Nem csak a házi segítségnyújtás, hanem a hajléktalan ellátás területén is követhettek el szabálytalanságot a Baptista Szeretetszolgálatnál – derült ki a PestiSrácok.hu által megszerzett dokumentumokból. Eljutott hozzánk tízmilliós készpénzes számla, amelyet karbantartásra fizetett ki a szolgálat egy tisztán PR-ral foglalkozó cégnek. A társaságot – amelynek nyomát egy balatoni cégtemetőben találtunk meg – az adóhatóság felszámolta, ugyanis felkerült a 100 millió forintot meghaladó köztartozást fölhalmozó cégek feketelistájára. De ez csak hab a tortán….
FÜSSY ANGÉLA – OmegaHírek/PestiSrácok.hu
Elsőként számolt be a PestiSrácok.hu a Baptista Szeretetszolgálat körül kirobbant botrányról. Ennek lényege, hogy a Magyar Államkincstár a házi segítségnyújtást ellátó intézményeknél ellenőrzéseket végzett nyáron. A vizsgálat során feltűnt, hogy a gondozási naplóban szereplő adatok nem felelnek meg a valóságnak, vagyis a szeretetszolgálat magasabb összeget hív le a büdzséből, mint amennyi normatívára jogosult lenne. A MÁK meg is tette a büntetőfeljelentést a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatóságánál, ahol azóta különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás ügyében folyik a nyomozás. Akkor legalább nyolcszáz házi gondozót rúgott ki a nyáron a Baptista Szeretetszolgálat. A Magyar Államkincstár ugyanis befagyasztotta az egyházi alapítvány közfinanszírozását.
Tényfeltáró riportunk megjelenését követően keresett fel bennünket a Baptista Szeretetszolgálat intézményhálózatának egyik korábbi felsővezetője, aki kérte, hogy nevét a nyilvánosság előtt ne fedjük fel. A férfi azt mondja, itt az ideje, hogy fény derüljön az egész rendszer működésére. Mert állítja, ami a házi segítségnyújtás esetében történt a kis egyháznál, csak egy szelete a szövevényes üzleti vállalkozásnak. A volt vezető által elmondottaknak utánanéztünk és némi oknyomozás után olyan dokumentumokra tettünk szert, melyekből például duplán lepapírozott, eltérő megállapodás, egy rejtélyes cégnek meg nem nevezett munkáért tízmilliós készpénzes kifizetéseket olvashattunk ki.
Tízmillió készpénzben… Fotó: PS
JAHA-tól a Mag Népéig
A fővárosi fedélnélküliek ellátásáról egészen 2009-ig Jövőt a Hajléktalanoknak Alapítvány (JAHA) gondoskodott, több más budapesti fenntartóval együtt. 2009-ben a civil szervezet egyházzá alakult át. Nevük egészen bizarr lett: Mag Népe Kozmikus Egyháromság Egyháza, amely a második legnagyobb hajléktalan-ellátó szervezet lett a fővárosban. A dolgozók maradtak a helyükön, az élet ment tovább, csak már nem a JAHA, hanem a MAG NÉPE vette fel az állami támogatást a 600+90 ellátott után. (A négy átmeneti szállás kapacitása 600 fő, ami téli 6 hónapos, úgynevezett krízis időszakban 90 fővel emelhető – a szerk.). A 2011-es év jogszabály változásai több szempontból is meghatározóak a szociális ellátás szempontjából. Az új egyházi törvény (2011. évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról) ugyanis lehetővé tette, hogy csak bizonyos egyházak vállalhassanak át önkormányzatoktól kötelező szociális feladatokat, méghozzá jóval magasabb normatíváért. Az egyházakat ugyanis a normál állami normatíván túl a kiegészítő egyházi támogatás is megilleti minden egyes ellátott után. Ebben az évben 71,4%-kal több normatívát kapnak a törvényesen működő egyházak, mint a többi fenntartó, de volt idő, amikor ennél is nagyobb volt a különbség. Hirtelen tehát hatalmas biznisz lett az öregek vagy épp a hajléktalanok istápolása a vallási felekezetek számára. Akadt is jelentkező szép számmal a szociális feladatokra, csakhogy az új egyházi törvény megszűrte, hogy a vallási felekezetek közül melyek lehetnek elfogadott egyházak. A kisegyházak közül a léc alatt kevesen csúsztak át. A Baptista Egyház igen.
A rászorulóknak vélhetőleg mindegy ki a fenntartó, csak valaki segítse sorsukat Fotó: baptistasegély.hu
Az új jogi szabályozás a budapesti hajléktalan ellátást biztosító szakmai csapatnak is új fenntartót hozott 2011-ben. A MAG NÉPE ugyanis – nem annyira meglepő módon – nem maradt olyan egyház, amely a jövőben a kiemelt normatívát kaphatná, az adósságállományuk – informátorunk szerint, aki már ekkor vezető pozíciót töltött be a szervezetnél – pedig jelentősre rúgott. Találni kellett tehát egy egyházat, amely átveszi a szervezetet, ugyanis a magasabb normatívára csak úgy jogosultak. Több jelentkező közül a Baptisták lettek a befutók, igaz, a hajléktalanok ellátása területén csekély tapasztalattal rendelkeztek.
Újra fenntartót váltottunk. Az egészből persze csak annyit vettünk észre, hogy lekerült az egyik cégér és kikerült a másik. A fenntartó megváltozott, de az átmeneti szállások nevei megmaradtak: Lehetőség Háza 1 Budafokon, Lehetőség Háza 2 Soroksáron, Lehetőség Háza 3 Csepelen, és Lehetőség Háza 4 szintén Soroksáron. Négy önálló intézmény, külön-külön intézményvezetővel, és fölöttük a Baptista Szeretetszolgálat Lehetőségek Háza Szociális Szolgáltató Intézmény, amely az átmeneti szállások intézményrendszerét fogta össze. Fölötte pedig a Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy állt fenntartóként. A főnökünk, vagyis a szociális szolgáltató intézmény csúcsvezetője először dr. Horváth Marcell lett – mint később megtudtuk, csak papíron, a valóságban mások mozgatták a szálakat. Érdekes, hogy a szeretetszolgálat vezetője, Szenczy Sándor másfél éven át nem volt kíváncsi ránk, még csak nem is találkoztunk vele mi, akik ténylegesen a szakmai munkát végeztük” – mesélte informátorunk.
Két hivatalos alapító okirat készült, apró, de jelentős eltéréssel. Fotó: PS
Már az alapításkor trükköztek
Épp, hogy a Baptisták megkapták a MAG NÉPE fővárosi hajléktalan ellátó rendszerét, máris trükközni kezdtek. Másként ugyanis nehezen értékelhető az a tény, hogy rögtön az első hivatalos dokumentumokat, szerződéseket duplikálva készítették el, apró, de nagyon lényeges eltérésekkel. Majd mindegyiket közjegyzővel hitelesítették.
2011. május 13. – ezzel a dátummal készült például az alapító okirat. Mindkettő. Az egyik úgy fogalmaz, hogy „a Baptista Szeretetszolgálat Egyházjogi Személy szerződéses jogutódlással átveszi a Mag Népe Kozmikus Egyháromság Egyháza intézményrendszerének fenntartói jogait.” Az alapító okirat másik példánya már nem beszél jogutódlásról, amúgy a két verzió között más eltérés nincs. Mindkét okiratot aláírta és le is pecsételte Szenczy Sándor, mint a Baptista Szeretetszolgálat Egyházjogi Személy elnöke.
A két dokumentum létének indokát csak találgathatjuk. Jogutódlás esetében az utódszervezet örökli elődje vagyonát, ingatlanait, de adósságát is. Ha igaz, hogy a MAG NÉPÉNEK komoly adósságállománya volt a váltás előtt, a jogutódlás eléggé ésszerűtlen, mégis ez az irat került hitelesítésre. Ha adósságot akartak átvállalni, ahhoz valamilyen érdeke kellett fűződjön az egyháznak… Ugyanaznap megtörtént az intézményvezetői kinevezés is. E tárgyban ugyancsak két szerződés készült, az előzőhöz hasonlóan eltérő tartalommal. Az első dr. Horváth Béla Marcellt természetes személyként nevezi ki a Baptista Szeretetszolgálat Lehetőségek Háza Szociális Intézmény intézményvezetőjének, azaz csúcsvezetőnek. Olyan formán, hogy munkáját ingyenesen, térítésmentesen végzi, munkavégzési kötelezettség nélküli jogviszonyban (általunk megkérdezett ügyvédek ezt a fajta munkáltatói jogviszonyt nem ismerik). A másik intézményvezetői kinevezésről szóló irat dr. Horváth Marcellt már ügyvédként bízza meg az intézményvezetői feladatok ellátásával, ügyvédi megbízási jogviszonyra vonatkozó szabályok alapján. Itt is kiemelik, hogy az ügyvéd a megbízás teljesítését ingyenesen végzi. Érdekesség, hogy mindkét okiratot más-más tanúk ellenjegyezték ugyanazon a napon, később pedig, bár különböző dátummal, de mindkettőt közjegyző hitelesítette.
Karbantartási, felújítási és javítási munkák elvégzésére… Fotó: PS
Karbantartás PR-céggel
A PR-TONE Kft. 2011 október 10-én között szerződést a Baptista Szeretetszolgálat Lehetőségek Háza Szociális Szolgáltató Intézménnyel karbantartási, javítási, szerelési munkákra, havi bruttó 6.800.000 Forint átalánydíjas megbízási díjért. A keretszerződés szerint, melyet a Baptisták részéről Horváth Béla Marcell, a PR-TONE részéről pedig mint önálló képviselő Király Z. Dániel írt alá, úgy fogalmaz, hogy az átalánydíj tartalmazza a munkák során felmerülő költségeket és kiadásokat teljes egészében. A birtokunkba került négy, kézzel írt számlamásolat, melyet a PR-TONE Szolgáltató Kft. állított ki a Baptista Szeretetszolgálat Lehetőségek Háza Szociális Szolgáltató Intézménynek. Érdekesség, hogy egyik számlán szereplő összeg sem felel meg a szerződésben foglaltaknak, pedig a számla tárgyaként azt tüntették fel: megbízási díj, szerződés szerint. A számlákat 2012 évben keltezték. A négy számla közül hármat készpénzben teljesítettek. A tételek három esetben áfával együtt elérik a 10 millió forintot. Külön érdekesség, hogy 2012 márciusában kétszer is kifizettek a PR-TONE-nak bruttó 10 millió forintot, 12-én majd 23-án „szerződés szerint”. Mivel keretszerződésről van szó, akár még beleférhet, hogy nem szerződés szerint számlázott a cég, a probléma a készpénzes fizetéssel (is) lehet. A 2012-ben hatályos jogszabály csak 1,5 millió forintig enged készpénzes számlát kifizetni. A törvénymódosítás előtti jogszabály úgy szólt, hogy 1 millió forint feletti készpénz kifizetést azonnal be kell jelenteni az adóhatóságnál. Hogy ezen bejelentési kötelezettségnek eleget tettek a szociális intézménynél a sokmilliós készpénzes kifizetések után, nem tudni. A másik problematika informátorunk szerint az volt, hogy szerinte a PR-TONE havonta milliókat vett fel azért a munkáért, amit a valóságban az intézmény dolgozói végeztek, sokszor a szállókon lakó hajléktalanok segítségével.
“Én is csak utólag találkoztam a PR-TONE-nal kötött szerződéssel. Teljesen elképedtem, hogy mekkora összegeket fizettünk ki nekik többek közt karbantartás címén. Én arra emlékszem, hogy ha kiégett egy körte, vagy valamit fel kellett rögzíteni, valamelyik lakónkat küldtük ki a barkácsüzletbe, aztán mi megcsináltuk: kicseréltük az izzót, felszegeltük, amit kellett. Én az évek során komoly karbantartási munkákkal, amit külsősök végeztek volna, nem találkoztam” – mesélte forrásunk, aki mindezeket rendőrségi meghallgatásán is elmondta.
Elhagyatott, omladozó cégtemető
Úgy döntöttünk, nem hagyatkozunk csak a világhálóra és személyesen is ellátogattunk a PR-TONE legutóbbi székhelyére, a balatonkenesei Hegyalja út 15-be.
Hosszasan kanyarog az út keresztül az üdülő településen, egészen a legtetejére. Az utca most kihalt, bár nyáron sem lehet nagy itt az élet. A nyaralók több mint felét kikezdte az enyészet, kerítésén virít az Eladó tábla. Nos, mind közül a legelhagyatottabb a 15-ös szám. Kerítése kidőlt. Az udvart benőtte a gaz és a bokrok vadhajtásai, egy kisebb dzsungel látszik odabenn a kis dróttal összefogatott vaskapu mögött. A lépcső omlik, az épület mögött rozsdás nyugágy árválkodik. Így ránézésre, úgy 20 éve nem járhatott itt senki. Hiába is keresnénk, cégtáblának vagy hasonlónak nyoma sincs. Furcsa, hogy az elektronikus cégadatbázis szerint 14 cég működik itt mind a mai napig, köztük nyomda, rendezvényszervező iroda, vendéglátó ipari cég, vagyonvédelmi és sportfelszereléssel foglalkozó vállalkozás. A 14 cégből 4 jelenleg kényszertörlés alatt van, további 4 pedig felszámolás alatt. Az utcában mindössze két állandó lakost találtunk. Kérdeztük is őket, mit tudnak a komoly, neves cégekről, láttak-e erre márkás autókat jönni-menni, vagy öltönyös embereket, akik cégügyekben járhattak erre. Nagyot mosolyogtak. Jól tippeltünk. Ők is úgy emlékeztek, hogy valamikor a 90-es években láttak embereket a háznál, ők sem üzletemberek voltak, hanem nyaraló család. Szóval egy cégtemetőre leltünk….
Ebbe a balatonkenesei nyaralóba lett eltemetve a tízmilliókat kasszírozó PR-Tone Kft. Fotó: PS
Feketelistás fantomtársaság
A baptistákkal havi bruttó 6,8 millió forintos átalánydíjas karbantartási szerződésben állt PR-TONE Kft. ma már kényszertörlés alatt áll, mivel tavaly felkerültek az adóhatóság 100 millió forintot meghaladó köztartozást felhalmozó cégek feketelistájára. A céggel kapcsolatban azonban találtunk egyéb furcsaságokat. Az Opten cégadatbázis szerint a számlákat kiállítók még arra sem ügyeltek, hogy a társaság által bejelentett tevékenységi körök között legyen olyan, amelyik a karbantartási munkálatokat lefedi. Az Optenben ugyanis csupán egy tevékenységi kört találtunk, a PR-tevékenységet, amelynek részletezésében sem találni a karbantartáshoz hasonló tevékenységet. Ennek fényében tehát az is megállapítható, hogy a PR-TONE Kft-nek nem volt jogosultsága karbantartási szerződést kötni és az alapján számlát kibocsátani. Jól jellemzi a fantomcéget, hogy működése során a PR-TONE egyetlen adóbevallást nyújtott be még 2011 júniusában, e szerint bevétele nem is volt, csak közel 780.000 forint értékű személyi jellegű kiadása.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS