Három évi börtönbüntetésre ítélte befolyással üzérkedés miatt Kiss Ernő nyugalmazott dandártábornokot pénteken a Fővárosi Törvényszék. A KBI egykori vezetőjét emellett 120 ezer eurós vagyonelkobzással és hatszázezer forintos pénzbüntetéssel is sújtotta a bíróság. Kisst három évre a közügyektől is eltiltották. A védelem megalapozatlanság okán fellebbezett az ítélet ellen, így az nem jogerős.
PÁMER DÁVID – PestiSrácok.hu
A KBI egykori vezetőjét folytatólagosan, vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntettével vádolta a Központi Nyomozó Főügyészség. A vádirat szerint ugyanis Kiss Ernő azért, hogy Kocsis István és volt főtanácsadója, Szász András ellen a Magyar Villamos Művek ügyében indított büntetőeljárást elsimítsák, összesen hatmillió eurót kért Kocsiséktól Pintér Sándor belügyminiszterre és Polt Péter legfőbb ügyészre hivatkozva. A tábornok az eljárás során végig tagadta bűnösségét, mert állítása szerint csupán azért kért pénzt az egykori MVM-vezértől, illetve annak közvetítőjétől, hogy kiderítse, Kocsis saját büntetőügyének elsimítása érdekében képes lenne-e akár vesztegetést is elkövetni. Mivel a mai napon a bizonyítás a végéhez ért, a perbeszédekkel és ítélethirdetéssel folytatódott a büntetőeljárás.
Letöltendőt kért az ügyész Kiss Ernőre
Az ügyész a vádbeszéd elején leszögezte, hogy a Kiss Ernővel kapcsolatos bűnügy egy szövevényes, több részletében nem ismert ügy, amelynek minden részletét nem sikerült felderíteni. Drávay Balázs ennek ellenére hangsúlyozta, így is elegendő bizonyíték gyűlt össze Kiss bűnösségének alátámasztására. Az ügyész kiemelte, hogy a nyugalmazott dandártábornok nyomozati vallomása során a terhére rótt cselekmény tényét elismerte, csupán a bűncselekmény szándékosságát tagadta. Az ügyész életszerűtlennek tartotta Kiss azon védekezését, hogy ő csupán azért kért pénzt az MVM volt vezérétől, hogy kiderítse, Kocsis saját büntetőügyének elsimítása érdekében képes lenne-e akár vesztegetést is elkövetni. Az ügyész vádbeszédében utalt a mai tárgyaláson meghallgatott, a vádlott és egykori ügyvédje között zajló lehallgatott telefonbeszélgetésre is: ezen Kiss az ügyész szerint konspiratív módon közölte Holló Gáborral, hogy nem kapott annyi “mákos pitét”, mint amennyit előzőleg megígértek neki. A vádhatóság szerint egy „mákos pite” 10 ezer eurót jelentett. Az ügyész fontos momentumnak nevezte azt is, amikor Kiss a tárgyalás során az eddigi védekezésével ellentétben egy lehallgatott felvétel kapcsán elismerte, hogy az ott taglalt összeg nem munkadíj, hanem a vesztegetésre szánt összeg része. Drávay Balázs mindezekért Kiss Ernőre letöltendő börtönbüntetés kiszabását kérte a bíróságtól.
A védelem több bizonyítékot is kizáratott volna az eljárásból
Kiss Ernő ügyvédje, Molnár Csaba védőbeszédében azt hangsúlyozta, hogy a bizonyítékok közül a bíróságnak ki kellene zárnia azokat a lehallgatási anyagokat, amiket az NVSZ a védelem álláspontja szerint törvénytelenül szerzett be, így a felvételeket a bíróság nem veheti figyelembe. A védő szerint nem életszerű az sem, hogy Kiss Ernő a belügyminiszterrel való kapcsolatára hivatkozva elkövette volna a bűncselekményt, mivel Kocsis megtehette volna azt, hogy közvetlen megkérdezze az általa ismert Pintér Sándort, így nem lett volna szükség közvetítőre. Molnár Csaba beszélt arról is, hogy az eljárás során nem sikerült kideríteni, hogy ki volt az a hivatalos személy, akit az ügyészség szerint Kiss Ernő megvesztegetett volna. Molnár Csaba említést tett arról is, védence nem vesztegetési pénzt, hanem szakmai tanácsadásról szóló munkadíjról kért Kocsiséktól. Az ügyvéd azt mondta, Kocsis mindent megtett azért, hogy meneküljön a büntetőeljárás hatálya alól, hiszen megkereste többek közt Pintér Sándort, Polt Pétert és Csányi Sándort is. Molnár Csaba hozzáfűzte azt is, hogy az eljárás során egyértelműen kiderült, hogy a védencére valló tanúk szavahihetetlenek, ráadásul többször egymással és önmagukkal szemben is ellentmondásba keveredtek. Kiss Ernő az utolsó szó jogán azt mondta, bűncselekményt nem követett el, ezért felmentését kéri a törvényszéktől.
Börtönre ítélték a dandártábornokot
A bíróság ugyanakkor részben egyetértve az ügyészi állásponttal, a nyugalmazott dandártábornokot három év börtönbüntetésre, hatszázezer forintos pénzbüntetésre és 120 ezer eurós vagyonelkobzásra ítélte. Emellett Kisst a bíróság három évre a közügyektől is eltiltotta. Hajba Krisztina tanácselnök indoklásában kifejtette, hogy a bíróság a védelem által megkérdőjelezett, a Nemzeti Védelmi Szolgálat által beszerzett titkos információgyűjtést bizonyítékként értékelte és felhasználta. A tanácselnök azonban hangsúlyozta, hogy a lehallgatási anyagok csupán egy részét adtak azoknak a bizonyítékoknak, melyek értékelése során a törvényszék megállapította a KBI volt vezetőjének bűnösségét. A bírónő kiemelte, hogy – az ügyészi vádbeszéddel egyezően – életszerűtlennek tartotta a tábornok azon védekezését, hogy csak “tesztelni” akarta Kocsist, hogy az MVM-vezére vesztegetni is képes lenne-e az ellene indult eljárás elsikálása érdekében. Ha ez valóban így lett volna, akkor a vádlottnak lehetősége lett volna ezt jelezni a hatóságoknak – tette hozzá Hajba Krisztina, aki szerint, noha a szakértelme meglett volna hozzá a vádlottnak, arra vonatkozóan sincs semmilyen adat, hogy Kiss bármit is tett volna Kocsis “lebuktatása” érdekében.
A bíróság nem hitt a vádlottnak
A bíróság emlékeztetett arra is, hogy Kiss Ernő azzal is védekezett, hogy a rá valló tanúktól átvett 120 ezer euró a szaktanácsadói díja volt, ám a bírónő szerint érdekes az az egybeesés, hogy éppen abban az időben követelte a vádlott a munkadíja kifizetését, amikor felmerült az, hogy pénzért cserében Kocsisék büntetőügye kedvező fordulatot vehet. Arról nem is beszélve, ha legális, a munkájáért járó pénz kifizetéséről lett volna szó, akkor nem virágnyelven, a pénzt “mákos pitének” nevezve beszél a megkapott összegről. A tanácselnök ennek alapján úgy ítélte meg, hogy Kiss egyértelműen jogtalan vagyoni előnyhöz jutott. A bíróság ítéletében megállapította azt is, hogy az ügy két sértettjének, Kocsisnak és volt tanácsadójának nem lehetett kérdés, Kiss Ernő a korábbi munkájából adódóan kapcsolatban állt, vagy állhatott hivatalos személyekkel. Hajba Krisztina szólt arról is, hogy Kiss Ernő az eljárás során ténybeli beismerő vallomást tett.
Fellebbeztek az ítélet ellen
Az ítélet kiszabásakor enyhítő körülményként értékelte a bíróság az időmúlást és a vádlott részleges beismerő vallomását, ugyanakkor súlyosbító körülményként vette figyelembe, hogy folyt már a tábornok ellen büntetőeljárás. A Fővárosi Törvényszék döntése alapján Kiss Ernő leghamarabb a büntetés kétharmadának letöltése után szabadulhat. A per másodfokon folytatódik, mivel a védelem megalapozatlanság miatt fellebbezett az ítélet ellen. Az ügyész három nap gondolkodási időt kért.
Címlapfotó: MTI/Kovács Attila
Facebook
Twitter
YouTube
RSS