Már egy éve feladta a keresést a rendőrség a Fenyő-gyilkosság megrendelője ellen indított nyomozásban – értesült a PestiSrácok.hu. Az alapügytől elkülönített eljárást felügyelő Fővárosi Főügyészség portálunk megkeresésére közölte, a nyomozást még 2013 júliusában felfüggesztették. A nyomozóhatóság látókörébe pedig több illusztris személy is bekerült, a vizsgálatnak sok szála volt, az eredmény azonban ugyanaz maradt, mint a nyomozás elején. A PestiSrácok.hu most összeszedte a lehetséges megrendelőket.
PÁMER DÁVID – PestiSrácok.hu
Egy éve nem nyomoz a rendőrség a Fenyő-gyilkosság felbujtója elleni, 2012 decemberében elkülönített büntetőügyben – tudta meg a PestiSrácok.hu Bagoly Bettinától, a Fővárosi Főügyészség szóvivőjétől, aki hozzáfűzte: a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) 2013 júliusában függesztette fel a nyomozást a gyilkosság megrendelőjével, valamint az elkövetői kör feltételezett, harmadik érintettjével, a jelenleg –hivatalosan– ismeretlen helyen tartózkodó Jozef Hamalával szemben. Az NNI még az alapügy lezárása után, 2012. december 19-én döntött úgy, hogy az eljárást az „ismeretlen” felbujtó és Hamala vonatkozásában a 29022-453/2012 ügyszámon elkülöníti, Jozef Rohác és Ladislav Trnka ellen pedig vádemelési javaslattal él az ügyészség felé.
Tasnádi konkrét megbízást kapott
A nyomozás felfüggesztése azért is meglepő, mivel a rendőrség kezében konkrét személyekre vonatkozó tanúvallomások is vannak. Ezek közül említésre méltó a magyar alvilág sokat tudó nagy öregje, a jelenleg jogerős börtönbüntetését töltő Tasnádi Péter nyilatkozata, amelyben arról vallott a Fenyő-gyilkosság perén, hogy az úszószövetség elnökétől, Gyárfás Tamástól egy négyszemközti beszélgetés során a Rubin Hotelben megbízást kapott Fenyő János meggyilkolására. Azonban az egykori nehézfiú nem hajtotta végre az emberölést, mert állítása szerint, esze ágában sem volt gyilkosságba keveredni. Tasnádi vallomásában arról is beszélt, hogy hatmillió forint előleget át is vett Gyárfástól, majd amikor valaki tényleg megölte Fenyő Jánost, a nehézfiú eldöntötte, „be fogja vasalni” a vérdíj második részletét is az úszóelnöktől. A vállalkozó ezt a vallomását 2007-ben mondta először jegyzőkönyvbe a nyomozóknak, amit később az újraindított eljárásban, valamint a bíróságon is fenntartott. Tasnádi azonban Gyárfást mentve azt is hozzátette, szerinte az egykori médiavállalkozó nem bízott meg mást a leszámolással, így a merénylet hátterében sem ő áll.
Tasnádi Pétert áprilisban tanúként hallgatták meg a Fenyő-gyilkosság perén a Fővárosi Törvényszéken Fotó: MTI
Radnai szerint Portik szívességből ölette meg a médiamágnást
Tasnádi szavainak azonban ellentmond a kecskeméti maffiaper 12 évre ítélt, majd a közelmúltban szabadon engedett elsőrendű vádlottja, a Portik-ügy egyik koronatanúja, Radnai László, aki vallomásában arról beszélt a rendőröknek, tudomása szerint a gyilkosságra a Prisztás József lelövetéséért nem jogerősen 11 év fegyházra ítélt, valamint több leszámolási ügy gyanúsítottjaként számon tartott Portik Tamás adott „szívességből” megbízást, hogy ezzel járjon Fenyő János nagy ellensége, a Nap TV korábbi tulajdonosa, a Magyar Úszószövetség jelenlegi elnöke, Gyárfás Tamás kedvében. Radnai vallomásában egy másik verziót is fellebbentett a gyilkosság megbízójával kapcsolatban. Szerinte Portik nem csak Gyárfással, de Fenyő másik ellenségével, Princz Gáborral ( az egykori Postabank 35 milliárd forint hűtlen kezeléssel megvádolt, majd felmentett egykori elnöke – a szerk.) is jóban volt. A penitó szerint érdekes körülmény, hogy miután Fenyőt eltették láb alól, Portik Tamás megbízta egy ismerősét, Tomori Tamást, hogy a Keleti pályaudvarnál lévő egykori Postabank fiókból vegyen föl részére 120 millió forintot…
Gyárfás, Fenyő, Portik a Művészinasban
Ugyancsak a Portik-vonal érintettségét emelte ki információnk szerint K. Györgyi, az olajvállalkozó korábbi bizalmasa is, akit a Fenyő-gyilkosággal kapcsolatban is kihallgattak. Arról már beszámoltunk, hogy a leszámolások hátteréről kipakoló nő részt vett Gyárfás Tamás és Portik Tamás közötti megbeszélésen, ahol a producer olyan kijelentéseket tett, hogy „nem zavarná”, „nem érdekelné”, ha Fenyő János meghalna. Azonban úgy értesültünk, K. Györgyi olyan tanúvallomást is tett, hogy Fenyő, Gyárfás és Portik 1997-ben többször találkozott az Energol-vezér érdekeltségébe tartozó Művészinas étteremben. Beszélgetésük témája egy közösen indított médiaüzlet lett volna, ám a vallomás szerint, miután már mindenről megegyeztek, Fenyő felrúgta a megállapodást, ezzel pedig magára haragította tárgyalópartnereit. Egyébként a Művészinas egykori alkalmazottainak a Prisztás-gyilkosság tárgyalásán felolvasott vallomásaiból kiderült, hogy a nyomozóhatóság aktívan érdeklődött azután, hogy Gyárfás Tamás és Fenyő János járt-e az étteremben.
Fenyő János magánháborúiban Gyárfás Tamás volt az egyik ellenfele Grafika: Gróf Balázs
A médiacézár bizalmasa három személyt nevezett meg
A Fenyő-gyilkosság hátteréről, lehetséges indítékáról legtöbbet az agyonlőtt médiavállalkozó egykori bizalmasától, pszichológusától, Perczel Tamástól tudhatott meg eddig a közvélemény. A halálos beteg Perczel Brády Zoltánnak, a Kapu folyóirat főszerkesztőjének 2004-ben készült dokumentumfilmjében beszélt kendőzetlenül Fenyő üzleti magánháborúiról, és megnevezett három személyt, akiknek érdekükben állhatott a médiacézár elhallgattatása: a Nap TV korábbi tulajdonosát, Gyárfás Tamást, a Postabank egykori vezérét, Princz Gábort, valamint a Vico-vagyon örökösét, Székely Herbertet. A felvételen a médiacézár bizalmasa állítja: Horn Gyula akkori kormányfő és Kuncze Gábor volt belügyminiszter is tudott Fenyő és Gyárfás médiapiaci háborújáról. Perczel emellett befolyásolni próbálta az 1998-as választások kimenetelét, és remélte, hogy a „balos” Vico-csoportot és lapját, a Népszavát átállíthatja a jobboldalra. Perczel sikeresnek értékelte a törekvést, ugyanakkor azt vélelmezte, hogy a Vico-vezér vesztében szerepet játszhatott ez a szemléletváltás is. A médiacézár emellett képtelen volt abbahagyni magánháborúit, köztük azt a Gyárfással folytatott „halálos, vérre menő küzdelmet”, amelyet a Nap-kelte című tévéműsor jogaiért folytattak – nyilatkozta a filmben Perczel, aki szerint Fenyő adatokat gyűjtött Gyárfás gazdasági visszaéléseiről, és több helyre eljuttatott egy, a jogsértésekre utaló százoldalas dossziét. Erről beszámolt Kuncze Gábor akkori belügyminiszternek is, aki elkérte az iratokat, ám az ügyben mégsem történt semmi- állította Perczel.
A politika levette a kezét Fenyőről
A pszichológus úgy tudta, a dokumentum eljutott Kiss Ernőhöz, az időközben megszüntetett Központi Bűnüldözési Igazgatóság vezetőjéhez is. Fenyő emellett Princz Gábor Postabank-vezér viselt dolgairól is gyűjtetett információkat, amelyeket a saját tulajdonában álló Vico-csoporthoz tartozó Népszavában hoztak nyilvánosságra. Fenyő 1997 őszén találkozott Horn Gyula miniszterelnökkel is, aki arra kérte a médiamágnást, hogy „hagyja békén Gyárfás Tamást és kössenek végre békét”. Perczel szavai szerint ezután „beköszöntött a béke”, ám ekkor felbukkant Székely Herbert, aki egy ideig a titkára volt a Vico mindenható urának. Székely célja Fenyő zsarolása volt egy terhelő adatokat tartalmazó kazettával – vélekedett Perczel. A gyilkossághoz Perczel szerint az vezetett, hogy Fenyőről „valakik levették a kezüket, és védtelenné vált”. „Lehetetlen helyzetbe hozta Kunczét”, összetűzésbe került a rendőri vezetéssel, szembekerült Kiss Ernővel, Horn Gyulával, vagyis „az egész hivatalos Magyarországgal”. „A másik oldalon pedig folytatott háborút olyan emberekkel, akik komoly hatalommal rendelkeztek és volt félnivalójuk”. „Nekem meggyőződésem, hogy a húr itt pattant el” – jelentette ki Perczel. A dokumentumfilm vágatlan felvételeit a rendőrség 2005 tavaszán lefoglalta és a nyomozati iratokhoz csatolta. Úgy értesültünk, noha Perczel nagyon erős állításokat fogalmaz meg a be nem mutatott, vágatlan felvételeken, a nyomozás előre vitelét nem segítette.
A VIP-listás Pricnz Gábort mindig is szerette a politika Fotó: MTI
Hangfelvételek is lehetnek a bizonyítékok között
A Fenyő-gyilkosság a hírhedt Portik-Laborc találkozókon is szóba került. Noha a kitakarások miatt sajnos sokszor nehezen értelmezhető a szöveg, forrásaink szerint Vajtó Lajos, a Nemzeti Lóverseny Kft. korábbi vezetője, a találkozó szervezője elmesélte beszélgetőpartnereinek, hogy abban a pillanatban, ahogy a rádió bemondta, hogy a Margit utcánál mi történt, ő volt az első ember Magyarországon, aki megnevezte „a producert”, aki a gyilkosság hátterében állhat. Fenyő ugyanis két nappal a halála előtt elmondta Vajtónak, hogy késhegyig menő vitája van Gyárfással (emellett a médiamogul megnevezte egy másik riválisát, egy korábbi tévéelnököt, P. Istvánt is), valamint ellenfelére nézve terhelő dokumentumokat mutatott be, amiket Vajtónak kellett volna megszellőztetni, és amiből óriási botrány lett volna. Vajtó arra is utalt a Vadrózsában megszervezett első találkozón, hogy létezik olyan hangfelvétel, „ami önmagáért beszél”, valamint Gyárfás többször is ellentmondóan nyilatkozott a gyilkosság kapcsán. Portik ehhez annyit tett hozzá, hogy a Fenyő ügyben eljáró egyik nyomozó arra akarta rávenni, vallja azt, Gyárfás megbízta Fenyő megölésének megszervezésével, ám az egykori olajos határozottan tagadta, hogy az úszószövetség jelenlegi elnöke ilyen kéréssel fordult volna hozzá. Úgy tudjuk, Portik a beszélgetésen azt vetette még fel, hogy nem érti, Princz Gáborra, mint felbujtóra, miért nem gyanakodott úgy az NNI, mint Gyárfásra. Vajtó erre azt felelte, hogy Princz még életében kibékült Fenyővel, ráadásul nem voltak egy súlycsoportban, az ex-bankelnök haragudott ugyan Fenyőre, amikor a médiavállalkozó átverte, de „megtörölte a száját” és tovább lépett.
Rohác szerint Gyárfás a megbízó
Külön érdekesség, hogy a Fenyő János megölésével vádolt Jozef Rohác is elmondta álláspontját azzal kapcsolatban, hogy ki állhat a gyilkosság mögött. A szlovák férfi saját tárgyalásán úgy nyilatkozott, hogy Gyárfás „az emberölés láncolatának legfőbb szeme”, aki szerinte „védettséget élvez”. Rohác – aki többször is indítványozta, hogy az úszóelnököt tanúként hallgassák meg – arra is felhívta a figyelmet, Gyárfásnak sok tanúvallomás ellentmond és szerinte az úszószövetség elnökének „vonalán kell elindulni”, hogy „a valódi elkövető kilétére fény derüljön”.
Vajtó Lajos monológja a Laborc-Portik jegyzőkönyvekből
A Fenyő-gyilkosság
Fenyő János 1989-ben alapította cégbirodalmát, melyhez halálakor tucatnyi lap tartozott, köztük a Népszava, a Vasárnapi Hírek és a Nők Lapja. A vád szerint Jozef Rohác „ismeretlen” személy megbízásából két társával, Ladislav Trnka másodrendű vádlottal és Jozef Hamalával készítette elő és követte el a cselekményt a Vico vezérével szemben. A vádirat úgy fogalmaz, a vádlottak ismeretlen személytől géppisztolyt, lőszereket és hangtompítót szereztek. Feltérképezték Fenyő János mozgását és 1998. február 11-én autóval megjelentek a II. kerület Törökvészi úti Vico-székház közelében. Onnan követték a kocsival elinduló sértettet, majd 17 óra után a II. kerületi Margit utcában egy piros lámpánál a feltorlódott kocsisorban Jozef Rohác géppisztolyával kiszállt a járműből, a sértett autójához ment, és a jobb első ajtó ablaknyílásán keresztül két sorozatlövéssel megölte a vállalkozót. Az eljárás adatai szerint a tettes másfél méterről legalább tizenkilenc lövést adott le, öt találta el a sértettet, többnyire a fején, nyakán. A cselekmény elkövetésekor az áldozat telefonált és fegyver volt nála. A merénylet után az elsőrendű vádlott megszabadult géppisztolyától, sapkájától, kabátjától, kesztyűjétől, beszállt társai közelben lévő autójába, és elmenekültek. A bíró a tárgyaláson a vád fő bizonyítékának nevezte a helyszín közelében talált ruhadarabokat. Feltehetően az elkövetőhöz köthető mikroszkopikus anyagmaradványok vannak rajtuk. Az ügyészség előre kitervelten elkövetett emberöléssel vádolja Jozef Rohácot tettesként, Ladislav Trnkát pedig bűnsegédként. A harmadik feltételezett elkövető ismeretlen helyen tartózkodik, egyes hírek szerint meghalt, de Jozef Rohác nyomozati vallomása szerint telefonon beszélt vele a közelmúltban.
Címlapfotó: Blikk
Facebook
Twitter
YouTube
RSS