartalma teszi ítéletet” – véli az Átlátszó. Döntését ugyanis többek között azzal indokolta a bírónő, hogy a romák a munkakerülő életforma követői. A megállapítás szó szerint így hangzott: „a ‘cigányság’ mint kategória nem elsődlegesen faji alapon értelmezhető, hanem az ekként jelzett életformát követő, faji hovatartozástól függetlenül a lakosságnak egy elkülönült, a többségi társadalom hagyományos értékeit és a már hivatkozott jogszabályok által is védett értékeket semmibe vevő csoportjaként, akik egy bizonyos munkakerülő életforma, a magántulajdont, együttélési normákat nem tisztelő erkölcsi felfogás követői”. Mucsi az ítélet indoklásában azt is megfogalmazta: „nem elhallgatható tény viszont a cigány származásúaknak az elkövetői körben való viszonylag magas aránya. Ebből adódóan bár a cigányok és a bűnelkövetők köre nem azonos, … az átfedések alapot adnak az anomáliák ‘cigánybűnözésként’ való megfogalmazására”.

Az ítélet és az indoklás kapcsán a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság, az Eötvös Károly Intézet és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda közös közleményben tiltakozott még pénteken. Leszögezték: a magyar államot képviselő bírák az ítélkezés során kizárólag a törvénynek megfelelően nyilvánulhatnak meg, aki közhatalmat gyakorol, nem a saját nevében beszél, hanem a törvénynek ad hangot. „A klasszikus megfogalmazás szerint a bíró a törvény szája. Elfogadhatatlan, hogy ítélete indokolásában mentegesse, legitimálja a ‘cigánybűnözés’ teóriáját” – szögezték le.

A vs.hu megkeresésére a Gyulai Törvényszék sajtószóvivője, Bagdi Árpád Gyula azt mondta: nem elfogadható, ha egy bíró az ítélet indokolásában rasszista megjegyzéseket tesz. Hozzátette: a Gyulai Törvényszék elnöke a Szegedi Ítélőtábla jogerős másodfokú határozatát követően dönt az eljáró bíróval szembeni intézkedés kezdeményezéséről. Azt továbbra sem tudni – jegyzi meg a portál – hogy indul-e eljárás a rasszista indoklás miatt az érintett bíró ellen, miként azt sem, hogy ennek milyen következményei lehetnek.

A Népszabadság cikke itt, az Atlatszo.hu cikke itt, a vs.hu cikke pedig itt  olvasható. Fotó: Atlatszo