Egy bódét nem tudtak negyven év alatt eltakarítani – Baán-Karácsony vita a Városliget megújulásáról

Első alkalommal vitatkozott a nyilvánosság előtt a Liget Budapest Projektről Karácsony Gergely és Baán László, a Mozsár kávézóban rendezett esten. Zugló polgármestere kortesbeszédében úgy fogalmazott, az egész Liget projekt igazából arról szól, hogy Orbán Viktor a Várat akarja. A miniszteri biztos szerint viszont nem kellene tovább az elszalasztott lehetőségek országának maradnunk, ahol negyven éven át egy oda nem illő bódét sem sikerült az útból elbontani, csak tervezgetni. Baán László hangsúlyozta, a Liget megújulásában a minőséget tűzték ki legfőbb célul, nem véletlen, hogy a világhírű építészek versengenek a részvételért. Karácsony arról beszélt, projekt nem illeszkedik Budapest fejlesztési terveibe, és különben sem a múzeumok csalogatják Budapestre a turistákat, hanem a romkocsmák. 

A tervek jelenlegi állása

A vitát Baán László összefoglalója indította a Liget aktuális helyzetképének bemutatásával,a tavaly decemberben megjelent határozat alapján, amely négy éves egyeztetést követően rögzítette a  projekt struktúráját és a költségvetést. Mint kifejtette, a jelenleg tízezer négyzetmétert elfoglaló, lepusztult és használaton kívüli Hungexpo-irodaházak területére épül 2,5 ezer négyzetméteres területen a Sou Fujimoto által jegyzett Magyar Zene Háza, akit a Wall Street Journal az egyik leginnovatívabb építészként tart számon. Az épület tervezésénél fontos szempont volt a Ligettel való élő, vizuális kapcsolat. A kiállító-, és közösségi terek mellett a Kertem romkocsma örököseként helyet kap egy kültéri vendéglátó hely is. A Petőfi Csarnok helyén egy szintén nívós japán tervezőiroda, a SAANA (Sejima and Nishizawa and Associates) tervei alapján épülhet föl az új Nemzeti Galéria. Az Ötvenhatosok terére tervezett Néprajzi Múzeum megépítéséért jelenleg is verseny folyik. Olyan neves építészek versengnek tervpályázataikkal, mint a Pritzker-díjas Zaha Hadid, vagy a szintén Pritzker-díjas Rem Koolhaas. Baán László hangsúlyozta, a Néprajzi Múzeum, a Nemzeti Galéria és a Magyar Zene Házának hármasa elhelyezkedésében újradefiniálja azt a főtengelyt, amelyet a Városliget eredeti terveit elkészítő Heinrich Nebbien határozott meg.

Baán László a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa; Fotó:Horváth Péter Gyula

A miniszteri biztos elmondta, a Közlekedési Múzeum a tervtárban megtalált eredeti tervek felhasználásával épül újjá, és két további szinttel bővül. Ennek köszönhetően a felső szintre tervezett kávéház és közösségi tér együttese mintegy megnyitja majd a Ligetet. A húszezer négyzetméteren elhelyezkedő, libcsei példa alapján megálmodott Biodóm Európa legnagyobb trópusi csarnoka lesz, amely az Állatkert és a Liget vonzerejét is növelni fogja, egyúttal a magyar mérnöki talentum bizonyítéka is lesz. A Szabolcs utcai klinikák területén épül meg az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ, amely a magyar múzeumi világban egyedülálló, korszerű raktározási és restaurálási komplexumként tudományos kutatóintézeteknek is helyed ad majd.

A miniszteri biztos elmondta, a Városliget családbarát funkcióját erősíti majd a Dózsa György út és az Ajtósi Dürer sor sarkára tervezett ifjúsági-, és gyermekszínház, amelynek eredeti szecesszió épületét a Felvonulási tér kialakításakor bontottak el. A tájépítészeti tervpályázat ezen felül rögzíti egy nagy új játszótér, kisebb játszóterek megépítésének szándékát is, ezen felül egy két kilométeres futókör, sportpályák és egy új rózsakert kialakítását. Az Állatkert és a Vidámpark környékén található negyven éves bódésor helyére három, korábban Feszl Frigyes által tervezett pavilon kerül. Mint Baán László kifejtette, a lufi és a perec természetesen maradhat, de a bódék Ligethez méltatlan kinézetét és kínálatát éppen ideje volt felszámolni.

Karácsony Gergely „orbáni dominó”-elmélete

A népes, jobbára Karácsony Gergely szimpatizánsaiból álló hallgatóság előtt a zuglói polgármester egy kisebb kortesbeszéddel indította a vitát. Mint mondta, magának a vitának a keretei sem elégségesek, hogy a témát kellő mélységében tárgyalni lehessen. Karácsony úgy véli, a Liget megújításának ötlete alapvetően Orbán Viktor azon „bornírt őrültégén” alapszik, hogy a kormány a Várba költözzön, és az onnan elköltöző intézményeknek helyet kellett találni. Karácsony szerint a kormányzás, amelyet a miniszterelnök elképzel nem az emberek között, hanem az emberek feje fölött van a Várban, hogy a hatalom arisztokratikus fényében fürödhessen a város. A polgármester szerint Orbán Viktor, aki „nem köztársaságpárti, hanem valami más”, vissza akarja pörgetni az idő kerekét az 1944 előtti időkre, ami azután történt, azt pedig a kukába akarja dobni. Karácsony úgy fogalmazott, a Liget Projekt arra jó, hogy elvegye annak bukéját, hogy „Orbán Viktor ott sertepertél a Várban, ez az első dominó, ez borul végig Budapesten”.

Karácsony Gergely és Baán László; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Baán László az elhangzottakhoz pusztán annyit fűzött hozzá, hogy az ilyen tartalmú beszédek ideje a választások közeledtével fog elérkezni, a meghirdetett vita szempontjából azonban nem értékelhetőek ezek a kijelentések.

Egy bódét nem tudtak negyven év alatt eltakarítani az útból

Karácsony Gergely a beszélgetés során többször is hangsúlyozta, ilyen vitákat a döntések előtt szoktak lefolytatni. Hozzátette, a közvélemény és a lakosság folyamatos nyomásának köszönhetően elbizonytalanodott a kormány és több múzeum megépítéséről lemondott. Amely múzeumok megmaradtak, azok sem fognak megépülni – jelentette ki. A polgármester nehezményezte, hogy a kormány által számításai szerint elkölteni szándékozott 400 milliárd forintot miért nem másra, hasznosabb ügyeke fordítják, hiszen a Főváros nemrégiben kényszerült föladni a HÉV finanszírozását.

Látványterv; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Baán László a kritikákra reagálva elmondta, Karácsony politikai retorikáját félretéve elmondható, hogy Magyarország világelső az elszalasztott lehetőségekben. Ez főleg annak köszönhető, hogy a viták rendszerint azzal zárulnak, minden maradjon a régiben. Hozzátette, nem meglepő, hogy a rendszerváltozás óta senki nem emelte fel a tollát a Liget megújítása érdekében, hiszen a 90-es évek óta ugyanazok a tisztviselők dolgoznak a hivatalokban, folyik a tervezgetés és mégsem indult el semmilyen beruházás. Negyven éve egy bódét nem tudtak eltakarítani az útból. Kiemelte, ez a halogatás a Zuglói önkományzatra is igaz, hiszen egyetlen vállalásukat, hogy elkészítik a Városliget fakataszterét, sem teljesítették. Karácsony Gergely megjegyezte, a katasztert ugyan nem készítették el, viszont ellenőrizték azt, amit később a Liget Projekt készíttetett helyettük, és rossznak találták.

Baán László szerint bármilyen fővárosi vagy országos beruházás kapcsán el lehetne mondani, hogy a ráfordított összeget másra is el lehetett volna költeni, hiszen mindig volt szegénység, betegség. Viszont így sosem épült volna meg például az Operaház. Ugyanez igaz a Ligetet Projektet, az épületeket ért kritikákra is, hiszen építésük idején sokan bírálták a Lánc-hidat, vagy az Országházat, a fővárosiak idővel mégis megbarátkoztak velük.

A Városligetnek is van rozsdaövezete

Karácsony Gergely elmondta, a városfejlesztési tervben az szerepel, minden fejlesztést a rozsdaövezetekben – üresen álló telkek, ipari területek – kell megvalósítani, begyógyítandó a város sebeit. Megjegyezte, „a Ligetre viszont semmi nem érvényes, stipi-stopi, itt azt csinálunk, amit akarunk.” Mint kifejtette, a rozsdaövezetek helyzetbehozásával nem koncentrálni, hanem ellenkezőleg, szét lehetne húzni a város kulturális övezeteit, hogy maga a város legyen a múzeumi negyed. Hozzátette, ez kedvez a turizmus újfajta, sétálós-városfölfedezős formájának is.

Érdeklődőből sok volt, levegőből kevés a Mozsár Kávéházban; Fotó: Horváth Péter Gyula

Baán László a polgármester fölvetéseire válaszolva kijelentette, a Liget tekintetében az elhanyagolt Hungexpó, az OMRRK vagy a PeCsa területe is rozsdaövezeti beruházásnak tekinthető. Hozzátette ugyanakkor, hogy a barnamezős beruházások koncepciója nem működik, hiszen a magántőke nem építette körbe éttermekkel, szórakozóhelyekkel például a MÜPA környékét, amelynek környékén így nincs miért sétálgatni.

A miniszteri biztos hangsúlyozta, azt kell megnézni, hogy a Liget önmagában érdemes -e a fejlesztésre. Mivel a Városliget közpark alapvetően nem épülhetett volna benne semmi. Ehhez képest tucatnyi csúcsintézmény épült az idők folyamán a területére, műjégpálya, múzeumok, vagy a Vajdahunyad vára. Ez a Liget saját, egyedüllálló története, hagyománya, ezt így találta ki a város – mondta. Karácsony erre reagálva kijelentette, egyes politikusokban a Liget létrehozása óta él a késztetés, hogy teleépítsék és tönkretegyék. „Mindig is hülyeség volt, hogy a Ligetben voltak más épületek is” – tette hozzá, hangsúlyozva, szakítani kellene azzal a hagyománnyal, hogy újabb funkciókat húzzanak rá a túlterhelt parkra.

Turisták bárhol

Karácsony Gergely szerint mivel a Liget egy kiemelt közpark, ezért ebben a funkciójában kellene megerősíteni. Profiltisztításra, azaz az épületek elbontására szükség van, újabb épületekre azonban nincs. A polgármester továbbá hibásnak nevezte a turistákra alapozott bevételeket, szerinte ugyanis a hazánkba látogatók nem építészeti örökségünk, kulturális kincseink miatt jönnek, hanem a romkocsmák, vagy a Sziget fesztivál miatt. Hozzátette, saját gyermekei is karóba húznák, ha múzeumba akarná vinni őket.

Zuglói civil kérdez; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Baán László válaszában elmondta, a Városliget fejlesztése is egyfajta termék, s mint ilyen, a világszínvonalat tűzte ki célul, egyetlen tartalmi elemében sem utazik gagyiban. A turisták bevonzására amiatt van szükség, hogy a befektetett közpénz megtérüljön. Hozzátette, ha nem a önmagában a múzeumokért jönnek a turisták, akkor hiába is építenék föl azokat a rozsdaövezetekben, vagy bárhol. A Liget fejlesztésével ugyanakkor egy turisztikai termék is létrejön, például jól beilleszkedik a néhány napos családi látogatások brand-jébe, hiszen minden korosztály talál szórakozást magának egy helyen. „A Liget minden elemében jobb lesz a mainál, és mindenkinek jobb lesz” – hangsúlyozta.ű

Mi lesz a fákkal?

A vita során az egyik kertész felszólaló elmondta, egyáltalán nem megnyugtató, hogy nincsenek pontos adatok arról, hány fát fognak kivágni. Mint elmondta, a tervezet azzal sem számol,  hogy az építkezéseknek köszönhetően számos fának megsérülhet a gyökérzete, a terület vízrajza is megváltozik, így több fa is elpusztulhat, kiszáradhat. Hozzátette, munkája során azt tapasztalta, hogy a fővárosi fatelepítések siralmasak, évenként kell újratelepíteni a kiszáradt fákat, ezért nem bízik abban, hogy a Városligetben ez sikerrel meg tudnák oldani.

Hatalmas közönség és sajtó érdeklődés mellett zajlott le hétfő este Baán László a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa, és Karácsony Gergely Zugló polgármesterének első nyilvános vitája a Mozsár Kávéházban. foto:Horváth Péter Gyula

Kézfogás; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Baán László a kérdésre válaszolva elmondta, körülbelül 200 fát fog érinteni az építkezés – a faállomány 3 százalékát -, akiket lehet, át fogják telepíteni. Hozzátette, a fapótlásnak meghatározott keretei vannak, így a kivágott fa helyébe az átmérőjének másfélszeresét kell visszapótolni. Az elszáradt, kiszáradt fák csonkjait, ha kiszedik, élő fával kell pótolni.

Kezdőkép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu