EU: politikai szankciók helyett 34 milliárd eurónyi támogatás Magyarországnak

Több mint 34 milliárd eurónyi támogatásról állapodott meg az Európai Bizottság a magyar kormánnyal, ami a szükséges önerővel nagyságrendileg 12 ezer milliárd forintos fejlesztést jelent a 2014-2020-as időszakban – közölte Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki az Európai Bizottság és Magyarország közötti partnerségi megállapodásról nyilatkozott az MTI-nek. Korábban nem látott mértékű tőkeinjekcióra számíthatnak a kkv-k, és jelentős autópálya-építési program is indul, hogy 2018-ra minden sztráda elérje az országhatárt.

A múlt héten elfogadott megállapodást várhatóan szeptember 11-én írja alá Orbán Viktor kormányfő és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság leköszönő elnöke – mondta a miniszter, nagy sikernek nevezve a megállapodás megkötését, különösképpen azért, mert “manapság sokan próbálják nyomás alatt tartani az EU-t, hogy pénzügyi vagy politikai szankciót alkalmazzon Magyarországgal szemben”. Lázár János frappáns válasznak tartja az Európai Bizottság részéről, hogy miközben vannak olyan politikai erők, amelyek Magyarország elleni uniós szankciókat sürgetnek, addig a bizottság most 34,5 milliárd eurónyi támogatásról állapodott meg a magyar kormánnyal. Kiemelte, ez az összeg és a hozzá szükséges önerő nagyságrendileg 12 ezer milliárd forintos fejlesztést jelent 2020-ig.

“A 2014-2020-as fejlesztési időszak érdemben fogja megváltoztatni az országot, a támogatás egy sokkal versenyképesebb, gyorsabban növekvő gazdaság feltételeit biztosítja” – jelentette ki a Miniszterelnökség vezetője, közölve, hogy az első pályázatok még idén ősszel megjelennek, a pénzkiosztás rendszere pedig “az eddiginél sokkal egyszerűbb, átláthatóbb, bürokrácia- és korrupciómentes lesz”. A politikus a legnagyobb sikernek azt tartja, hogy míg 2007-2013 között Magyarország az uniós pénzek 16 százalékát tudta gazdaságfejlesztésre fordítani, addig ez most 60 százalék lesz, a fennmaradó 40 százalékból pedig a humán- és reálinfrastruktúrát korszerűsítik. Az említett 60 százalékos részből alapvetően a magyar nemzeti érdekkörben lévő kis- és középvállalkozásokat fogják támogatni – erősítette meg, hangsúlyozva, hogy “ekkora tőkeinjekcióra, ekkora pénzügyi támogatásra a 20. és a 21. században nem volt példa Magyarországon”.

Lázár János kifejtette: az EU-s pénzekről szóló tárgyalások során Magyarország kiemelten fontosnak tartotta az úthálózat-korszerűsítését. Így megvalósulhat az a kormányzati elképzelés, hogy 2018-ig minden autópálya elérje az országhatárt: az M3-as Kárpátalja felé két határátlépési ponttal, de lesz egy M4-es “kikötési pont” is Debrecen és Nagyvárad vonalában. Megépül a Kassa-Miskolc közötti autópálya-szakasz, folytatják az M2-es sztráda építését Vác és a magyar-szlovák határ között, az M6-os eléri majd a déli határt, sőt arra is reális esély van, hogy az M8-as szintén elérje az országhatárt. Megkezdődik továbbá az M9-es autópálya építése, és megépül az új komáromi Duna-híd – részletezte a terveket. Hozzátette, cél az is, hogy a megyei jogú városokat bekössék az autópályákhoz.

A miniszter arról is beszámolt, hogy az EU-val folytatott egyeztetéseken bizonyos szempontokat sikerült markánsan érvényesíteni, így például azt, hogy a vidéki életformát, a vidéken élő emberek boldogulását és a fiatalok helyben maradását segítő gazdasági eszközök kiemelt figyelmet kapjanak. A vidéki életforma erősítésében az agráriumnak kiemelt szerep jut, utóbbi ágazat, benne az élelmiszer-gazdasággal nagy nyertese a büdzsének – értékelte. Lázár János azt is az eredmények között említette, hogy megmarad a vállalkozások vissza nem térítendő támogatása.

mti