Ezermilliárdok forogtak kockán, ugyanakkor előzetes vélemények szerint mindössze százmilliárdokat bukhattak a bankok a Kúria mai, devizahitelekre vonatkozó jogegységi döntésével. A devizahiteleknél alkalmazott árfolyamrés tisztességtelen, az árfolyamkockázat tisztességessége azonban csak akkor vizsgálható, ha a pénzintézet nem megfelelő tájékoztatása miatt az átlagos fogyasztó számára a szerződés erre vonatkozó része nem érthető – mondta ki a Kúria. A legfőbb bírói fórum szerint az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége nagyon szigorú feltételekhez kötött. A döntés szerint tehát a bíróságok mérlegelési feladata, hogy eldöntsék, mi tisztességtelen és mi nem. A PestiSrácok.hu-nak nyilatkozó Róna Péter közgazdász szerint kifejezetten rossz a Kúria álláspontja, és a kormány térfelén pattog a labda, hogy megoldja a súlyos problémát. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász azonban alapvetően győzelemként értékeli a Kúria jogegységi döntését. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője úgy reagált, őszi parlamenti ülés kezdetéig elkészül az a törvényjavaslat, amelynek alapelve: minden visszajár a devizahiteleseknek, amelyet a bankok a Kúria jogegységi határozata értelmében tisztességtelenül vettek el.
SZABÓ FRUZSINA ANNA – SZARVAS SZILVESZTER – PestiSrácok.hu
Óriási volt ma a tét a devizahiteleseknek, ezermilliárdok forogtak kockán, ma döntött a Kúria a szerződések egyes elemeiről. Három alapvető kérdés került ma napirendre.
1. Törvénytelen volt-e az árfolyamkockázatok ügyfelekre hárítása? (Számítások szerint mintegy 2000 milliárd forintos tételt jelent az árfolyamkockázat)
2. Törvénytelenek voltak-e az egyoldalú kamatváltoztatások? (Több mint 300 milliárd forint forgott kockán)
3. Törvénytelen volt-e az árfolyamrés alkalmazása? (A döntés mintegy 95-100 milliárd forintba kerülhet a bankoknak)
A Kúria az alábbi jogegységi döntést hozta:
A devizahiteleknél alkalmazott árfolyamrés tisztességtelen, az árfolyamkockázat tisztességessége azonban csak akkor vizsgálható, ha a pénzintézet nem megfelelő tájékoztatása miatt az átlagos fogyasztó számára a szerződés erre vonatkozó része nem érthető. Az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége nagyon szigorú feltételekhez kötött.
Eszerint tehát az árfolyamkockázat áthárítása, valamint az egyoldalú kamatemelés is tisztességtelen lehet, miközben az árfolyamrés egyértelműen az. Egyedül tehát az árfolyamrés esett el a devizahiteles csatában, a másik két tételről a bíróságoknak kell dönteniük per esetén.
“Rossz a Kúria döntése, a devizahitel hibás termék!”
Róna Péter
„Sajnálatos és kifejezetten rossz a Kúria álláspontja a devizahiteles szerződésekről” – szögezte le véleményét a PestiSrácok.hu-nak Róna Péter közgazdász. A szakember ugyan kiemelte, hogy a Kúria megerősítette a Kásler kontra OTP perben hozott ítéletét, amely szerint tisztességtelen és semmis az árfolyamrés, azonban az árfolyamkockázatok viseléséről és az egyoldalú szerződésmódosításokról szóló jogegységi határozat szerint minden attól függ, mit tartalmaz az egyedi hitelszerződés, és milyen tájékoztatást kapott benne a fogyasztó. „A Kúria szerint a devizahitelek önmagukban nem tisztességtelenek, de lehetnek tisztességtelenek is, márpedig ezért rossz a legfőbb magyar bírósági fórum határozata. Így ugyanis rengeteg devizahiteles per kezdődhet a jövőben, a pereskedés kifejezetten hosszú folyamatába pedig az adós és a bíróság is belerokkanhat. Előbbi azért, mert évekig várhat a döntésre, utóbbi azért, mert nem győzi majd a sok pert, és félő, hogy a rendszer belefullad majd a pereskedésekbe. A Kúria mai jogegységi döntése egyértelműen a bankoknak kedvez, nem véletlen, hogy a határozat után rögtön erősödött is az OTP részvénye a tőzsdén” – fejtette ki Róna Péter. A közgazdász szerint most a kormány, a jogalkotó térfelén pattog a labda, az ő vállukat nyomja a devizahiteles problémák terhe, a kabinetnek kell megoldania a kérdést. A leginkább üdvözítő megoldásnak Róna Péter a devizahiteleknél a szerződések újratárgyalását tartja. Mindez abból állna, hogy a szerződő köteles lenne visszafizetni a felvett hitel összegét, amelyből természetesen le kellene vonni az eddig kifizetett részt. A fennmaradó rész esetében a kamatkiadás mértéke pedig a Magyar Nemzeti Bank hivatalos alapkamata lenne.
