Folytatjuk alvilági barangolásunkat, segítségül pedig most is egy neve elhallgatását kérő, de a 90-es években jelentős szerepet betöltő nehézfiút hívtunk, aki az egykori leszámolások megértéséhez igyekezett közelebb vinni a PestiSrácok.hu munkatársait. Igaz, nem tudni, hogy minden úgy volt-e, amiképp elmondta, mi minden esetre figyeltünk és jegyzeteltünk. Szóba került többek között a négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantás, Fenyő János médiavállalkozó megölése, a Radics család rejtélyes „eltűnése”, valamint beszélgető partnerünk elmondta azt is, miért volt konfliktus a tizenöt éve meggyilkolt Seres Zoltán és a hírhedt olajos cég, az Energol Rt. nagyhatalmú vezetői között. Kiégett krimiírók figyelem! Egy raklapnyi témát adunk!
PÁMER DÁVID – PestiSrácok.hu
Ugyan a tizenöt éve történt Seres-gyilkosságról nemrég cikkeztünk, azonban az 1990-es évek olajos alvilágát ismerő beszélgető partnerünk szerint épp a lényegről feledkeztünk el: mi állhatott Seres megölése mögött? Nos, szerinte Seres Zoltán, az Energol Rt. 1994-es megalapítása után nem sokkal, 30 milliót adott Portikéknak, hogy bevegyék őt az üzletbe. Később pedig a befolyó milliárdos haszonból követelte a neki járó részesedést az energolos triumvirátustól. Azonban az olajozással egyre nagyobb befolyásra, vagyonra szert tevő olajos csapatnak esze ágában sem volt kifizetni az orosz maffia támogatását is élvező, annak egyik alvezérével, Leonyid Pavlovics Stecurával, azaz Loncsikkal jó kapcsolatokat ápoló vállalkozót. Emiatt „halálos ellentét” alakult ki Seres és Portikék között – állította az egykori nehézfiú, aki úgy tudja, egy találkozóra is sor került a Kálvin téren lévő Korona Hotelben, ahol az oroszokkal karöltve, összeült az olajos alvilág egy része. Ezen az összejövetelen ( amely nem tévesztendő össze a rendőrség és az orosz alvilág szintén e szállóban létrejött találkozójával – a szerk.) megjelent többek között az orosz-ukrán testőreivel érkező, az 1995. júliusában a menyasszonya szeme láttára szitává lőtt Muskovics Gyula, de ott volt Seres Zoltán is Loncsikkal és embereivel, Igor Korolékkal. A találkozón állítólag Seres megalázta Portikot, az oroszok körbe ülték a volt marketingigazgatót, akinek el kellett fogadnia Seresék diktátumát. Informátorunk szerint Portik ezt a sértést nem felejtette el, ettől kezdve folyamatos összetűzések voltak közöttük. Egy ilyen összecsapásra jó példa, amiről Portik egyik embere, Zsóvár Imre számolt be a Prisztás-gyilkosság tárgyalásán: 1996 őszén Seres oroszai betámadták az Energol vezér katonáit, emiatt Zsóvárék több olyan robbantást hajtottak végre Budapesten, amivel a Seres mögött álló oroszokat akarták gyanúba keverni.
Sejtette, hogy Portik akarta felrobbantani
Seres Zoltán azt is sejtette, hogy az ellene 1997. június 3-án elkövetett sikertelen merénylet mögött Portik állt – vélte informátorunk. A Bentley-re helyezett robbanóanyag azonban leesett Seres kocsijának aluminíum alvázáról, így azt már nem volt érdemes felrobbantani. Mint ismert, a merénylet kísérlettel Jozef Rohácot vádolták, ám a szlovák férfit végül csak robbanóanyaggal való visszaélésért ítélték el. Serest aztán két évvel később – a rendőrség gyanúja szerint Portik megbízásából – , 1999. április 12-én olasz üzlettársával együtt meggyilkolták. Azt a lehetőséget, hogy az utóbbi, motoros merényletnél is a Portikkal jó viszonyban lévő Rohác lenne az elkövető (néhány éve felröppent az a hír, hogy Rohác ült a Kawasaki motorkerékpáron), informátorunk kizárta. Hiszen – tette hozzá forrásunk -, a szlovák férfi abban az időben már bujkált a szlovák és a magyar hatóságok elől, és nem kockáztatta volna meg, hogy Magyarországra jöjjön, és egy újabb rizikós megbízatást vállaljon el.
Portik a Csüllög-merényletet is az oroszok nyakába akarta varrni
Pontosan egy héttel a Seres-gyilkosság után, 1999. április 19-én bomba robbant a Conti Car autókereskedés egyik tulajdonosának, Csüllög Zsigmondnak a szentendrei házánál is. A férfi súlyos sérüléseket szenvedett, de túlélte a merényletet. A Prisztás-gyilkosság perében csak 1-es számmal jelzett, Portikra terhelő vallomást tevő Csüllög a meghallgatásán azt állította, hogy e mögött a támadás mögött is Portik állt. Ezt részben üzlettársától, Radnai Lászlótól, részben Portik Tamás embereitől hallotta. Előbbi megerősítette barátja szavait, és szintén arra utalt a Portik ellen tett vallomásában, hogy a volt energolos meg akarta őket öletni. Radnai a tárgyaláson is elmondta, hogy az élete néhány percen múlt, hiszen mielőtt kikapcsolta volna a mobilját, üzlettársa felhívta, és közölte vele, hogy „felrobbantották”. Radnai ezután a helyszínre sietett, és nem ment el a Portikkal már korábban megbeszélt találkozóra. Arról csak később, Drobilich Gábortól értesült a 12 évre ítélt, majd a közelmúltban szabadon engedett egykori keresztapa, hogy korábbi üzlettársa őt is meg akarta öletni – mondta el tavaly májusban a Fővárosi Törvényszéken. Informátorunk ehhez annyit tett hozzá, hogy Portik rafinált módon a Csüllög elleni merényletet is az oroszokra akarta kenni. Az éjszakában azt terjesztették, hogy az oroszok a Seres-gyilkosság miatt álltak bosszút a Conti Car egyik tulajdonosán. Ez a megtévesztés egyébként egy darabig sikerült is, hiszen sokáig alvilági körökben úgy tudták, a robbantást Igor Korol és emberei hajtották végre.
Már az elején képbe került
Informátorunk szerint a rendőrség már az Aranykéz utcai robbantás után nem sokkal Portikhoz kötötte a merényletet. Ennek forrásunk szerint két oka volt: egyrészt Rohácék, a szlovák vonal miatt, másrészt azért, mert Portik egyik embere a robbantás utáni pillanatokban felbukkant a helyszínen. Boros felrobbantásának egyik oka forrásunk szerint az lehetett, hogy az Energol Rt. nagykőrösi telephelyének őrzése miatt, amit egy darabig Boros emberei láttak el, Portikék 50 millió forinttal tartoztak a vállalkozónak (úgy értesültünk, Boros a halála előtti években már egyáltalán nem állt olyan jól anyagilag, ezért is volt szüksége erre az összegre). Állítólag, miután Boros 1997. januárjában megtette az Energol/Conti Car körre vonatkozó terhelő vallomását, majd többeket letartóztattak, Boros 97 tavaszán találkozót kért Portiktól. A beszélgetésen a későbbi áldozat Portiknak kerek-perec kijelentette, hogy vagy megadja a neki járó pénzt, vagy még jobban ki fog tálalni a rendőrségen. Beszélgető partnerünk szerint a merénylet hátterében kizárólag Portik Tamás állt, aki egyrészt azért akart végezni az olajbűnözést a hatóságok előtt feltáró pentitóval, hogy korábbi mentorának, tulajdonostársának, Drobilich Gábornak „megfeleljen”, másrészt azért, hogy végleg kiiktassa a neki és cégének sok kellemetlenséget okozó Borost.
Megbánták, hogy összeálltak Portikkal
Beszélgető partnerünk azt is tudni véli, hogy részben emiatt a brutális, az egész országot, sőt még az akkori éjszakai életet is megrázó merénylet miatt Portik két üzlettársa, Drobilich Gábor és Ferencsik Attila is megbánták korábbi barátjukkal a közösködést. Úgy tudjuk, Drobilich annak idején azért kérte Radnai segítségét, hogy a kiváló rendőrségi kapcsolatait kihasználva információkat szerezzen az Aranykéz utcai robbantásról és a Fenyő-gyilkosságról, mert Drobilichék attól féltek, ha Portik szerepe előkerül ezekben az ügyekben, akkor fény derülhet a korábbi, még közös döntéssel meghozott leszámolásokra is. Forrásunk szerint ilyen volt például az a Prisztás-gyilkosság is, amelyben nemrég hirdetett a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletet. Mint ismert, korábban Radnai László és Csüllög Zsigmond is arról beszélt a vallomásában, hogy Prisztás József, Totka Pál és Cinóber lelövéséről Portik két társával, Drobilich Gáborral és Ferencsik Attilával együtt döntött. Informátorunk emellett abban is egyetért a két conti car tulajdonossal, hogy a Prisztás-gyilkosságot nem az első fokon tíz évre ítélt Hatvani István, hanem egy hidegvérű profi, Jozef Rohác követhette el. Szerinte „Hatyi” szerepe abból állhatott, hogy a helyszínre szállította az Energol Rt. telephelyének védelmét is egykoron ellátó szlovák férfit.
Boros árulását nem tudták megbocsátani
Visszatérve az Aranykéz utcai robbantáshoz, korábbi beszélgető partnerünktől úgy értesültünk, hogy az Energol/Conti Car tagjai együtt, közösen összeülve döntöttek Boros Tamás haláláról, akinek árulását nem tudták megbocsátani. Ezt a verziót erősíti Boros Tamás videóvallomása is, ahol nem csak az energolosok, hanem Tanyi György és a Conti Car részéről ért fenyegetésekről is beszámolt, miután bejelentette, kiszáll a közös olajos üzletükből, befektetett millióit pedig visszaköveteli. A pentitó azt vallotta, hogy 1996 tavaszán kereste meg Radnai, Csüllög és Tanyi azzal az ajánlattal, hogy szálljon be Lakatos András által biztosított, jövedéki engedéllyel rendelkező, illegális olajkereskedelemmel foglalkozó cégükbe. Boros állítása szerint két nagy értékű Mercedes autóját, a Szeged Szőregi Pincegazdaság palackozó üzemét, illetve a Mariott Budapest Casino Kft.-ben lévő üzletrészét, azaz összesen 120 millió forintját tette bele az üzletbe. Forrásunk arról nem tudott beszámolni, hogy konkrétan ki volt, aki az olajos társaságból megbízta Rohácot és bandáját az emberöléssel, azonban feltételezhető, hogy ez a személy – a rendőrség gyanújának megfelelően – Portik Tamás lehetett, hiszen társai már 1997. tavaszától, részben Boros vallomásának köszönhetően előzetesben ültek (persze az akkori viszonyokból kiindulva, az is könnyen elképzelhető, hogy valaki a börtönből rendelt meg egy gyilkosságot). Ráadásul a Prisztás-ügyben védett tanúként vallomást tevő K. Györgyi ebben az ügyben tett nyomozati vallomásában arról is beszélt, hogy a robbantás előtti hónapokban a nevére béreltek több lakást és kocsit is, amit Jozef Rohác és bandája használt a merénylet előtt.
Az Omega-akció
Sokáig az a feltételezés élt a négy halálos áldozatot követelő, 1998. július 2-i robbantással kapcsolatban, hogy a merényletet Ivan Lexa, a SIS, a szlovák titkosszolgálat mindenható irányítója rendelte meg, magyarországi zavarkeltés céljából. Hiszen az kétségtelen tény, hogy az 1999-ben nyilvánosságra hozott, Vladimir Mitro által jegyzett titkos jelentés lerántotta a leplet a Lexa-korszakban, a SIS által elkövetett törvénytelenségekről. A jelentésben többek között az szerepelt, hogy a SIS külön – törvényen kívül működő – egységet hozott létre a szervezett bűnözőkkel – köztük Jozef Rohácékkal – való kapcsolattartásra, s őket különböző törvénytelen akciók elvégzésére bízták meg. A korábbi szlovák miniszterelnök, Vladimir Meciar alatt működő titkosszolgálat Omega fedőnevű – vélhetően az orosz titkosszolgálatok megbízását teljesítő – akciója is szerepelt a jelentésben. Ennek lényege az volt, hogy hátráltatni kell – zavarkeltéssel – Csehország és Magyarország, NATO és Európai Uniós csatlakozását. Magyarországon ennek érdekében az úgynevezett Meciár kommandóval – melynek tagja volt Rohác, a később megölt Imrich Oláh és az azóta már valószínűleg szintén meggyilkolt Jozef Hamala is – különböző robbantásos cselekményeket hajtattak végre az 1998-as parlamenti választások előtt. Bomba robbant a Fidesz Lendvay utcai székházánál, Szájer József fideszes képviselő, és Torgyán József FKGP elnök házánál is. Ezeknél a merényleteknél használt robbanóanyag megegyezett a későbbi Aranykéz utcai robbantásnál használt robbanóanyaggal. Többek között a hatóanyagok egyezése, illetve a jelentésben foglaltak okán gondolták sokan – rendőri körökben is -, hogy a négy halálos áldozatot követelő robbantást is a SIS parancsára hajtották végre. Elméletek szólnak arról is, hogy Boros felrobbantása kettős érdeket szolgálhatott: egyrészt Portik likvidálni tudta a rendőrséggel együttműködő, neki sok kellemetlenséget okozó Borost, míg a szlovák titkosszolgálatnak a belvárosi, nagy vihart kavart, pusztító erejű robbantásos módszer „jött jól”. De ezek csak feltételezések, mint ahogy az sem bizonyított, hogy Portik bármikor is kapcsolatba lépett volna az akkori szlovák titkosszolgálattal és ezt a Portik Tamást jól ismerő forrásaink sem tudták megerősíteni. Az egyetlen kapocs az egykori olajos és a Lexa vezette szolgálatok között Jozef Rohác személye lehet, aki korabeli sajtóhírek szerint a SIS-nek is, illetve az akkori szlovák és magyar alvilágnak is „dolgozhatott”.
A labilis Radics kipakolt volna, ezért megölték
Nem véletlenül toporog egy helyben Portik korábbi katonája, Radics Attila és családjának eltűnése miatt, emberölés ügyében indult nyomozás sem. A 2002. január 23-a óta nem látott, 2012 novemberéig eltűntként kezelt család három tagjának tragédiájához forrásunk szerint az vezetett, hogy Radics felesége, Bihon Lászlóné „besokallt”, elege lett férje „ügyeiből”, és azzal fenyegette, hogy feljelenti a rendőrségen. Erre Radics elővette a fegyverét, meg akarta vele ijeszteni feleségét, ám a vita hevében a „Radír” becenevű férfi több lövést adott le. Felesége és három éves kislánya is meghalt. Beszélgetőtársunk állította, ezután Radics szólt Portik embereinek, akik a helyszínre érve elszállították a holttesteket, a megzavarodott férfit pedig magukkal vitték és ismeretlen helyen másfél hónapig bujtatták. Radics azonban nem tudta feldolgozni az általa okozott tragédiát és szinte szó szerint „megőrült”, kezelhetetlenné vált, majd Portikék attól tartva, hogy a labilis férfi, ha rendőrkézre kerül, könnyen megtörik és beszámol az általa tudott korábbi bűncselekményekről, eldöntötték, végeznek vele. Arról azonban informátorunknak nincs tudomása, hogy kik vettek részt az emberölésben. Noha a rendőrség ebben az ügyben jelenleg ismeretlen tettes ellen nyomoz, arról már korábban is beszámoltunk, hogy a Prisztás-gyilkosság nyomozati irataiban fellelhető, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda a Radics család megölésével kapcsolatban adatokat gyűjtött Portik Tamás volt testőréről, a Prisztás József lelövéséért első fokon tíz évre ítélt Hatvani Istvánról. Ahogy arról is szóltunk már, hogy információink szerint a hatóságok továbbra is fenntartják azt az álláspontjukat, hogy a Seres-gyilkosság gyanúsítottjának, Bíró Lászlónak valamilyen szinten köze lehet a Radics-család eltűnéséhez, hiszen a bűnsegédlettel gyanúsított férfi látta utoljára élve Radics Attilát.
Portik megbízás nélkül ölette meg Fenyőt?
Forrásunk abban is biztos, hogy a Fenyő János médiavállalkozó ellen elkövetett gyilkosság is Portik számlájára írható. A volt olajost jól ismerő informátorunk azon a véleményen van, szerinte Portik arra is képes lehetett, hogy a vele 1993-1994 óta kapcsolatban álló, Fenyő János legnagyobb üzleti riválisának tartott Gyárfás Tamás utalását, „panaszkodását” megbízásnak foghatta fel, majd később, a – Rohácéknak kiközvetített – „munka” elvégzése után, „benyújthatta a számlát”. Ezzel összecseng Radnai László Portik-ügyben tett vallomása miszerint Portik szívességből ölette meg Fenyő Jánost, hogy ezzel járjon Gyárfás Tamás kedvében, hiszen az Energol vezére mindent megtett volna, hogy bekerüljön a Nap Tv korábbi tulajdonosának köreibe. A PestiSrácok.hu több helyről is úgy értesült, hogy egy szigorúan védett, számmal jelzett tanú jelen volt egy olyan, Gyárfás Tamás és Portik Tamás közötti találkozón, amelyen szóba került Fenyő János is. Állítólag Gyárfás a beszélgetésen tett olyan kijelentéseket, hogy „nem zavarná”, „nem érdekelné”, ha Fenyő meghalna. Ha valóban csak ennyi hangzott el a megbeszélésen, akkor annyira az sem meglepő, hogy felbujtó nélkül folyik a tavaly nyáron kezdődött Fenyő-gyilkosság pere. Hiszen ez az egy mondat, önmagában nagyon kevés bizonyíték lehet a nyomozók kezében. Még azzal együtt is, ha igaz, amit Tasnádi Péter Rohác tárgyalásán, illetve korábban a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársainak mondott, miszerint neki az úszószövetség elnöke konkrét megbízást adott Fenyő megölésére, amit a jelenleg jogerős börtönbüntetését töltő egykori nehézfiú végül nem teljesített, mert – állítása szerint – nem akart gyilkosságba keveredni.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS