Kőkemény kritikát fogalmazott meg a bíróságokkal szemben Ibolya Tibor fővárosi főügyész, aki szerint a gyakorlat olyan elméletet tart életben, amelynek már régen a „bizonyítékértékelés szemétdombján” lenne a helye. Saját honlapján közzétett tanulmányában azt állította, hogy a közvetett bizonyítékok zárt logikai láncolatának elmélete Visinszkijtől, a harmincas évek rettegett moszkvai koncepciós pereinek szovjet főügyészétől származik.
A főügyész begyepesedettnek nevezte a bíróságokat, mivel szerinte sokak még mindig a bizonyítás Szent Gráljának tartják, hogy a közvetett bizonyítékoknak zárt logikai láncolatot kell alkotniuk, melyből akár egy kieső láncszem is az egész bizonyítást teszi lehetetlenné. Szerinte ez az elmélet „még mindig uralkodik és rendszeresen visszaköszön különböző bírói indokolásokból”.
Kiemelte, ez a „látszólag tetszetős” elmélet Sztálin hírhedt főügyészétől, Visinszkijtől származik és ezt terjesztette az államszocialista magyar jogi irodalom. Csakhogy jogállami keretek között, különösen összetett, többszereplős ügyek esetén sokszor lehetetlen a zárt logikai láncolat felállítása, állította Ibolya, majd hozzátette, megmagyarázhatatlan, hogy a bírósági gyakorlatban szinte töretlenül eredeti értelmében hivatkoznak a felmentő ítéletek, illetve a hatályon kívül helyező végzések indokolásában „Visinszkij bizonyítékértékelési elméletére”. A fővárosi főügyész erre jó példaként említette a Biszku-ügyben hozott, új eljárást előíró másodfokú határozatot.
Forrás: valasz.hu/magyarhirlap.hu
Fotó: origo.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS