Index: Több száz kamucég alapításában vett részt a fejlesztési miniszter

Az Orbán-kormány új fejlesztési minisztere évekig volt részese olyan vállalkozások alapításának, amelyek szinte kivétel nélkül cégtemetőkben végezték rövid és kevéssé átlátható működésüket. Orosz és ukrán állampolgárok nevére néhány kisvárdai címre legalább 700 betéti társaságot jegyeztek be – írja az Index.hu oknyomozó cikkében. Seszták Miklós az ügyvédi titoktartásra hivatkozva nem nyilatkozik az ügyről.

A társaságok cégbíróságokon fellelhető dokumentumaiba szúrópróbaszerűen belepillantva az látszik, hogy az egy kaptafára alapított cégek bejegyzésénél közreműködő jogász rendre Seszták Miklós volt. Kifizetetlen közterheik, törvénytelen és követhetetlen tevékenységük miatt a cégbíróság azóta gyakorlatilag az összes céget felszámoltatta.

A nyíregyházi bíróságon még fellelhető eredeti dokumentumok tanúsága szerint Seszták a 2001 és 2003 közötti időszakban teljesen egy kaptafára készült betéti társaságok százaival népesítette be Kisvárda néhány családi házát.

Az alapítások receptje az volt, hogy kell két orosz vagy ukrán állampolgár – beltagnak és kültagnak –, továbbá egy teljesen egyforma tevékenységi körökből álló blokk. A cégbiznisz annyira pörgött, hogy a kisvárdai társaságok, amelyekből esetenként naponta több vadonatúj kerülhetett a cégbíróság elé, szinte egymást követő cégjegyzékszámokat kaptak a teljes megyét felölelő regisztrációban.

Seszták feladata a társasági szerződés elkészítése, az ellenjegyzés és a jogi képviselet ellátása volt. Gyakran kellett Ukrajnába utaznia, hogy aláírassa a leendő cégtulajdonosokkal az okiratokat. A nyelvi nehézségek leküzdésében két bevándorolt, ukrán állampolgárságú asszony segítette. A két asszony a tolmácskodás mellett hivatalos szerepet is kapott: több száz bt.-ben ők lettek a külföldiek magyarországi kézbesítési megbízottjai.

Seszták Miklós egyik segítője, Kovács Erzsébet 2005-ben már nyilatkozott a Népszabadságnak, és el is mesélte a maga verzióját arról, mit gondol, mi állhat a külföldi tulajdonosokkal létrehozott bt.-k mögött. Kovács szerint MLM-rendszerű, direkt értékesítéssel foglakozó kereskedelmi hálózat működtetéséhez kellettek. A nő akkor tagadta ugyan, hogy az áfa-visszaigénylések miatt lett volna szükség ennyi cégre, de válaszából az is kiderült, hogy nem tudta, ki mire használta a vállalkozásokat, és azt sem, hogy valójában mennyi volt belőlük. Azzal sem volt tisztában, hogy a lakásába pontosan hány cég lett bejelentve.

Az országos átlaghoz képest kirívóan magas felszámolási adatok miatt az elmúlt években a sajtó sokszor foglalkozott a kisvárdai cégekkel. Seszták neve azonban sosem merült fel, mert az előző évtized közepén elindított hazai elektronikus cégadatbázisba nem vezették át a korábban alapított cégek bejegyzését végző ügyvédek nevét.

Az Index a cikk megjelenése előtt megkérdezte az ügyben Seszták Miklós nemzeti fejlesztési minisztert, és a minisztérium sajtóosztályán keresztül a következő választ kapták:

“Seszták Miklós az országgyűlési képviselőkre érvényes összeférhetetlenségi szabályok szerint 2014. május 1-je óta szünetelteti ügyvédi tevékenységét. A tárcavezető minden esetben maradéktalanul tiszteletben tartja a korábbi feladataival összefüggő jogszabályi és szakmaetikai elvárásokat, így az ügyvédi titokra vonatkozó követelményeket is. E határozott következetességgel képviselt gyakorlatból akkor sem enged, ha a rugalmasabb hozzáállás pillanatnyi személyes érdekek, a politikai imázs építésének szempontjai szerint rövid távon célszerűbbnek tűnhetne. Mivel a megkeresést csak szabályszegés árán lehetne megválaszolni, a tárcának a jelzett kérdésekben nem áll módjában tájékoztatást adnia.

A teljes oknyomozó írás itt olvasható / fotó: Index.hu