Bár kamu a saját magának adott doktori címe, mégsem követett el bűncselekményt Érpatak polgármestere, akit bűncselekmény hiányában mentett fel a Püspökladányi Járásbíróság – közölte a Debreceni Törvényszék. Orosz Mihály Zoltán a bíróság szerint csak szabálysértést követett el a jogosulatlan címhasználattal, az ezzel összefüggésben indult szabálysértési eljárást azonban elévülés miatt szüntette meg a bíróság. Az ítélet indoklásában a bíró egy súlyos joghézagra is felhívta a figyelmet. Az érpataki polgármester ezúttal sem fárasztotta jelenlétével a bíróságot, és az őt elővezetni szándékozó rendőrök egyetlen bejelentett lakcímén sem találták.
Bűncselekmény hiányában felmentette a Püspökladányi Járásbíróság a közokirat hamisítás vádja alól Orosz Mihály Zoltánt, elévülés miatt pedig megszüntette a jogosulatlan címhasználat miatti szabálysértési eljárást – közölte a Debreceni Törvényszék sajtóosztálya. A Debreceni Járási Ügyészség eredeti vádirata szerint Orosz Mihály Zoltán 2012. augusztus 30-án a Debreceni Járási Hivatal Okmányirodájában igényelt új okmányt. Doktori címét egy latin nyelvű oklevéllel igazolta, ezután neve elé a személy és lakcímnyilvántartásban doktori címet jegyeztek be, illetve az újonnan kiállított személyi igazolványon is a Dr. Orosz Mihály Zoltán név szerepelt.
Valótlanul és jogtalanul bejegyzett doktori
A Debreceni Járási Ügyészség vádirata szerint az érintett teológiai akadémia nem államilag elismert felsőoktatási intézmény, így doktori cím adományozására nem jogosult. Erről a vádirat szerint az érpataki polgármester is tudott. Az Orosz Mihály Zoltán ügyében eljáró ügyész perbeszédében módosította a vádat: Lőrincz Andrea szerint nem bűncselekmény, legfeljebb szabálysértés történt, így az ügyészség a vádlott felmentését indítványozta. Álláspontja szerint a doktori cím valótlanul és jogtalanul lett bejegyezve, a személyazonosság bizonyító erejét azonban ez nem befolyásolta, így a vádlott bűncselekményt nem követett el. A személyi azonosító igazolványok kiállításáról szóló rendelet szerint ugyanis a doktori titulus nem tekinthető sem a családi, sem az utónév részének.
Meg sem jelent a tárgyaláson
A tárgyaláson Orosz Mihály Zoltán ezúttal sem jelent meg, a bíróság által elrendelt rendőri elővezetés sem volt sikeres. A Nyíregyházi Rendőrkapitányság a vádlott által bejelentett három állandó lakcímet és tartózkodási helyet is végigjárta, de a vádlottat egyik címen sem találták. A Püspökladányi Járásbíróságon ez már a hatodik tárgyalási nap volt ebben az ügyben, korábban pedig a Debreceni Járásbíróságon három tárgyalási nap hiúsult meg a vádlott távolmaradása miatt.
Alapító és egyházfő
Püspökladányban a vádlott mellett a védője sem jelent meg. A büntetőeljárási törvény értelmében azonban – a korábbi szabályszerű idézések miatt – a bíróság a vádlott távollétében is megtarthatta a tárgyalást. Szilvásy László ismertette a vádlott nyomozati szakban tett vallomásait, valamint az iratokat. Az ügyészségnek további bizonyítási indítványa nem volt. Az ítélet indoklásában Szilvásy László kiemelte: Orosz Mihály Zoltán alapítója és egyben legfőbb egyházfője volt a Teológiai Akadémiának, amely alapító okirata szerint adományozhat tudományos fokozatokat. A latin nyelvű oklevelet Orosz Mihály Zoltán vette át.
Az akadémia önmagára nézve kötelezőként írta elő a felsőoktatási törvényt, így Orosz Mihály Zoltán tudta, hogy akkreditált képzést nem szervezhet, államilag elismert doktori címet nem adományozhat. Ezért 2013-ban már a Nyíregyházi Rendőrkapitányság és a Nyíregyházi Járásbíróság is elmarasztalta. Bár a vádlott a doktori címet polgármesteri munkája, hétköznapi tevékenysége során nem használhatja, a bírósági eljárást ez nem befolyásolta, hiszen ez szabályt ugyan sért, de nem bűncselekmény. Miután a doktori cím nem része a névnek, használata nem is lehet bűncselekmény.
Súlyos joghézagra figyelmeztetett a bíró
Az üggyel összefüggésben a bíró egy joghézagra hívta fel a figyelmet: a felsőoktatási törvény nem zárja ki a magániskolák által kiadható belső címeket, de ez nincs harmonizálva a közigazgatási szabályozással. A vádlott így legfeljebb szabálysértést követhetett el, ezt azonban a bíróság nem vizsgálhatta, a szabálysértések elévülési ideje ugyanis két év. Az ügyészség tudomásul vette az ítéletet, a vádlott és a védő a kézbesítést követő 8 napon belül fellebbezhet.
Címlapfotó: betyarsereg.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS