„Nem lehet pénzhiánnyal magyarázni a csecsemő halálát”

Tavaly azért halt meg egy féléves, tarnabodi kislány, mert hiába vitték el a szülei négyszer is az orvoshoz, nem vették őket komolyan, nem kaptak segítséget. A Népszabadság szerint a szaktárcát „megnyugtatta az ügyben indult büntetőeljárás, mondván: ez is, bizonyítja, hogy egyéni és nem pedig rendszerhiba történt”. Kovácsy Zsombor ügyvéd, szakjogász szerint nem így van. Az egykori Egészségbiztosítási Felügyelet elnöke a Népszabadságnak adott interjúban azt mondta: a sürgős szükség felülír minden szűkösséget. „ A lehető legsúlyosabb hiba történt, amit az egészségügyben el lehet képzelni: valaki orvoshoz fordult, és nem kapott ellátást – mondta a Népszabadságnak. – Magyarország területén minden embernek joga van az azonnali életmentő ellátáshoz. A szakma szabályai szerint sürgősként kell minden egyes esetet kezelni, amíg ki nem derül, hogy nem az. De hogy bármi kiderüljön, ahhoz meg kell nézni, vizsgálni a beteget, főleg akkor, ha egy kisbabáról van szó. A sürgősségi ellátáskor senki sem mérlegelheti, hogy van-e beutalója a betegnek, melyik kórházhoz, kinek az ügyeletére tartozik. Az élet mentése, a súlyos vagy maradandó következmények elhárítása, az mindig a legkönnyebben, leggyorsabban elérhető intézmény dolga. Ez az ide-oda küldözgetés, ami a tragikus sorsú kislány esetében is történt, az egyéni felelősség mellett az intézményrendszer problémáit is mutatja”.

A jogász szerint ez nem magyarázható pénzhiánnyal. „Ha jön egy beteg, aki úgy érzi, hogy rosszul van, az orvosnak kutya kötelessége kideríteni: van-e és ha igen, mi a baja az illetőnek. Ha ezt megtette és a beteg állapota ezt elbírja, már számolhat azzal is, hogy volumenkorlát miatt nem érdeke befektetni a saját kórházába tovább küldheti”. Kovács szerint az „ő idejében” is felmerült ez a probléma. „ Két hasonló típushibával is küzdöttünk a 2007-2008-as időszakban. Az egyik, amikor az orvos nem is találkozik, nem beszél a beteggel, helyette a nővér, vagy még rosszabb esetben már a portás küldi el a segítségért érkezőt, mondván: oda ne jöjjön, mert ott úgyse foglalkoznak vele. Erre volt konkrét esetünk is, amikor a vérző fejű betegnek a főként rehabilitációs ellátásra szakosodott kórház portása azt tanácsolta: menjen onnan, hívjon mentőt a kapu elől, vagy tegyen, amit akar, csak be ne menjen oda. Csakhogy ez rossz érv, mert minden egészségügyi intézmény egyben potenciális elsősegélynyújtó hely is. Tehát, aki oda bekopog, annak jár azonnali sürgős ellátás, ha arra van szüksége”.

A teljes interjú itt olvasható. Fotó: Nol.hu