Szó nincs arról, hogy visszavonnánk, vagy úgy módosítanánk a vasárnapi boltzárral kapcsolatos törvényt, amely okafogyottá tenné az MSZP által kezdeményezett népszavazást – jelentette ki a PestiSrácok.hu kérdésére Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. Nyomatékosította, hajrá MSZP, legyen a kérdésben népszavazás, és majd a választópolgárok eldöntik, mit szeretnének, a döntésnek pedig kötelező érvényűnek kell majd lennie mindenkire. „A Magyar Szocialista Párt most azért gyűjt aláírásokat, hogy több tízezer embernek dolgoznia kelljen vasárnap, márpedig ez nem jellemző a baloldaliságra. Én azon politikusok közé tartozom, akiknek az a politikai programjuk, hogy a vasárnap munkaszüneti nap legyen Magyarországon, mert ez az egészséges” – mondta Lázár János. A tárcavezető a mai Kormányinfón Kiss László mesteredző ügyéről, a baloldal által felvett IMF-hitel visszafizetéséről is beszélt.
„Hajrá MSZP!” – így kommentálta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a mai Kormányinfón a Kúria azon döntését, hogy az MSZP kérdéséről lehet népszavazást tartani a vasárnapi boltzárról. A tárcavezető szerint ugyanis jó lesz ezt a vitát lefolytatni, és legyen a kérdésben népszavazás, amelyen majd a választópolgárok eldöntik, mit szeretnének. Lázár János a PestiSrácok.hu népszavazással kapcsolatos kérdésére úgy válaszolt, „szó nincs arról, hogy visszavonnánk, vagy úgy módosítanánk a vasárnapi boltzárral kapcsolatos törvényt, amely okafogyottá tenné az MSZP által kezdeményezett népszavazást”. Ismertette, a Fideszen belül még nem folytatták le az új helyzetet eredményező vitát, de Lázár elárulta, ő azon politikusok közé tartozik, akiknek az a politikai programjuk, hogy a vasárnap munkaszüneti nap legyen Magyarországon, mert „ez az egészséges”.
„Több szakszervezet is a kormányhoz fordult, hogy a kabinet ragaszkodjon a vasárnapi munkaszüneti naphoz. Az MSZP azért gyűjt aláírásokat, hogy több tízezer embernek dolgoznia kelljen vasárnap, amely nem jellemző a baloldaliságra. Tény, hogy a boltzárral párhuzamosan Magyarországon nőtt a kiskereskedelmi dolgozók aránya, többen dolgoznak a szektorban és az elmúlt időszakban 3-4 százalékkal növekedett a hazai kiskereskedelmi forgalom” – mondta Lázár János.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
A minisztert arról is megkérdeztük, mekkora feszültséget okoz minisztertársai között a háttérintézmények megszüntetése és a közalkalmazotti létszámleépítés, van-e ellenállás a tárcavezetők részéről. Lázár úgy válaszolt, ellenállás mindig van, de középtávon sem engedhetnek meg maguknak egymás közötti vitákat. Kérdésünkre elárulta, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megmarad, de átalakul, mint ahogy az OEP és a nyugdíjbiztosító is.
A szoci kormányzásnak nagy ára volt
A Miniszterelnökség vezetője más témára áttérve azt is aláhúzta, hogy „ma 8 év után először van olyan napunk, amikor nem tartozunk az IMF-nek”.
„Tegnap Magyarország visszafizette a szocialisták által felvett IMF-hitelt, ezzel visszanyertük a pénzügyi szuverenitásunkat, ledobtuk az IMF béklyóját, és igáját. Tegnap 500 milliárd forintot utaltunk át, összességében pedig 4400 milliárd forintot fizettünk vissza. Arról az IMF-hitelről van szó, amely korábban megmentette Magyarországot, mert Gyurcsány Ferenc és a szocialista kormány munkássága államcsődöt eredményezett. 2002 és 2010 között a szocialista kormányok kamata 2235 milliárd forintjába került a magyar adófizetőknek, ez volt az ára a baloldali kormányzásnak. Az IMF-hitel visszafizetése minden magyar adófizető sikere és ez az ő eredményük” – hangsúlyozta Lázár János.
Kiss László-ügy: 10 olimpiai arany van a másik oldalon
A tárcavezetőt a mai Kormányinfón Kiss László mesteredző ügyéről is megkérdezték. Lázár nem akart véleményt mondani az úszókapitány nemi erőszakkal terhelt múltjáról, az 55 évvel ezelőtt történt esetről, de arra a kérdésre válaszolt, hogy a kormány visszavonja-e Kiss László állami kitüntetéseit. Szerinte ez bonyolultabb, mivel a kitüntetésekről a vonatkozó törvény alapján a parlament dönt. A kormány tagjai viszont a kitüntetési felterjesztés kapcsán betekinthettek az érintett bűnügyi előéletébe, ez megtörtént Kiss László esetében is, és ő nem szerepelt a bűnügyi nyilvántartásban. Lázár azt is megjegyezte:10 olimpiai aranyérem van a mérleg másik serpenyőjében.
Szerinte Kiss László súlyos hibát, bűncselekményt követett el, de egy életpályát egészében kell elbírálni, és a nagy kérdés az, hogy az érintett, illetve Kiss közössége megbocsát-e. Kiemelte, nagyon fontos keresztény erény a megbocsátás. „A kormánynak nincs joga pálcát törni Kiss László feje felett. Ha a magyar úszóvilág megbocsátott, ha azok, akikkel Kiss László 20 éve együtt dolgozik megbocsátanak, akkor én magyar állampolgárként nem szólhatok bele és nem ítélkezhetem. Kiss László megbűnhődött, azóta pedig meg kell nézni, hogy mit tett le az asztalra” – vélekedett Lázár János.
“Az unió akarja megmondani, ki éljen hazánkban”
A menekültrendszer megreformálására tett európai bizottsági javaslatcsomag ismeretében ügydöntő, érdemi jelentőségűnek nevezte a kötelező betelepítési kvótáról kezdeményezett népszavazást Lázár János. A miniszter az Európai Bizottság nyilvánosságra került, kötelező kvótával kapcsolatos javaslatcsomagját úgy kommentálta: Egy ilyen lépés az EU részéről azt jelenté, hogy Magyarország szuverenitása sérül, hiszen elveszítené befolyását afelett, ki élhet az országban. A miniszter szerint komoly társadalmi feszültségek lesznek, ha az Európai Bizottság dog diktálni. Felidézte több mint 1000 magyar települési önkormányzat álláspontját, melyek kijelentették, oda menekülteket a kvóta alapján nem vihetnek. A tárcavezető a tervezett népszavazásról azt mondta: a magyar választók véleményének ismerete nélkül a kormány nem lépés- és nem döntésképes. Szerinte soha ilyen lényeges kérdésről nem volt még népszavazás Magyarországon 1990 óta. Hangsúlyozta: nem lehet lemondani arról a jogról, hogy a magyarok döntsék el, ki léphet be az országba.
A bevándorlással kapcsolatban elárulta, a világ legerősebb titkosszolgálatai jelzik, hogy Európát újabb terrortámadások fenyegetik az elkövetkezendő hetekben, hónapokban. Konkrét fenyegetést még nem kapott a magyar kormány, és a partner-titkosszolgálatok sem jeleztek ilyesmit, ezért Lázár szerint semmi ok a pánikra, de résen kell lenni, és szükség van a terrorügyi törvénymódosításokra.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Lezárul az aszfaltügy
Az úgynevezett aszfaltügy bíróságon kívüli rendezéséről is beszélt Lázár János. Úgy fogalmazott, erről állapodott meg Corina Cretuval, az Európai Unió regionális politikáért felelős biztosával csütörtökön Budapesten. A tárcavezető sajtótájékoztatóján emlékeztetett, arról az ügyről van szó, amely szerint aszfaltkeveréssel is foglalkozó cégek kartellezhettek, amiért az Európai Bizottság szabálytalansági eljárást indított. Elmondta, arról állapodott meg Corina Cretuval, hogy az Európai Bizottság és a magyar kormány közvetlenül rendezi a kérdést. A miniszter szerint a bizottság nagyvonalú ajánlatot tett. “Olyan korrekciót fogunk alkalmazni, amely nettó veszteséget nem jelenthet Magyarországnak” – fogalmazott Lázár, hozzátéve, ha sikerül megállapodni, 500 milliárd forinttal gyarapodhat a magyar államkassza.
Van olyan közérdek…
Lázár példaértékűnek nevezte azt az alkotmánybírósági döntést, amely alapján van olyan közérdek, hogy a Magyar Posta üzleti ügyeit titkosítani lehet. A miniszter szerint meg kell vizsgálni, hogy ez hogyan alkalmazható más állami vállalatokra és a Magyar Nemzeti Bankra is. Érvei között például az szerepelt, hogy ha a Magyar Posta megosztaná üzleti titkait, akkor nem lenne magyar szereplő a csomagküldés piacán.
Lázár bejelentette azt is, hogy egységes állami tisztviselői kar létrehozására tesz javaslatot a jövő héten. Megerősítette, hogy július 1-jétől 20 ezer járási hivatalban dolgozó feladata, felelőssége és bére változik, a fizetések 30-50 százalékkal nőnek, első helyen azoknál, akik közvetlen kapcsolatban vannak az ügyfelekkel.
Fotók: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS