A nemzetközi adatok szerint hetven százalékkal emelkedett a bevándorlók száma, Magyarországon idén száztízezer menekültet regisztráltak.
Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) főigazgatójának tájékoztatása szerint sok a tévhit a menedékkérők között azzal kapcsolatban, hogy ha nem regisztrálják őket Magyarországon, akkor nagyobb eséllyel tudnak továbbutazni. Mint kifejtette, a regisztrált menedékkérőnek van “területen maradási joga”. Ez azt jelenti, hogy be kell érkezniük a kijelölt befogadóállomásra, mert ott tudják az eljárást lefolytatni. Ha azonban nem jelentkeznek, akkor megszegik az együttműködési kötelezettséget. Ebben az esetben „el lehet gondolkodni, hogy valóban védelemre szorul-e“, valóban kéri-e a magyar hatóság védelmét. Aki nem várja meg az eljárás végét, az illegálisan hagyja el az országot.
A főigazgató szerint a civileknek is a jogkövető magatartásra kell ráirányítaniuk a menedékkérők figyelmét, mert csak a kijelölt befogadóállomáson tudják kérelmüket érdemben kivizsgálni. Az eljárás harminc nap alatt lezáródhat, de rendkívül körültekintő munkát igényel egy-egy kérelem elbírálása, hiszen nagyon fontos a benyújtó szavahihetőségének tisztázása, állításának elemzése. Ebben szakhatóságok is közreműködnek, amelyek a biztonsági kérdéseket vizsgálják, a kockázatokat elemzik egy-egy kérelmező esetében.
A hatóság sok érdemi döntést hozott már – tette hozzá a főigazgató -, de a határozatok meghatározó hányada az eljárás megszüntetése volt, mivel a menekült közben elhagyta az országot. A befogadóállomásokon jelenleg 4000-4500-an vannak, ami duplája a meglévő helyeknek, de mindenki megfelelő ellátást kap. Végh Zsuzsanna szerint szükség volna ideiglenes befogadó intézményekre is, mint amilyen a Kiskunhalason megépülő új menekültügyi befogadóközpont, ahol ötszáz ember elhelyezésére lesz lehetőség. A BÁH főigazgatója szerint elegendő az a költségvetési keret, amelyet a kormány biztosított, hiszen ötszáz munkatárs felvételére nyílik lehetőség.
Forrás: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS