A globális válságkezelésen dolgozó megszorításpárti politikusok egyik leggyakrabban ismételgetett tétele könnyen lehet, hogy néhány ügyetlen Excel-hibából ered − állítják a Reinhart−Rogoff szerzőpáros állításait újraszámoló közgazdászok.
Ha egy fejlett gazdaság GDP-arányos államadóssága meghaladja a 90 százalékot, akkor az az ország 0,1 százalékos GDP-csökkenésre számíthat − szólt Carmen Reinhart és Kenneth Rogoff 2010-ben kiadott Growth in a Time of Debt (Növekedés az adósságok korában) címet viselő tanulmányának legnagyobb hatást kiváltó következtetése. Ez az állítás − amelyet ennyire leegyszerűsítve maga a szerzőpáros sem jelentett ki − joggal okozott komoly aggodalmat, hiszen ha valóban kimerül az adósságból finanszírozott növekedés a bűvös 90 százalékos határ felett, és ekkorra már éppen az adósság törlesztése fogja vissza a növekedést, akkor valóban fenntarthatatlan helyzet áll elő. Ebben az esetben sürgető prioritás az azonnali deficitcsökkentés, és jó pár szereplő közvetlenül a harvardi szerzőpárosra hivatkozott, amikor a kiadáscsökkentések fontosságát hangsúlyozta. Olli Rehn monetáris és gazdasági ügyekért felelős uniós biztos például többször is “komoly kutatókat” citált, amikor a kilencvenszázalékos adósságráta elkerülésének szükségességéről beszélt, de a két harvardi közgazdász dogmává változtatott megállapítása bekerült az amerikai republikánus Paul Ryan költségvetési tervébe is, sőt Obama előző pénzügyminisztere, Timothy Geithner is elismerően beszélt az elméletről. – írja a napi.hu.
A Rogoff és Reinhart elgondolását megalapozó számításokat azonban csúnyán szétszedte egy szerdán közzétett tanulmány − ennek legfontosabb állítása, hogy ugyanazon adatok szerint, ám Rogoffék hibái nélkül 0,1 százalékos GDP-csökkenés helyett 2,2 százalékos bővülés volt a fejlett országok átlagos teljesítménye a második világháború óta eltelt évtizedekben. Thomas Herndon, és tanárai, Michael Ash és Robert Pollin − a University of Massachusetts keretein belül működő politikai gazdaságtani kutatóintézet (PERI) kutatói − egy sor rendellenességet találtak harvardi kollégáik számolásában. Ezek között az Excel-munkafüzetek közötti kódolás elrontása − amely miatt néhány adatot véletlenül kihagytak az eredményekből − még a megmosolyogtató hibák közé tartozik. A különböző országok teljesítményének indokolatlan súlyozása, valamint néhány fejlett gazdaság kifelejtése viszont már-már tendenciózus, a szerzőpáros előzetes véleményét megerősíteni szándékozó tévedésnek tűnik. A három kritikus szerző szerint az egyik legordítóbb hiba, hogy Rogoff és Reinhart teljes mértékben kihagyták többek között Új-Zélandot, amely magabiztos növekedésre volt képes a GDP 90 százalékát meghaladó államadósság mellett. A javított számítás alapján az utóbbi évtizedek tapasztalatai szerint egyáltalán nem lassult le annyira a növekedés nagyobb államadósság mellett sem.
A teljes cikk a napi.hu-n olvasható.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS