Eddig a médiatanács egyik tagját, Koltay Andrást, illetve az MTVA vezetőjét, Böröcz Istvánt tartották esélyesnek a Fideszben arra, hogy az egy hónapja elhunyt Szalai Annamária utódja legyen a médiahatóság élén. Az [origo] információja szerint újabban viszont már Deutsch Tamás a favorit, a Fidesz EP képviselőjének nemcsak a pártban, hanem szakmai berkekben is vannak támogatói. Úgy tudjuk, el is vállalná a feladatot, bár a Fideszben is többen kockázatosnak, illetve pikánsnak tartanák a kinevezését.
Az [origo] kormánypárti forrásai az elmúlt egy hónapban Böröcz Istvánt, a közmédia műsorait gyártó és vagyonát kezelő Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezetőjét emlegették a poszt legnagyobb esélyeseként. Annál is inkább, mert a médiatörvény márciusi, az Európai Bizottság nyomására elfogadott módosítása olyan szigorúan szabta meg az elnöki poszt betöltésének feltételeit, hogy annak jószerével csak Koltay András médiajogász, a médiatanács tagja és Böröcz felelt volna meg. A poszthoz feltételül szabták a legalább ötéves, a médiaszolgáltatások, sajtótermékek hatósági felügyeletével, illetve hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő gyakorlatot vagy a médiatudomány területén szerzett tudományos fokozatot, és a területen végzett tízéves oktatási gyakorlatot, így Böröcz is csak akkor felelne meg, ha a tapasztalatai közé beszámítanák a 2000-2002 között a Posta vezérigazgató-helyetteseként töltött éveit. – írja az Origo.
Információk szerint Koltay jelölését nem igazán támogatják a Fideszben, mert túlságosan autonóm lehet, és nincs meg a kellő politikai beágyazottsága. Böröczcel szemben pedig azért vannak sokaknak – köztük a miniszterelnöknek is – fenntartásai, mert a sajtóban többször is téma volt az állítólagos állambiztonsági múltja.
A szigorú törvényi feltételeknek még esetleg Deutsch is megfelelhet, ha az Alkotmánybíróság ideális választ ad a kormány múlt heti alkotmányértelmezésére. Navracsics Tibor igazságügyi miniszter ugyanis – a jelölési kört esetlegesen tágítandó – azzal a kérdéssel fordult a testülethez, hogy a hatósági felügyelettel összefüggő gyakorlatnak számít-e a közszolgálati médiumok kuratóriumi tagsága, a parlament médiaügyi bizottságában vállalt szerep, a médiaügyekkel összefüggő ügyvédi vagy bírói tevékenység.
Ha az Alkotmánybíróság ez utóbbiakra igennel válaszol, akkor a jogi végzettségű Deutschnak összejön az ötéves gyakorlat: 1997 és ’98 között az Országgyűlés sajtóbizottságának tagja, 2007 és 2009 között pedig a digitális átállást felügyelő eseti bizottság alelnöke volt. Ezenkívül 92-93-ban, majd 94-95-ben is tagja volt a médiatörvényt előkészítő parlamenti bizottságnak.
A 2009-es EP-képviselővé választása óta félig Brüsszelben élő politikus az Origo információi szerint vállalná a feladatot. Az [origo]-nak nyilatkozó kormánypárti képviselők közül többen ugyanakkor pártkötődése miatt politikailag kockázatosnak, illetve közismert szabadszájúsága miatt pikánsnak nevezték a kinevezését.
A Miniszterelnökséghez információink szerint összesen kilenc jelölés futott be a múlt hétig, de a törvény csak a szakmai szervezetekkel való egyeztetés kötelezettségét írta elő a kormányfőnek, azt nem, hogy az általuk javasolt jelöltek közül kell választania.
A teljes cikk az Origo-n olvasható
Facebook
Twitter
YouTube
RSS