„Tarthatatlan, hogy az adós két és félszer többet fizessen vissza, mint amennyi hitelt felvett. A devizahitelezés a társadalmat és a magyar gazdaságot is tönkreteszi, a devizahitel hibás termék. Lépnie kell a kormánynak” – nyomatékosította Róna Péter.
Véleményellentét: a mai döntés igenis pozitív
Alapvetően győzelemnek értékeljük a Kúria hétfői jogegységi döntését, amely szerintem a devizakárosultaknak kedvez.- összegezte állásfoglalását Ifj.Lomnici Zoltán alkotmányjogász.
Ifj. Lomnici Zoltán
“A mai döntés az egyoldalú kamatemelés és az árfolyamkockázat telepítése tekintetében a banki károsultak számára pozitív üzenettel megnyitotta annak a lehetőségét, hogy ezekben az esetekben is kimondják a szerződések tisztességtelenségét. Ha szintetizáljuk a Kúria mai és decemberi döntését amely kimondta, hogy nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés a devizaalapú kölcsönszerződés, akkor megállapítható, hogy ezek jogilag megengedett konstrukciók, amelyeket nem megfelelő módon, nem megfelelő tartalommal értékesítettek a hitelkérelmezők részére“ – mondta Ifj. Lomnici Zoltán. Szerinte a függőben maradt részletkérdések tekintetében lényeges egy olyan bírói gyakorlat jövőbeli kialakulása, amely a devizakárosultaknak kedvez. Hangsúlyozta, rendkívül fontos tény, hogy az árfolyamrés tekintetében a Kásler-ügyben hozott döntés jogi érvelését átvette a Kúria jogegységi tanácsa.
“Megdőlt a bankszövetség azon kijelentése is, hogy ezen termékekkel kapcsolatos szerződésekkel minden rendben. Mivel ezek a tömegesen fordulnak elő és a legtöbbjük vonatkozásában releváns lehet a mai határozat, kijelenthető, hogy
valóban súlyos visszaélések történtek a banki károsultak terhére a pénzintézetek részéről. Ma bebizonyosodott az is, hogy a bankszféra elszalasztotta azt a lehetőséget, hogy önkritikát gyakorolva maga végezze a kárenyhítést.
Miután a mai döntés megszületett, feltételezhető, hogy ők maguk is tudták, hogy ez a szerződéstípus ezer sebből vérzik” – vélekedett az alkotmányjogász.
A PestiSrácok.hu kíváncsi volt arra, hogy vajon a mai döntés fényében érdemes-e pert indítani a devizahitel károsultaknak a pénzintézetek ellen? „Amennyiben a pert fontolgató devizahitelesek szerződése az árfolyamrés tekintetében hibás, ott mindenképpen indokolt lehet a per. Amennyiben az árfolyamkockázat telepítése, egyoldalú kamatemelés tekintetében merülnek fel jogi aggályok, akkor azt kell vizsgálni, hogy az ügyfél bizonyítani tudja-e azt, hogy nem kapott megfelelő tájékoztatást. Ebben az esetben a körülmények alapvető elemzése nagyon fontos, mert a Kúria döntése is tartalmazza, hogyha az ügyfél nem tudja bizonyítani a hiányos tájékoztatás tényét, akkor nem tudja alappal támadni a szerződést.”
Az elemzők is a kormány válaszára várnak
Lényegében a portálunk által megszólaltatott Róna Péterrel értenek egyet az MTI-nek nyilatkozó elemzők, akik szerint egyelőre nem lehet számszerűsíteni a bankszektorra vonatkozó terheket a Kúria jogegységi döntése nyomán. Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője elmondta: a Kúria az árfolyamrést tisztességtelennek minősítette, ami egybevág a múlt héten a Kásler-ügyben hozott döntésével. Az árfolyamkockázat és az egyoldalú szerződésmódosítás kérdésében született döntésével viszont a legfelsőbb bírói fórum nem hozott egységes, minden szerződésre automatikusan kiterjedő döntést. Ugyanezen az állásponton volt Réczey Zoltán, a Buda-Cash Brókerház elemzője is, aki szerint a fő kérdést nyitva hagyta a Kúria azzal, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességtelenségét nem állapította meg. Hozzátette, hogy ez akár kedvező is lehet a bankokra nézve. Mindkét elemző hangsúlyozta: most a kormányon van a sor, a kérdés, hogy mi lesz a válasza a Kúria döntésére.
Őszig elkészül a törvényjavaslat
A Kúria döntése után Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője tett bejelentést, a politikus kiemelte:
az őszi parlamenti ülés kezdetéig elkészül az a törvényjavaslat, amelynek alapelve: minden visszajár a devizahiteleseknek, amelyet a bankok a Kúria jogegységi határozata értelmében tisztességtelenül vettek el.
Rogán Antal szerint a Kúria egyértelműen kimondta, hogy a bankok tisztességtelen módszerekkel vették el a pénzt az emberektől. Hozzátette: amint írásban kézhez kapják a Kúria döntését, tárgyalóasztalhoz ülnek az érintettekkel, de még a héten megkezdődnek az egyeztetések a devizaperekben érintett jogászokkal, majd az adósokat képviselő szervezetekkel is, de a kormány a bankszövetséggel is egyeztetni fog.
Rogán Antal bejelentette, az őszi parlamenti ülésszak kezdetéig elkészül az a törvényjavaslat, amelynek alapelve: minden visszajár a devizahiteleseknek, amelyet a bankok a Kúria jogegységi határozata értelmében tisztességtelenül vettek el. Fotó: origo.hu
Rogán Antal szerint a Kúria felhatalmazta a kormányt és az Országgyűlést, hogy a tisztességtelenül megkárosított adósoknak igazságot szolgáltasson. Adósok százezrei indíthatnának pereket – folytatta -, a pénz visszaszerzése azonban most már nem az ügyvédek dolga, hanem az Országgyűlésé – jelentette ki. Közölte azt is: mivel egyértelműen kiderült az elmúlt évek során, hogy a devizahitel hibás termék, ugyanebben a törvényben rendelkezni kell a devizahitelek végleges kivezetéséről is. Hangsúlyozta: csak olyan megoldást tartanak elképzelhetőnek, amely azoknak a devizahiteleseknek is végleges megoldást jelent, akik éltek valamilyen segítséggel és jelenleg is fizetik a hitelüket, vagyis annak a 180 ezer embernek is, akik beléptek az árfolyamgátba.
Kitért arra is: mindhárom érintett kérdésben arra mutatott rá a Kúria, hogy tisztességtelenül járhattak el, sok esetben pedig egyértelműen tisztességtelenül jártak el az emberekkel szemben a bankok. Úgy fogalmazott: nem egyenkénti perekkel kell eldönteni, hogy kinek mondtak valamit az árfolyamkockázatról a bankban; kinek az esetében adtak egyértelmű tájékoztatást arról, hogy a kamatperiódus megváltoztatása egyoldalú kamatemelés; az árfolyamrés esetében pedig a tisztességtelenség egyértelmű. Nem elég kimondani, hogy a középárfolyamot kell alkalmazni, “ezt 2010 óta elértük”, minden olyan ügyben, ahol egyértelműen megkárosították az ügyfelet, igazságot kell szolgáltatni – közölte. Mint mondta, a javaslatot legkésőbb az ősszel nyújtják be a Háznak, a végső szót a Fidesz őszi kihelyezett frakcióülése mondja majd ki az előterjesztésről.
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) egyébként úgy vélekedett a Kúria döntéséről, hogy azzal újabb lépés vált lehetségessé a devizahitel csapdában vergődő családok megsegítésére.
Az ellenzék is reagált
MSZP: Komplex csomag kidolgozására van szükség. Olyan törvényjavaslatra van szükség, amely a terhek nagy részét leveszi a devizahitelesek válláról.
Együtt-PM: visszamenőlegesen is az MNB középárfolyamát kell alkalmazni.
DK: a kormánynak minden kibúvója megszűnt, a devizahitelesek problémájának megoldása elsősorban nem jogi, hanem politikai és költségvetési kérdés.
Jobbik: azonnal kormányzati és parlamenti beavatkozásra van szükség a devizahitelesek ügyében.
LMP: a bankok fizessék vissza az adósoknak az árfolyamrésből eredő különbözetet.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS