Nem egyesítette a Prisztás József sérelmére elkövetett emberölés ügyét az Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság perével, hanem új eljárás lefolytatása mellett döntött a Fővárosi Törvényszék – tudta meg a PestiSrácok.hu. Ugyan az 1996-os leszámolás elsőfokú ítéletét tavaly októberben hatályon kívül helyező Fővárosi Ítélőtábla a Portikot érintő maffiaügyek összevonására hívta fel az elsőfokú bíróságot, azonban a legfőbb ügyész által megfellebbezett határozat vonatkozásában a végső szót kimondó Kúria az egyesítés kapcsán semmilyen iránymutatást nem adott, így a törvényszéken múlott, milyen döntést hoz az egyik legismertebb magyar alvilági gyilkosság ügyében.
PÁMER DÁVID – PestiSrácok.hu
Március 6-án kezdi tárgyalni a Prisztás-gyilkosság új, megismételt elsőfokú eljárását a Fővárosi Törvényszék – értesült a PestiSrácok.hu. Úgy tudjuk, a bíróság ezen kívül még öt tárgyalási napot tűzött ki március 13-ra, 20-ra és 27-re, valamint április 3-ra és 10-re, egyben az is eldőlt, hogy a másodfokon eljárt ítélőtábla felhívása ellenére a törvényszék nem egyesítette a több mint tizennyolc évvel ezelőtti emberölést a már korábban összevont Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság perével. Az 1996-os alvilági leszámolást egyébként az a Hajba Krisztina tanácselnök fogja tárgyalni, aki tavaly februárban egyszer már bűnösnek mondta ki az emberölésben Portikot és testőrét, a másodrendű Hatvani Istvánt. A törvényszék azonban a megölt vállalkozó barátját, a bűnsegédlettel vádolt Fazekas Ferencet bizonyítottság hiányában felmentette. Információink szerint utóbbi férfi előzetes letartóztatását az új eljárásban nem is indítványozta az ügyészség, az Energol-vezér és a Prisztás József lelövésével vádolt “Hatyi” esetében pedig a bíróság fenntartotta a legszigorúbb kényszerintézkedést. Értesüléseink szerint Portik Tamás védelmét a megismételt perben Lichy József és a korábban Horák Nóra gyilkosát is védő Ruzsbaczky Nóra látja el.
Prisztás Józsefet az éjszakai életben elfoglalt pozíciója miatt ölhették meg. Fotó: Borsonline.hu
Tavaly hatályon kívül helyezték az elsőfokú ítéletet
Új elsőfokú eljárásra azért van szükség, mert a büntetőügy a fellebbezések nyomán másodfokra került és –miként arról a PestiSrácok.hu elsőként hírt adott – a Fővárosi Ítélőtábla 2014. október 2-án hatályon kívül helyezte a Prisztás–gyilkosság perének elsőfokú ítéletét. A Nehrer Péter vezette tanács arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság jogszabályt sértett azzal, hogy nem várta meg az Aranykéz utcai nyomozás végét, amely üggyel nem csak a Fenyő- gyilkosság perét, hanem a Prisztás-ügyet is egyesíteni kellett volna. Az indokolás szerint az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta a Prisztás-ügy vádiratának tizenkettedik oldalán olvasható közleményt, amelyben a Fővárosi Főügyészség felhívta a bíróság figyelmét arra, hogy Portik Tamás elsőrendű vádlott ellen a Nemzeti Nyomozó Iroda az Aranykéz utcai robbantás ügyében is nyomozást folytat. Azonban ahhoz, hogy több emberen elkövetett emberölésben el lehessen ítélni Portikot, a törvényi egység elve miatt egy eljárásban kell lefolytatni az emberöléses ügyeit – érvelt az ítélőtábla a Kúria 2013-as jogegységi döntésére hivatkozva.
A legfőbb ügyész megtámadta a döntést
A táblabíróság végzésével a Polt Péter vezette Legfőbb Ügyészség nem értett egyet, a döntést törvénysértőnek ítélte meg és jogorvoslatért fordult a Kúriához, azzal az indokkal, hogy csak akkor van helye az ügyek egyesítésének, amennyiben az összevonni kívánt eljárásokban a tettes azonos. Csakhogy a Prisztás-ügy tettese a vád – és korábban az elsőfokú ítélet – szerint nem a felbujtással vádolt Portik, hanem Hatvani István. Az Aranykéz utcai merénylet és a Fenyő-gyilkosság vélt tettese pedig Jozef Rohác. Érdemes megemlíteni, mielőtt az ügyészség ezt a lépést megtette volna, egyedüliként a PestiSrácok.hu írt a Prisztás-gyilkosság ügyében hozott másodfokú döntés aggályairól. Sőt, portálunkon ifjabb Balsai István, a harmadrendű vádlott kirendelt védője pontosan ugyanarra hívta fel a figyelmet, amire a legfőbb ügyész is hivatkozott a „törvényesség érdekében” benyújtott jogorvoslati beadványában.
Portik Tamás a Kúrián is ártatlanságát bizonygatta. Fotó: MTI/Máthé Zoltán
A Kúriára került a büntetőügy
Polt indítványát azonban tavaly decemberben formai okokra hivatkozva utasította el a Kúria, hozzátéve, hogy a legfőbb ügyésznek csak jogerős bírósági végzés esetben lett volna lehetősége ezzel a rendkívüli jogorvoslattal élni. Márpedig a legfőbb bírói fórum arra az álláspontra helyezkedett, hogy az ítélőtábla hatályon kívül helyező végzése nem volt jogerős, így az ügyészség beadványának tartalmi részét a Kúria nem is vizsgálhatta. A tanácselnök emiatt a tárgyaláson ki is fejezte sajnálatát, mivel „nagy örömmel foglalt volna állást.” A Kúria jogerős végzése semmilyen iránymutatást nem adott, így a törvényszék döntésén múlott, hogy a Prisztás-gyilkosságot az új elsőfokú eljárásban egyesíti-e az Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-merénylet ügyével, vagy nem.
Hidegvérrel végeztek Prisztással
A budapesti éjszakai élet egyik legismertebb alakját, Prisztás József vállalkozót 1996. november elsején gyilkolták meg fényes nappal a III. kerületi Ladik utcában. A vád és a tavaly októberben hatályon kívül helyezett elsőfokú ítélet szerint a gyilkosság hátterében Portik Tamás állt. Prisztás József és az Energol-vezér ugyanis elszámolási vitába keveredett egymással, ezért Portik Tamás elhatározta, hogy megöleti a milliárdos üzletembert. A gyilkosságot a Fővárosi Törvényszék ítélete szerint Portik testőre, Hatvani István hajtotta végre. Az ítélet indoklása kitért rá, az áldozat és az egykori olajos is üzletelt az alvilág bankárának tartott Lakatos Andrással, becenevén Kisbandival, akinek Portik Tamás 80 millió, Prisztás József mintegy 100 millió forintot adott kölcsön. Ennek fedezetéül Kisbandi mindkettőjüknek ugyanazokat a nagy értékű, XII. kerületi ingatlanokat ígérte biztosítékként, melyekre Portik és Prisztás is igényt tartott, ezért találkozót beszéltek meg a Művészinas Étteremben, de nem tudtak megegyezni. Portik ezután döntötte el, hogy végez Prisztással, ezért parancsba adta testőrének, Hatvani Istvánnak, hogy „nyírja ki Prisztás Józsefet”. Az üzletembert néhány nappal a találkozó után az óbudai Ladik utcába csalták, ahol 1996. november 1-jén Hatvani egy kerékpárról leadott célzott lövéssel fejbe lőtte Prisztást, aki a helyszínen életét vesztette. Portikot, Hatvanit és Prisztás barátját, a vád szerint bűnsegédként közreműködő Fazekas Ferencet 2012. július 14-én vették őrizetbe és gyanúsították meg a bűncselekménnyel. A Fővárosi Törvényszék az ügyben 2014. február 10-én hozott elsőfokú ítéletet. Portik Tamás felbujtóként, előre kitervelten, aljas indokból elkövetett emberölés miatt nem jogerősen 11 év fegyházat kapott. A törvényszék bizonyítottnak látta azt is, hogy a gyilkosságot előre kitervelten Hatvani István másodrendű vádlott hajtotta végre, ezért őt 10 év fegyházra büntette. Fazekas Ferencet ugyanakkor a felhozott vádak alól bizonyítottság hiányában felmentették, mivel kétséget kizáróan nem nyert bizonyítást, hogy a harmadrendű vádlott tudott arról, mi készül valójában Prisztás József milliárdos vállalkozó ellen.
Címlapfotó: Nol.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS