Miközben az ellenzék korrupcióval vádolja a magyar kormányt, és a Jobbik kezdeményezésére tegnap antikorrupciós vitanapot tartottak a parlamentben, Németh Szilárd fideszes országgyűlési képviselő a PestiSrácok.hu-nak egyértelműsítette, szerinte az ellenzék van tele korrupciós ügyekkel. A politikus felidézte például, hogy ha korrupció, akkor éppen a csillebérci úttörőtábor lenyúlása a rendszerváltás legpiszkosabb ügye, amely szerinte a gátlástalanság és cinizmus állatorvosi lova. A témával a PestiSrácok.hu is foglalkozott, most újra leporoltuk az aktát. Az ügynek ugyanis nincs vége, most a bevételek sorsa kerül terítékre.
Ismert, a Fővárosi Ítélőtábla november 4-én döntött úgy, hogy a magyar állam tulajdonába kerül vissza a terület, a Magyar Úttörők Szövetségének, a Bau-bércnek és a Mobilbernek pedig el kell hagynia az eddig illetéktelenül használt területet. Emlékezetes, tizenöt évvel ezelőtt az akkori polgári kormány ifjúsági és sportminisztere, Deutsch Tamás indított pert a Csillebérci Úttörőtábor visszaszerzéséért. A bíróság az eljárást 2004-ben felfüggesztette, s a per csak 2011 őszén folytatódott. Menet közben még szünetelt is, sőt eljárási hibák miatt félbe is szakadt, mígnem tavaly jelentős fordulatként az állam elérte célját, első fokon, most pedig jogerősen is visszakapta a területet.
Szétlopott KISZ-vagyon
Az ügy hátteréről annyit, hogy a Magyar Úttörőszövetség ajándékozási szerződéssel jutott a táborhoz. Az ajándékozó a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) volt, az ajándékozás pedig 1989 júniusában történt. Viszont a KISZ 1989. április 22-én megszűnt. A „gordiuszi csomót” úgy vágták át, hogy közokiratba foglalták: a Demisz (Demokratikus Ifjúsági Szövetség) a KISZ jogutódja. Csakhogy éppen a csillebérci, a tulajdonjogról dönteni hivatott perben mondta ki már korábban a Legfelsőbb Bíróság, hogy a Demisz nem jogutódja a KISZ-nek. Mindezek alapján kijelenthető, az elajándékozott, már a Gyurcsány Ferencék alapította Demisz neve alatt elprivatizált KISZ-vagyon törvényessége megkérdőjelezhető. Ennek szerény része volt az a csillebérci vadászház is, amelyet Rácz Péter főúttörő, a Magyar Úttörőszövetség korábbi elnöke adott el az unokatestvérének tizenötmillió forintért, miközben a kastély független ingatlanszakértő értékbecslése szerint az eladás idején 96,8 millió forintot ért.
A rendszerváltoztatás időszakára jellemző, hogy az 1989-ben megszűnt KISZ neve alatt 1993-ban az akkor még állami OTP-től hitelt is vettek fel az ingatlanra, amelyet aztán nem fizettek vissza, így a tartozást újra az államra terhelték. Ezt a vadászházat szerette volna visszaperelni az állam, ám első fokon ez nem sikerült. Mindehhez hozzátartozik, hogy a főúttörő, Rácz Péter nem tájékoztatta a Magyar Úttörők Szövetsége ellenőrző bizottságát sem az ügyletről, de a szövetség az eladás után elnöke részére szolgálati lakásként mégis kibérelte a kastélyt. Később, 2007-ben Ráczot a csillebérci vadászház eladása ügyében hűtlen kezelés miatt jogerősen másfél év felfüggesztett szabadságvesztésre és egymillió forint pénzbüntetésre ítélte a Fővárosi Bíróság.
A főúttörő, Rácz Péter az unokatestvérének potom pénzért adta el a vadászházat. Fotó: Magyar Hírlap
Ez a történet azonban jogi értelemben nem volt releváns, mivel az elsőfokú bíróság az ingatlan-nyilvántartási törvény alapján úgy ítélte meg, hogy a vadászházat megvásárló Bau Bérc Kft. a Magyar Úttörő Szövetségtől jóhiszeműen és ellenérték fejében szerezte meg az ingatlant, amelynek tulajdonjogát a földhivatal is jogerősen bejegyezte.
Családban maradt
Rácz Péter, a Magyar Úttörők Szövetségének ügyvezető elnöke egyébként korábban az MSZP országgyűlési képviselő-jelöltje volt. 1999-ben éppen ő adta el az akkor 95 millió forintra taksált vadászházat a Bau-Bérc Kft.-nek 14,2 millió forintért, amelyben az eladás után tulajdonrészt szerzett az unokatestvére, Rabb Attila, aki jelenleg is a Bau-bérc Kft. 50 százalékos tulajdonosa. Édesanyja, amint az a cégnyilvántartásból kiderül, Mattanovich Ilona, aki Rácz Péter főúttörő édesanyjának, Mattanovich Margitnak a testvére. Így tehát kiderült, hogy személyes érdekeltsége lehetett Rácz Péternek az ingatlan áron aluli átjátszásakor, hiszen a vadászház így a családban maradt.
A csillebérci úttörőtábor ügyében több szocialista és DK-s politikusok neve is felmerült, erről tegnap a parlamentben Rétvári Bence fideszes államtitkár is beszélt. “Az állam javára kedvező ítélet ellenére az ügy nincs lezárva, hiszen miközben az úttörőszövetség használta az ingatlant, a kft.-jének évente 170-200 millió forintos bevétele volt ebből” – fogalmazott Rétvári Bence, aki az ügyben érintett baloldali politikusok közül Nagy Nórát, Nyakó István volt szocialista országgyűlési képviselőt és a DK-s Varju Lászlót említette.
Nyakóék minden fillérért lehajoltak
Nyakó István és ex-felesége, Nagy Nóra csillebérci kapcsolatáról a Magyar Nemzet rántotta le a leplet. A napilap kiderítette, egyebek mellett gyermektáboroztatásra több tíz millió forint közpénzt nyertek el a Nyakó István MSZP-szóvivő felesége érdekeltségébe tartozó alapítványok és civil szervezetek. A lap szerint kérdés, mire mentek el a milliók, ha ennek ellenére arra fanyalodott a szocialista politikus házaspár, hogy ingyenbuszokat kérjen a BKV-tól a gyerekek utaztatásához. Regőczi Miklós, a BKV volt vezérigazgató- helyettese ugyanis 2010-ben úgy nyilatkozott a Magyar Nemzetnek, hogy Nyakó és felesége buszokat kért kölcsön pár alkalommal ifjúsági táboroztatásokhoz. Általában nyolc-tíz busz kellett nekik, amiért nem fizettek.
Nyakó István és felesége érdekeltségébe tartozó alapítványok, szervezetek tízmilliókat kaptak. Fotó: origo.hu
Nyakó felesége Nagy Nóra, aki 2002 és 2006 között maga is MSZP-s országgyűlési képviselő volt. Nagy 2007-ben hozta létre a Grund Klubhálózatot, amely főként gyermektáborokat szervez, de tehetségkutató-versenyt is rendezett már. A Grund Klubhálózat honlapján jelenleg főként térítési díjas táborokat, természettúrákat hirdetnek, vagyis a jelentkező gyerekeknek fizetniük kell a részvételért.
Nagy Nóra a Hírszerző internetes portálnak korábban maga nyilatkozott úgy, hogy a Grund Klubhálózatot 2007-ben alapították MSZP közeli személyek és „civilek”. A szervezet célja, hogy gyermekközösségeket támogasson, és segítse az ilyen önszerveződéseket. Nagy Nóra mellett az alapítók közt van Dobolyi Alexandra, a párt volt EP- képviselője, valamint Rácz Péter, a Magyar Úttörőszövetség elnöke…
Nyakóékról a Blikk is írt egy pikánsat, miszerint a házaspár 2002 és 2006 között 36 millió forintnyi utazási és szállásköltség-térítést vett fel, holott a ciklus túlnyomó részében közös háztartásban lakott a két MSZP-s parlamenti képviselő.
Érdekes, hogy a valasz.hu cikke szerint a Csillebérci központot – ma még – az úttörőszövetség vállalata, a Csillebérci Szabadidő Kft. üzemelteti, melynek ügyvezetője nem más, mint az MSZP volt elnökségi tagja, Nagy Nóra. A Kft. értékesítésből származó nettó árbevétele 170-210 millió forint évente. Pikáns, hogy a kft. felügyelőbizottságában ült 1998 és 2006 között Butor Klára, Rácz Péter úttörőszövetségi elnök élettársa, aki az MSZP pártigazgatója tisztségét is betöltötte egy időben.
Varju László és Kiss Péter döntött
A Rétvári Bence által említett Varju László úgy kerül bele a Csillebérc-sztoriba, hogy a KISZ megszűnése után a jogutód Demiszhez került át a volt Kommunista Ifjúsági Szövetség összes vagyoneleme. Ennek egy része a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványba került, de Csillebérc például nem, mert ugye azt az Úttörőszövetségnek ajándékozták. A Népszabadság 2008-ban arról írt, hogy a vagyonelemek felosztásáról a Demiszt alkotó szervezetek vezetői döntöttek, köztük Kiss Péter és Varju László. 2011-ben pedig a HVG írta meg, hogy az Úttörőszövetségtől a csillebérci vadászházat megvásárló Bau-Bérc kft. egyik tulajdonosa egy időközben elhunyt kínai állampolgár volt, akinek magyarországi kézbesítési megbízottja Varju László MSZP-s országgyűlési képviselő felesége lett. A cég másik „birtokosává” pedig – pár héttel az adásvétel után – Rabb Attila vált, aki nem mellesleg Rácz Péter unokatestvére…
Gyurcsány Ferenc alapította a Demiszt, Varju László a vagyonelemek felosztásáról döntött.
A Fővárosi Ítélőtábla döntése értelmében a területet a Mobilber Kft.-nek is el kell hagynia. Utóbbi cégről csak annyit: a vállalkozást az a Tóth Miklós vezeti, aki korábban az MSZP tulajdonában lévő Concedo Kft.-t is irányította – azaz Puch László volt pártpénztárnok kinevezettjeként szerzett némi hírnevet…
Facebook
Twitter
YouTube
RSS