Szeptember 11: fokozott készültség a 13. évfordulón Amerikában

Noha az amerikai belbiztonsági minisztériumnak nincs tudomása konkrét terrorfenyegetésről, az Egyesült Államok biztonsági szolgálatai a korábbi évekhez hasonlóan most is fokozott készültségben várják a 2001. szeptember 11-i terrortámadások évfordulóját. A 13. évfordulóval kapcsolatban foganatosított biztonsági intézkedések részleteit nem hozták nyilvánosságra. Ugyanakkor az amerikai hatóságok tudatában vannak annak, hogy az iszlamista terrorszervezetek – amint azt a bengázi amerikai képviselet ellen két éve elkövetett támadás is bizonyította – szimbolikus és propagandisztikus jelentőséget tulajdonítanak szeptember 11-nek.

Amerikai biztonsági szakértők szerint a dzsihadista terrorcsoportok közül az Egyesült Államok területére nézve az Arab-félszigeten működő al-Kaida-szervezet jelenti a legnagyobb potenciális veszélyt. A többi szervezet elsősorban külföldön található amerikai célpontok megtámadására tehet kísérletet.

Idén a Szíriában és az Irakban jelentős területeket uralma alá hajtó, magát Iszlám Államként (IÁ) tituláló szélsőséges csoport előretörése áll az aggodalmak középpontjában, különösen azután, hogy annak tagjai nemrég fejeztek le két amerikai újságírót. Az Egyesült Államok és más nyugati országokat különösen az nyugtalanítja, hogy az IÁ soraiban számos állampolgáruk harcol.

Jeh Johnson, a 13 évvel ezelőtt végrehajtott terrortámadások nyomán létrehozott belbiztonsági minisztérium vezetője egy szerdai washingtoni előadásában kijelentette, hogy a szíriai polgárháborúban az elmúlt három évben mintegy 12 ezer külföldi vett részt valamilyen formában, köztük több mint ezer európai és több mint száz amerikai.

Az IÁ mellett amerikai célpontok elleni támadásokkal fenyegetőzött az as-Shabab szomáliai dzsihadista szervezet is, amelynek vezérével nemrég amerikai dróncsapás végzett. A nyugati és arab titkosszolgálatoknál nyugtalanságot keltett az is, hogy a tripoli repülőtér elfoglalása nyomán utasszállító repülőgépek kerültek líbiai iszlamista milíciák kezére.

Jeh Johnson elmondta, hogy a belbiztonsági minisztérium, amelynek fő feladata a terrorelhárítás, ma 22 szolgálatot egyesítve 60 milliárd dolláros költségvetéssel és 240 ezer alkalmazottal működik. A tárcavezető elmondta, hogy miközben a Pentagon forgatókönyveket készített elő Barack Obama elnöknek a IÁ elleni katonai fellépéshez, a minisztérium újabb biztonsági óvintézkedéseket léptet életbe.

Egyebek között júliusban megszigorította a készültséget 25 külföldi repülőtéren, többnyire olyanokon, ahonnan közvetlen járatokat indítanak az Egyesült Államokba. A belbiztonsági minisztérium emellett együttműködik a Szövetségi Nyomozó Irodával (FBI) és a hírszerző szolgálatokkal a Szíriába utazott radikálisok azonosításában és nyomon követésében.

Velük kapcsolatban adatmegosztást folytat európai és más kormányokkal, különösen azzal 38 országgal, amelyeknek polgárai vízummentességet élveznek az Egyesült Államokban. Az esetleges “magányos farkas” típusú, belföldi merénylők kiszűrése érdekében a tárca együttműködik az amerikai tagállamok és települések rendőrségeivel.

“A jó hír országunk számára szerintem az, hogy 13 év után jelentősen javítottunk a nemzet azon képességén, hogy felfedezze és meghiúsítsa a külföldi terrorista összeesküvéseket, mielőtt azok elérhetnék hazánkat. Itthon a szövetségi bűnüldöző szervek újból és újból kiváló munkát végeznek azzal, hogy számos személyt már azelőtt azonosítnak, lenyomoznak, letartóztatnak és bíróság elé állítnak, mielőtt még terrorcselekményt követnének el”- mondta Jeh Johnson.

“A rossz hír az, hogy továbbra is valódi terrorista ellenségekkel és reális terrorfenyegetéssel kell szembenéznünk” – mondta.

Denverben egyébként szerdán vádalku keretében bűnösnek vallotta magát a terrorizmus támogatásában egy 19 éves ápolónő, aki áprilisban megpróbált Szíriába jutni, hogy ott az IÁ harcosait segítse, de a coloradói főváros nemzetközi repterén elfogták. Az muszlim hitre tért Shannon Conley-t, aki beleegyezett, hogy segítse a hatóságok nyomozását, akár ötévi szabadságvesztésre és 250 ezer dollár pénzbüntetésre ítélhetik.

mti