Csütörtökön szavaz Nagy-Britannia arról, hogy maradnak-e az Európai Unió tagjai, vagy kilépnek. A felmérések alapján a lakosság nagyjából fele-fele arányban osztott, de a legfrissebb vizsgálatok szerint egy kevéssel a kilépéspártiak népszerűbbek.
Akik a maradásra szavaznak
A magyar kormány Nagy-Britannia európai uniós tagságának megőrzése mellett érvelő hirdetést jelentetett meg hétfőn a brit sajtóban. A Daily Mail című konzervatív napilap hétfői kiadása által közölt egész oldalas hirdetés Orbán Viktor miniszterelnöknek a brit választókhoz szóló üzenetét tartalmazza. “A döntés az Önöké, de szeretném, ha tudnák, hogy Magyarország büszkén áll Önök mellett az Európai Unió tagjaként” – áll a hirdetésben, amely alatt Orbán Viktor aláírása, felette a magyar címer, mögötte pedig a magyar zászló látható.
Kovács Zoltán kormányszóvivő vasárnap elmondta, hogy Magyarország szerint Nagy-Britannia uniós tagsága azért fontos, mert az erős Európa a nagy tagállamok együttműködésével valósítható meg. A magyar kormányt sokszor vádolták Európa-ellenességgel, azonban mostani “pro-európai hozzáállása” is jól mutatja, hogy elszántan és szilárdan hisz az unió által elért eredmények fontosságában, még ha sok esetben másként is képzeli el a kontinens jövőjét. A Jaguar-Land Rover, a Toyota, a BMW és a Vauxhall nagy-britanniai részlegeinek vezérigazgatói a Brit Autógyártók és -kereskedők Szövetsége (SMMT) által ismertetett közös nyílt levelükben hangsúlyozták, hogy ha a brit EU-tagságról csütörtökre kiírt népszavazáson a többség Nagy-Britannia kilépésére szavaz, azt az egész brit járműgyártó szektor megszenvedné.
A nagyvállalatok is bent maradnának
A brit EU-tagság mellett érvelt hétfőn a BBC rádiónak nyilatkozva Richard Scudamore, az angol labdarúgás húsz élvonalbeli klubjának ligája, a Premier League elnök-vezérigazgatója is. Scudamore szerint a kilépés teljesen összeegyeztethetetlen lenne a Premier League “elkötelezetten nyitott” alapállásával. Hozzátette: ezzel mind a húsz klub egyetért, és Nagy-Britannia EU-tagságát támogatja. A legnagyobb európai vállalatok, köztük a Mol vezetői közös felhívásban adtak hangot annak a véleményüknek, hogy a brit gazdaság és az Európai Unió is meggyengülne, ha a csütörtöki népszavazás eredményeként Nagy-Britannia távozna az unióból. A felhívást, amely a Financial Times című londoni gazdasági napilapban jelent meg, 51 nagyvállalati vezető írta alá, akik között szerepeltek olyan óriásvállalatok első számú vezetői is, mint a Vodafone, a Royal Dutch Shell, a BASF, a Nestlé, a BMW, a Rolls-Royce, a Deutsche Telekom, az Ericsson, a Siemens, a Volvo, a BP, az ABB és az E.ON.
Nem sokkal korábban 198 brit, illetve Nagy-Britanniában tevékenykedő külföldi óriásvállalat – köztük a Vodafone, a Ryanair, a BAE Systems, az Airbus és a Goldman Sachs – vezetői álltak ki közös nyílt levelükben Nagy-Britannia EU-tagsága mellett. Ehhez a felhíváshoz, amely eddig a legnagyobb ilyen jellegű kezdeményezés a brit üzleti szektor részéről, a Londoni Értéktőzsde irányadó FTSE-100-as indexét alkotó száz legnagyobb tőkeértékű vállalat közül 36-nak a vezérigazgatója is csatlakozott. Érvelésük szerint a brit üzleti szférának a további beruházások és az állásteremtés érdekében korlátlan hozzáférésre van szüksége az Európai Unió 500 milliós egységes belső piacához. Az aláírók szerint ha Nagy-Britannia távozna az EU-ból, azzal elrettentené a befektetőket, munkahelyeket sodorna veszélybe, és az egész brit gazdaságot kockára tenné.
Mi lesz a magyarokkal?
Nagy-Britannia európai uniós tagságának megszűnése közvetetten hatna Magyarországra azzal, hogy az Európai Unió gazdasági növekedésének lassulása miatt szűkülne a magyar exporttermékek piaca. Ugyan az országnak vannak közvetlen kapcsolatai a szigetországgal, hiszen sok magyar helyezkedett el a brit munkaerőpiacon, a Brexitnek mégis kicsi lenne a közvetlen hatása. Hosszabb távon inkább számítani lehet az uniós források némi visszaesésére. A Nagy-Britanniában élő magyarokra ugyanazok a szabályok vonatkoznak majd, mint az összes ott élő EU-állampolgárra. Egyelőre nincs szó kitelepítésekről, hiszen az ott élők legálisan érkeztek az országba, és valószínűleg maradhatnak az esetleges kilépés után is. Természetesen semmire sincs garancia, hiszen minden azon múlik majd, hogy milyen eredménye lehet a két fél kilépési tárgyalásainak, ha ezekre sor kerül. A kérdés inkább az, hogy akarnak-e maradni a kint élők, hiszen az EU-t elhagyó Nagy-Britannia már nem ugyanaz az ország lenne, melyet ők otthonuknak választottak odaköltözésükkor.
Mi helyzet Nagy-Britanniában?
A szavazásra való regisztráció már lezárult, a brit sajtó pedig izzik a Brexittől: miért szavazzanak a kilépésre, mi szól a maradás mellett, és az elmúlt hetek során legtöbbet feltett kérdésekről is tájékoztatnak, hogy informált döntést hozhassanak a brit állampolgárok. Sokan azt vetítik előre, hogy Brexit esetén David Cameron miniszterelnök le fog mondani, és nem ő vezeti le a kilépési tárgyalásokat az EU-val. Annak ellenére jósolják ezt a lapok, hogy maga David Cameron tagadta, hogy ilyesmit tervezne.
Mit tervez az Európai Unió?
Az Independent azt írja, hogy az EU „B” tervvel készül Nagy-Britannia távozására, melynek elsődleges kérdése: Hogyan védjük meg magunkat? Az Európai Unió vezetői nem arról tárgyalnak, hogyan tegyék Nagy-Britannia kilépését simává, hanem hogyan tegyék annyira fájdalmassá, hogy senki más ne akarjon erre az útra lépni. Egy vezető európai politikus, aki része a B-terv tárgyalásoknak, azt nyilatkozta a Financial Times-nak, hogy „ha sikeressé tesszük a Brexitet, az az EU végét jelentheti. Ez nem történhet meg.”
Ha tényleg kilépnek
David Cameron a Lisszaboni Egyezményre hivatkozva fogja kérvényezni a kilépést, melyet egy minimum két éves tárgyalási szakasz követ majd, és csak azután lehet végleges a kilépés, hogy minden egyes kapcsolatot, egyezményt és megállapodást újratárgyalnak.
Forrás: MTI, independent.co.uk, bbc.com
Facebook
Twitter
YouTube
RSS