Alapos a gyanú, hogy Kovács Béla hírszerzői és kémtevékenységet folytatott, kapcsolatot tartott fenn az orosz szolgálatokkal, és ez a kapcsolat szervezetszerű illetve konspirált volt – nyilatkozta a parlament Nemzetbiztonsági bizottságának hétfői ülése után Németh Szilárd, a testület fideszes alelnöke – írja a hvg.hu. A politikus arról beszélt, hogy a magyar titkosszolgálatoknak erről a tevékenységről kép- és hangfelvételeik, dokumentumaik vannak. Az ülésről a három jobbikos képviselő, Kovács Béla, Vona Gábor és Mirkóczki Ádám távozott először. Amíg Vona Gábor és Mirkóczki elkezdtek beszélni a terem előtt várakozó újságíróknak, Kovács Béla az Origo szerint „szinte elmenekült”. A hírportál szerint bár az újságírók üldözőbe vették, „hiába tartotta fel a kapu is a képviselői irodaházban, nem válaszolt egyetlen neki feltett kérdésre sem, még arra sem, hogy „Kovács úr, ön szerint nem gyanús, hogy menekül?”
Vona Gábor az ülés után koholt vádakról beszélt. A Jobbik elnöke szerint semmi olyan érdemi információt nem kaptak, amely alátámasztotta volna, hogy neki miért kellett elmennie erre az ülésre. Szél Bernadett, az LMP bizottsági tagja azt mondta, hogy világosan meggyőződött arról, hogy nem összeesküvésről van szó, megalapozottak az ügyészség állításai. Az ügy arról szól szerinte, hogy miként növekszik az orosz befolyásszerzés Magyarországon. Azt azért megemlítette, hogy az ügy nyilvánosságra hozásának időpontja felvet kérdéseket.
Molnár Zsolt megütközéssel fogadta az ülés után Németh bejelentését a hangfelvételekről. A testület MSZP-s elnöke szerint ilyen vagy ehhez hasonlatos állítások a zárt ülésen hangzottak el, az információkat 2043-ig titkosították, ezért nem értette, hogy Németh Szilárd hogyan beszélhetett ezekről nyilvánosan. Molnár Zsolt ugyanakkor nem cáfolta az ezen bizonyítékok meglétéről szóló hírt. A Magyar Nemzet múlt csütörtökön írta meg, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal április elején feljelentést tett, az ügyészség pedig később kérte Kovács Béla jobbikos EP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. A lap szerint az európai intézmények elleni kémkedés a vád, ami január elsejétől került az új Büntető törvénykönyve tényállásként.
Az Origo cikke itt, a hvg.hu cikke pedig itt olvasható. Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS