A legfőbb ügyész újra megtámadta a Prisztás-gyilkosságban hozott korábbi döntést

Januárban újra a Kúria elé kerül a tizenkilenc évvel ezelőtt történt maffialeszámolás, az 1996-os Prisztás-gyilkosság ügye – tudta meg a PestiSrácok.hu. Polt Péter legfőbb ügyész ugyanis másodszor is a legfelsőbb bírói fórumhoz fordult, hogy az mondja ki, a Fővárosi Ítélőtábla még tavaly októberben törvénysértően járt el, amikor megsemmisítette az elsőfokú bíróság Portikék ügyében hozott nem jogerős ítéletét.

PÁMER DÁVID – PestiSrácok.hu

Jövő januárban ismét a Kúria elé kerül az 1996-ban történt alvilági leszámolás, a Prisztás József vállalkozó sérelmére elkövetett emberölés ügye – értesült a PestiSrácok.hu. Polt Péter legfőbb ügyész ugyanis újra jogorvoslati indítvánnyal fordult a Kúriához, hogy a legfelsőbb bírói fórum állapítsa meg, a Fővárosi Ítélőtábla törvénysértést követett el, amikor hatályon kívül helyezte a Fővárosi Törvényszék Prisztás-gyilkosság ügyében tavaly februárban hozott  elsőfokú ítéletét. Az ügy előzménye, hogy a táblabíróság 2014. október 2-án megsemmisítette a Prisztás József ellen elkövetett gyilkosság perének – azóta egyébként már megismételt – elsőfokú ítéletét. A Nehrer Péter vezette tanács akkor arra hivatkozott, hogy  az elsőfokú bíróság jogszabályt sértett azzal, hogy nem várta meg az Aranykéz utcai nyomozás végét, amely üggyel nem csak a Fenyő- gyilkosság perét, hanem a Prisztás-ügyet is egyesíteni kellett volna. Az indokolás szerint az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta a Prisztás-ügy vádiratának tizenkettedik oldalán olvasható közleményt, amelyben a Fővárosi Főügyészség felhívta a bíróság figyelmét arra, hogy Portik Tamás elsőrendű vádlott ellen a Nemzeti Nyomozó Iroda az Aranykéz utcai robbantás ügyében is nyomozást folytat. Azonban ahhoz, hogy több emberen elkövetett emberölésben el lehessen ítélni Portikot, a törvényi egység elve miatt egy eljárásban kell lefolytatni az emberöléses ügyeit.

A Kúria egyszer már elutasította Polt indítványát

Ezzel az érveléssel ugyanakkor ifjabb Balsai István, az első fokon felmentett harmadrendű vádlott, Fazekas Ferenc kirendelt védője, valamint a Polt Péter vezette Legfőbb Ügyészség sem értett egyet, és a döntést törvénysértőnek ítélték meg. A Legfőbb Ügyészség emiatt jogorvoslatért fordult a Kúriához, mivel szerintük az egyesítésnek akkor lett volna helye, ha az összevonni kívánt büntetőügyekben a tettes, és nem a felbujtó, azaz Portik Tamás személye azonos. Ennek ellenére a Kúria 2014. december 4-i nyilvános ülésén, rövid tanácskozás után elutasította a legfőbb ügyésznek a „törvényesség érdekében” benyújtott jogorvoslati indítványát. A Molnár Gábor vezette bírói tanács döntését akkor azzal indokolta, hogy Polt Péternek csak jogerős bírósági végzés esetében lett volna lehetősége ezzel a rendkívüli jogorvoslattal élni. Márpedig a a tanácsvezető arra az álláspontra helyezkedett, hogy az ítélőtábla hatályon kívül helyező végzése nem jogerős, így az ügyészség beadványának tartalmi részét a Kúria nem is vizsgálhatta.

Portik a legfőbb ügyész indítványa mögött is a politikát látta. Fotó: Szabó Fruzsina Anna/PestiSrácok.hu

A főügyész újra megtámadta a táblabíróság döntését

Polt Péter azonban ebbe nem nyugodott bele és – egy jogegységi indítvánnyal – megtámadta a bíróság végzését.  A Kúria egy másik tanácsa júniusban a főügyésznek adott igazat, aki ennek alapján újra beadta a kérvényét, melyet jövőre, január 12-én tárgyal újra a Belegi József vezette bírói tanács. Az új fejleményekkel összefüggésben ifjabb Balsai István arra hívta fel portálunk figyelmét, hogy Polt az indítványát még azelőtt nyújtotta be, hogy a megismételt eljárásban ítélet született volna. A legfelsőbb bírói fórum viszont csak azután tűzte ki a nyilvános ülést, hogy október 16-án újra bűnösnek mondták ki és tíz évre ítélték Portik Tamást – mondta Fazekas védője, aki szerint,  ha az ügyész, vagy a Kúria jelezte volna a bírónőnek a legfőbb ügyész beadványát, akkor elképzelhető, hogy a bíróság megvárja az ítélettel a legfelsőbb bírói fórum döntését. Ifjabb Balsai hangsúlyozta, ez abban az esetben mindenképp szerencsésebb lett volna, ha a Kúria most esetleg arra az álláspontra helyezkedik, hogy szükség van a leszámolásos ügyek egyesítésére, azaz a táblabíróságnak – újra – hatályon kívül kell helyeznie a Prisztás-ítéletet. Igaz, erre minimális az esély – nyomatékosította az ügyvéd, hozzátéve, hogy bármilyen döntést is hoz végül a Kúria, az már kötelező érvényű lesz a másodfokú bíróság számára.

Címlapfotó: borsonline.hu