A népvándorlást igenis meg lehet állítani! – mondta Orbán Viktor az évértékelőn

Nem akarunk bűnözést, terrorizmust, homofóbiát importálni Magyarországra. Itt nem fognak bandák vadászni a feleségeinkre és a leányainkra, már a kísérleteket is csírájában elfojtjuk – jelentette ki Orbán Viktor a Várkert Bazárban, a szokásos évértékelő beszédében. – Brüsszelt meg kell állítani, s a népvándorlást igenis meg lehet fékezni! – mondta a miniszterelnök, a nemzetközi viszonyokat így jellemezve: Beteg, lázálmos időket élünk. A mi vastörvényünk, hogy a békében vagyunk érdekeltek, és nem engedjük magunkat belerángatni se német-, se orosz-, se törökellenes akciókba. Regionális egyensúly, ez a magyar külpolitika célja. – Én is tudom, hogy ez nehezebb és bonyolultabb, mint láthatatlanul meglapulni egy gazdaállat meleg és szőrős hátán, de biztos méltóbb Magyarország 1100 éves történetéhez – tette hozzá. Beszélt az ország gazdasági sikereiről és korlátairól, az ismét felbukkanó osztályharcosokról és a hosszúra nyúlt XX. századról is.

Balog Zoltán: Orbán Európa legerősebb kormányfője

Legszívesebben azt hallanánk, hogy minden rendben van és jó lesz. De tudjuk, ez nemcsak a kormányzáson múlik. Ha visszatekintünk 2015-re , a többség már tudja, mi volt a legfontosabb történés. Nem elég a jó következtetések levonása, jól is kell dönteni és azt jól kell végrehajtani. Ma az ellenfelek is úgy tartják számon Magyarország miniszterelnökét, mint a legerősebb európai kormányfőt. Erős vezetője Magyarországnak és erős vezetője a polgári közösségnek. Belegondolni is rossz, mi lenne, ha Magyarországot is olyan vezetők irányítanák, mint az Európai Uniót – ezekkel a szavakkal vezette fel Orbán Viktor miniszterelnök érvértékelő beszédét a házigazda: Balog Zoltán, a Polgári Magyarországért Egyesület elnöke, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője. Azt is mondta a kormányfőnek: “Számíthat ránk ebben a küzdelemben. Nemcsak Magyarországon, de határainkon kívül is.”

Orbán Viktor és Balog Zoltán a Várkert Bazárban, a Polgári Együttműködés Egyesület évértékelőjén – Fotók: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Hogyan szabaduljunk meg a kommunistáktól?

Orbán Viktor Esterházy Péter Kis magyar pornográfia című regényével ütötte fel a sorskérdéseket és filozófiai távlatokat rendre érintő értékelőjét. – Esterházy írta, a jó politikai beszédnek olyan tervről kell szólnia, ami nem kerül sokba, de nagy meglepetést kelt és a népnek is örömet okoz – idézte fel a miniszterelnök, hozzátéve az akasztós csattanót. – Hogyan szabaduljunk meg a kommunistáktól? – fordította komolyra a szót. – Már eltelt 26 év az állampárt távozása óta, de még mindig nincs közmegegyezés arról, hogy megszabadultunk-e tőlük, sőt, azt sem tudjuk, mit jelentene a megszabadulás, s érvényes-e Tamás Gáspár Miklós kérdése, miszerint lehet-e kommunista kutyából demokratikus szalonna? Kétmillió-hatszázezer polgártársunk a kommunista rendszer bukása után született, s ha az akkor gyerekeket is hozzászámoljuk, négymillió-nyolcszázezer embernek ma nincs fogalma itthon a kommunizmusról. – Elszaladt az idő, itt álunk, mi őszülő rendszerváltók, megfürödve. Nem csodálkozunk, ha találgatások repülnek fel a fiatalításról.  Mielőtt azonban átadnánk a zászlót a következő nemzedéknek, még tartjuk egy kicsit – idézte fel a miniszterelnök Takler Ferenc borász szavait.

Olyan, mintha még mindig a XX. században élnénk

Hol tartunk? Önkény és elnyomás nem nyomaszt, a nép szabadon választott képviselői alkotják meg törvényeinket, társulni pedig nemcsak lehetséges, hanem üdvös is. Mi, akik életünk felét a kommunizmusban, másik felét a szabad Magyarországon éltük le, néha azon kapjuk magunkat, hogy olyan, mintha a XX. században élnénk, vagy annak meghosszabbításában. Pedig javában megkezdődött a XXI. század, s több idő telt el 1990 óta, mint a két világháború közti időszak volt. – Hosszabb ez mint a Horthy-korszak, s már csak hét év és elhagyjuk a Kádár-rendszert is – világított rá Orbán Viktor.

– Több mint harminc éve gályázom a hazai és nemzetközi politikában. Ez már ad némi szemmagasságot, hogy történelmi dimenziókban beszélhessek. Amikor a polgári korszakot határozzuk meg célként, számolni kell avval, hogy ez a cél nem egy tereptárgy, s nem lehet megmondani, mekkora hányadát tettük már meg az útnak. Ha nem félünk másfél századot visszatekinteni, a kiegyezésig, látjuk: akkor fél évszázad kellett, hogy sikeresek lehessünk. Budapestből olyan várost faragtunk, hogy csodájára járt a világ, erősek és jómódúak voltunk, s ha  a bécsi udvar nem ránt bele minket a háborúba, ki tudja, hol tartunk. Evvel kell tehát összevetni magunkat, s nekünk még csak 26 év jutott 1990 óta – érvelt, tovább elemezve a rendszerváltás utáni korszakot. – A kilencvenes évek elején még jobban lemaradtunk. Hogy lehettünk ilyen tökkelütöttek? Növekvő munkanélküliség, elszabaduló infláció és adósság, végül IMF-nyakörv és adósrabszolgaság. Ebből a kilátástalan helyzetből a polgári-konzervatív kormány kivezette az országot, egy új pénzügyi és nemzeti politikával. Az IMF-hitelt lezártuk és idén visszafizetjük az utolsó huncut garast is az uniónak. Visszaszereztük az esélyt egy újabb történelmi felzárkózáshoz. Ne higgyék, hogy ez könnyű dolog, sőt: az elmúlt ötven évben ez a világban kevesebb, mint tíz országnak sikerült. Együtt értük el, a magyar reformok működnek! – jelentette ki Orbán Viktor.

Vissza kell verni az osztályharcos politikát!

Együttműködésre lesz szükség a következő húsz évben is. Ezért szűk látókörű és ostoba minden osztályharcos politika. Hiába lépnek elő új gúnyájukban a Kommunista Kiáltványból, Marx Tőkéjéből, vagy valamely divatos egyetem padjaiból, a leghatározottabban vissza kell verni őket és a leghatározottabban távol kell tartani a kormányrúdnak még a környékéről is. Gyerekes álmodozások, osztályharcos romantika, társadalmi csoportok egymásra uszítása helyett érdekegyesítésre, az érdekek egybefésülésre van szükség, ehhez pedig nagy és erős néppárt és annak a kormányzása kell – adott hitet programja mellett a miniszterelnök.

1264 milliárd forintnyi adósságot vett le a kormány az annak súlya alatt roskadozó önkormányzatok válláról. Akik most a KLIK néhány milliárd forintnyi adóssága miatt problémáznak, azoknak azt üzenjük: ezek után egy KLIK-sem fog ki rajtunk. Amit jó lelkiismerettel vállalni tudunk az az, hogy minden évben, mindenki léphet egyet előre. Ennek a lépésnek a mértékét a gazdaság lehetősége adja meg. Én csak olyan lépést támogatok, amelynek megvan a fedezete és ami mögött a gazdaság növekvő teljesítménye áll – vázolta fel a közeljövőt Orbán, majd rátért a migránsválságra.

Beteg, lázálmos időket élünk…

– A nemzetközi politika bonyolult és ravasz dolog. Van, hogy országokat odébb tolnak, mint a lengyeleket, és ismerjük a szakállas viccet is, hogy Magyarország az egyetlen, amely csak saját magával határos. De úgy is megváltoztathatja a pozícióját egy ország, hogy a határai nem változnak. Minket megszállt például a szovjet hadsereg és máris egy másik világba szorultunk. A magyarok csak akkor lehetnek függetlenek, csak akkor futhatják meg a tehetségük és szorgalmuk rajzolta pályaívet, ha egyetlen nagyhatalom sem az ellenségünk, és mindegyik egyformán érdekelt Magyarország függetlenségében. Persze ezt egyszerre nem lehet megvalósítani, ezt csak olyanok gondolják, akik mindig valami nagy hónaljban érzik biztonságban magukat. Beteg, lázálmos időket élünk: hiénák, kitelepítettek, menekülők százezrei. A mi vastörvényünk, hogy mi magyarok a békében vagyunk érdekeltek és ne engedjük belerángatni magunkat se német-, se orosz-, se törökellenes akciókba. Nem a mi dolgunk csatlakozni ilyen tapintatlan műveletekhez! – hallhattuk a stratégiát, megerősítve: Béke, együttműködés, kereskedés, nekünk kedvező regionális egyensúly, ezek a magyar külpolitika céljai. – Én is tudom, hogy ez nehezebb és bonyolultabb, mint láthatatlanul meglapulni egy gazdaállat meleg és szőrős hátán, de biztos méltóbb Magyarország 1100 éves történetéhez – tette hozzá.

Miért mondtam el mindezt? Mert nagy veszély fenyeget bennünket, melynek neve: népvándorlás. Nem vállalok nagy kockázatot, ha azt mondom, 2015 olyan évszám lesz az európai történelemkönyvekben, amelyet be kell majd magolnia a gyerekeknek, mint egy új korszak kezdetét. S miért éppen mi, közép-európaiak láttuk meg ennek a tényét? Mert mi tudjuk, résen kell lenni, itt mindig történhet valami. Mi közép-európaiak ha haladunk is, mindig úgy, hogy a sínre tesszük a fülünket, hallunk-e valami gyanús morajt. Nyugaton nagyon más volt az elmúlt ötven év. Az ő jómódú, biztonságos, nyájas világukban szétfoszlott az egyértelműség, elmosódtak a határok, például a jó szándék és a cselekvés között, vagy akár férfi és nő között. Mintha kicsorbult volna a valóságérzékük! A mienk azonban éles maradt és hideg, mint a józan ész – tett különbséget Orbán Viktor.

Azt hittük, ilyesmi csak a történelemkönyvekben fordul elő

A XXI. század második és harmadik évtizede a népvándorlás korszaka lesz, pedig azt hittük, ilyesmi csak a történelemtankönyvekben fordulhat elő. Ideje szembe nézni a valósággal! Különválogatni ami van és amit szeretnénk, ha lenne. Ideje elengedni az illúziókat! Komótos alattomossággal épül a párhuzamos világok kora, ami hátra szorítja társadalmunkat és gyermekeinket. Az érkezőknek esze ágában sincs átvenni a mi értékrendünket, mert a sajátjukat erősebbnek és kiválóbbnak tartják. Az európai nemzetek még azokat a tömegeket sem tudták integrálni, akik évtizedek alatt, apránként érkeztek. Velük nem lehet pótolni a hiányzó munkáskezeket, a probléma hamarosan kezelhetetlenné válik, itt, Európa szívében.

A valósággal szemben nem létezhet szabadság, legfeljebb politikai delírium. A valóság ellenében nincs se egyéni, se közösségi boldogulás, csak kudarcok, csalódás és önpusztítás. Talán ezért bolyong oly sok emelkedett szellemű, jobb sorra érdemes liberális politikus Brüsszel utcáin. Pedig a népvándorlások sosem békések, amikor nagy tömegek új hazát keresnek, olyan helyet akarnak elfoglalni, ahol valakik már élnek. A történelem ránk rúgta az ajtót, ostrom alá vette Európát és a biztonságunkat. Persze nem a migránsokra kell haragudnunk, többségük maga is áldozat. Ők azt teszik, amit a saját érdekük diktál. A baj az, hogy amit Európa tesz, az nem az érdekeinket követi. Olyan, mintha egy ütközés előtt álló hajó kapitánya nem az ütközést akarná elkerülni, hanem kijelölné a nemdohányzó csónakokat. A népvándorlást igenis meg lehet fékezni. Európa ötszázmilliós közösség, többen vagyunk, mint az oroszok és amerikaiak együttvéve. Gazdasági és katonai fejlettségünk alapján meg tudnánk védeni magunkat, de Európa még a szándékig sem jutott el. Varsótól Pozsonyon át Budapestig nem értik, hogyan lehet egyáltalán beengedni az ellenőrizetlen tömegeket? – tette fel a kérdést.

Embercsempészek, jogvédők és csúcspolitikusok bizarr koalíciója

Egy reggel minden előzmény nélkül a wilkommenskultur hangaira ébredtünk. Segítenünk kell, ez természetes, nekünk se kő van a szívünk helyén. De az is igaz, az agyunk helyett sem kő van! Ha itt segítünk idejönnek. Ha ott segítünk, ott maradnak. Ilyen egyszerű, mégis ennek belátása helyett Brüsszelben biztatni kezdték a szerencsétlen tömegeket, hogy jöjjenek ide. Brüsszelben és néhány európai fővárosban a politikai és szellemi elit világpolgár, szemben az emberek nemzeti érzelmű többségével. Mivel esély sincs, hogy megértsék őket az emberek, inkább szóba sem állnak velük. Hogy egy hazai idézetet hozzunk: tudják, merik és teszik. Embercsempészek, jogvédő civil aktivisták és Európa csúcspolitikusai között létrejött a világ lebizarrabb koalíciója. Olyan országokból engedünk be ellenőrizetlenül embereket, amelyekkel hadban állunk. Nehéz más szót találni, hogy őrültség – mondta Orbán.

– Tavaszi szél vizet áraszt, de úgy látszik: felduzzasztja a bevándorlók áradatát is. A brüsszeli tehetetlenség egyre súlyosabb válságot idéz elő, a Balkán országai harapófogóba kerültek, a görögök tolják, a németek szirénhangokkal csábítják a bevándorlókat. Ezért mi emberrel és technikával a balkáni országokat segítjük és meg kell erősíteni a saját védvonalainkat is. Új katonai egységeket küldtem a határra, utasítottam a minisztereket, hogy erősítsék meg a védelmet, a magyar-román határon is. Mindez csak úgy emészti a pénzt. De az ország eredményt, stabilan megvédett határokat vár tőlünk. Ha szükséges mindenütt védekezni fogunk, Brüsszelnek pedig megtanítjuk: Magyarország szuverén ország, amelybe csak úgy lehet belépni, ha azt megengedik az egyenruhásaink!

Brüsszelt meg kell állítanunk!

Brüsszelt meg kell állítanunk, mert fejükbe vették, hogy törvény erejével szétosztják a beszállított bevándorlókat – jelölte ki legfontosabb nemzetközi feladatát a miniszterelnök. Az európai miniszterelnökök tanácsát lesajnálva és megkerülve törvényt fogadtak el az Európai Parlamentben több mint százezer migráns szétosztásáról, aminek ellenálltunk. Most ezt akarják korlát nélkülivé és kötelezővé tenni, s a vitában az unionisták és a szuverenisták állnak szemben. Így lett a kor eszenciája a kötelező bevándorlási kvóta. – Nem akarunk bűnözést, terrorizmust, homofóbiát importálni Magyarországra. Itt nem fognak bandák vadászni a feleségeinkre és a leányainkra. Magyarországon már a kísérleteket is csírájában elfojtjuk – hangoztatta.

– Válaszul meg akarják vonni a támogatásainkat, pedig az igazság az: egy fillérrel sem tartozunk nekik! Magyarország negyven évi kommunizmus után kivéreztetve megnyitotta piacát az ő vállalataik előtt. Mi legalább annyit adtunk, amennyi uniós támogatás ide érkezett, tehát nem tartozunk semmivel – nyomatékosította Orbán Viktor, megmagyarázva a kiírt népszavazás ügyét is: Nem hozhatunk az emberek akarata ellenére az ő életüket súlyosan megváltoztató döntéseket! Meg kell hát kérdezni őket!  -Hisszük, Brüsszel még mostani állapotában sem lépi át saját eszményeit, s nem lesz egy új Szovjetunió. Mi Európát sosem fogjuk megtagadni és magára hagyni. Mi a történelmi és spirituális Európa polgárai vagyunk, amely keresztény alapokra épült és megvalósította a szellem és a szabadság kiteljesedését. Vannak, akik az egyenlőség, szabadság testvériség eszményében hisznek és vannak, akik az Isten, haza, család hármasában. De egyikünk sem akarhatja, hogy egy harcias, vízözönszerű emberáradat elsöpörje ezeréves értékeinket! Közös tehát az érdekünk, Hajrá Európa, Hajrá magyarok! – zárta 2016-os évértékelő beszédét a miniszterelnök.

Fotók: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu