Magyarország újratervezése címmel parázs vitára ültünk be a Tusványosi szabadegyetem egyik sátrába, ahol az előzetes várakozások szerint az ellenzék is színt vallott volna kisebbségi kérdésben, az MSZP képviselőjének azonban más dolga akadt. AZ LMP főnöke, Schiffer András a tényszerűség és a populizmus között egyensúlyozott, a Fidesz ifjú üdvöskéje, Gulyás Gergely pedig többször nagy levegőt vett, míg a heti válaszos Ablonczy Bálint nyugodtan elmehetett volna sörözni.
SUSÁNSZKY MÁTYÁS – PestiSrácok.hu
A beszélgetésből magát fölmentő MSZP-s képviselőt sem kímélték a Tusványosi szabadegyetemen rendezett, Magyarország újratervezése elnevezésű vita alkalmával. Schiffer András, az LMP társelnöke szerint a szocialisták úgy gondolhatnak Tusványosra, mint a magyar olimpiára, amit először támogattak, aztán elzárkóztak előle. Gulyás Gergely, a Fidesz parlamenti frakcióvezető-helyettese arról beszélt, hogy a szocialisták kezdeti kisebbségellenessége mára odáig fejlődött, hogy az afgánokra és a szírekre is ki akarják terjeszteni a társadalmi érzékenységet. Ha más nem, ez biztató eredmény Magyarország újratervezése kapcsán. A beszélgetést Ablonczy Bálint, Heti Válasz rovatvezetője moderálta.
Imponáló adatok pro és kontra
A magyar gazdaság helyzetével és jövőjével kapcsolatos vitaindító kérdésre Schiffer elismerte, hogy valóban biztatóak a makrogazdasági mutatók, azonban Orbán Viktor politikája téves felzárkózási pályára állította az országot, mivel nem csökkent az ország kitettsége a külső gazdasági viszonyoktól. A pártelnök szerint továbbá hiába erősítette a Fidesz a kapcsolatokat a határon túli magyarsággal, ha az elhibázott külpolitika miatt Brüsszel érzéketlen a magyar kisebbségi törekvések és az autonómia iránt. Schiffer szerint Európa bizalmát nagyban megosztotta a Putyin-paktum, és az a gazdaságpolitikai elképzelés, hogy minél több piac felé nyisson az ország, ahelyett hogy a belső gazdasága erősödne. Az ellenzéki politikus szerint ráadásul az off-shore cégekkel sem sikerült eredményesen felvenni a harcot, hiszen Andy Vajna cégei révén még az Alaptörvényen is felül áll. A kijelentés nagy tapsot váltott ki a hallgatóságban.
Gulyás Gergely válaszában kifejtette, Magyarországnak valóban nagyon rossz a külföldi megítélése, de ez elsősorban az ellenzék hathatós brüsszeli tevékenységének köszönhető. Az ellenzéki politikusok még arra sem hajlandók, hogy egy minimális nemzeti minimumban kiegyezzenek, és közösen képviseljék Európa előtt a magyarságot. A politikus hozzátette, nem szabad elfelejteni, milyen mély gazdasági válságból lábalt ki az ország, és azóta európai szinten is ígéretesek a gazdasági mutatók . Gulyás szerint nem szabad lenézni az autó-összeszerelő óriáscégek Magyarországra települését, hiszen nemcsak szakmunkásokat de diplomásokat is alkalmaznak. Ettől függetlenül a Fidesz célja továbbra is kis- és középvállalkozások fejlesztése.
Vajna cégeivel kapcsolatban Gulyás Gergely kijelentette, hogy az Alaptörvény egyértelmű garancia az átláthatóságra, és a kormány továbbra is fellép az off-shore lovagokkal szemben. Vajna cégei nem kivételezettek.
Schiffer bevédte a Szirizát
A beszélgetésen szóba került, hogy Gulyás a parlamentben lekommunistázta a görög Sziriza pártot, amelyet az LMP példaként állítana Európa elé. A vita alatt Gulyás többször is utalt a korábbi kijelentésére, mire az ellenzéki politikusnak mindannyiszor vérbe borult az arca, s végül kénytelen volt tisztázni az LMP és a Sziriza politikájának viszonyát.
Schiffer András a kommunista jelzőre azzal reagált, hogy úgy tűnik a Fidesz a megszorítás-ellenességet csak Magyarországra tartja érvényesnek, Görögországgal szemben elfogadhatónak tartja. A pártelnök szerint a Fidesz és a szocialisták görög társpártjai rántották a mélybe a görög gazdaságot, amikor a még a kezelhetőség szélén álló adósságállományt az IMF válságkezelő közbenjárásának köszönhetően kezelhetetlen adósságállománnyá formálták. Schiffer a Sziriza politikáját úgy értelmezte, hogy az a neoliberális mainstream gazdaságpolitikájával szemben nem akar a megszorítások útján tovább haladni, inkább a kutatás és az oktatást fejlesztené, hogy az ország kinőhesse az adósságállományt. Schiffer szerint ezt a neoliberális doktrínát idehaza nemcsak a szocialisták, de a jobboldal is követi.
Gulyás kikérte magának, hogy egy gyékényen árulna a szocialistákkal, ezért hiányolta a szocialisták képviselőjét, hogy közösen cáfolhassák meg ezt a vádat. A fideszes politikus szerint a devizahitelek forintosítása, a közteherviselés kiterjesztése a gazdasági szektorra, az államadósság hetvenhat százalékra való csökkentése ellentmond Schiffer állításainak.
Jelentős minimálbér-emelésre van szükség
A vitában Schiffer András a magyar jövedelmek alakulása kapcsán kifejtette, hogy a Fidesz kormányzása alatt úgy csoportosultak át a jövedelmi határok, hogy csak a legfelső elit könyvelhet el jelentős jövedelemnövekedést. A politikus szerint a tizenöt százalékos reálbér-növekedés és a tizenhat százalékos infláció egy százalékos deficitet jelent. Schiffer szerint jelentős, harminc százalékos minimálbér-növelésre lenne szükség, ha az ország ki akar kerülni az alacsony áron dolgozó országok csapdájából. Az alacsony minimálbér és a szakszervezetek szétverése azon a neoliberális gazdaságpolitikai pályán tartja az ország, amelyet még a rendszerváltó elit határozott meg. Schiffer szerint a kormánynak hamarosan színt kell vallania, mert a rezsit nem lehet a végtelenségig csökkenteni.
Gulyás Gergely egyetértett abban, hogy jelentős minimálbér-növelésre van szükség és ha a jelenlegi makrogazdasági mutatók szerinti három százalékos gazdaságnövekedés tartható, erre minden reális esély megvan. A Fideszes politikus emlékeztetett arra, hogy a minimálbér adómentessé tételével egymillió ember nem fizetett személyi jövedelemadót. Az egykulcsos áfa bevezetésével, és a minimálbér adókötelessé-tételével stabilizálódni látszik az adófizetési rendszer. Gulyás szerint ráadásul Schiffer kihagyta a számításból a családi adókedvezmény rendszerét is, ami jelentős pluszforrásokhoz juttatja a magyar családokat. A frakcióvezető-helyettes kiemelte, hogy jelenleg négymillió-kétszázezren dolgoznak Magyarországon, ez háromszáz-ötvenezer munkahellyel több, mint 2010-ben. Ebből százötven-ezer a közmunkás, a többi a piacon megjelenő új munkaerő. Gulyás szerint nem illendő lenézni a közmunka-programot sem, mert az társadalompolitikai eszköz, azon családok számára a legfontosabb, ahol harmadik generáció óta nem dolgoznak a családfők.
A címlapfotó a szerző felvétele
Facebook
Twitter
YouTube
RSS