Nem vizsgálják, milyen forrásból teszi le Vizoviczki az óvadékot

A Vizoviczki-ügyben tartott sajtótájékoztatót csütörtökön a Fővárosi Törvényszék. Póta Péter, a törvényszék szóvivője elmondta, amit a PestiSrácok.hu tegnap már elsőként megírt, hogy a bíróság szerdán elfogadta a vádlott védőjének összegmegjelölés nélküli óvadékkérelmét. A nem jogerős döntés értelmében 250 millió forint óvadék fejében szűnhet meg a vádlott előzetes letartóztatása. A bíróság egyidejűleg házi őrizet elrendeléséről és elektronikus nyomkövető használatáról is döntött.

Az ügyészség az óvadékkérelem elutasításáért fellebbezett, míg a védelem a házi őrizet elrendelését kifogásolja. Póta Péter elmondta: az eddigi legmagasabb összegű óvadék a Fővárosi Törvényszéken 60 millió forint volt. Vizoviczki László ügyéről szólva a szóvivő kifejtette: az óvadék megállapítására azért nyílt lehetőség, mert a Fővárosi Törvényszék szabadlábra helyezési kérelmet elutasító döntését a Fővárosi Ítélőtábla helyben hagyta, a döntés értelmében kizárólag a szökés és elrejtőzés veszélyére hivatkozva tartották fenn a vádlott előzetes letartóztatását. Óvadék kiszabására csak ennek az előzetes letartóztatási oknak az esetében van lehetőség, ha például egy előzetes letartóztatást a bűnismétlés veszélye miatt is elrendelnek, akkor már nem.

Ismertette, az óvadék megállapítását a bíróság a bűncselekmény jellegére, valamint a vádlott személyi és családi körülményeire alapozva határozta meg. Hangsúlyozta, hogy a vádlott büntetlen előéletű, rendezett a családi háttere és összességében már három éve van előzetes letartóztatásban. Emellett a bizonyítási eljárás is már jelentősen előrehaladt. A szóvivő általánosságban elmondta: a törvény nem határozza meg az óvadék összegének sem a minimumát, sem a maximumát. Miután a bíróság dönt az óvadék megállapíthatóságáról, az összeg meghatározásánál tekintettel van arra, hogy az elég visszatartó erőt jelentsen, de ne idézze elő a vádlott pénzügyi helyzetének teljes ellehetetlenülését. Vizoviczki esetében a bíróság a vizsgálata során arra meggyőződésére jutott, hogy “igen, le fogja tudni tenni ezt az összeget”.

Újságírói kérdésre válaszolva közölte: a vádlottól lefoglalt összegből az óvadékot nem tudja kifizetni Vizoviczki László, mivel ez a pénz “nincs nála”, a hatóságok lefoglalták. Póta Péter hangsúlyozta: azt a bíróság nem vizsgálja, hogy egy érintett milyen forrásból teremti elő az óvadék összegét.  Beszámolt arról is, hogy mivel nincs még az óvadék ügyében jogerős döntés, egyelőre nem kellett Vizoviczki Lászlónak befizetnie a törvényszék által meghatározott összeget.  Az MTI kérdésére Póta Péter elmondta: a táblabíróságot nem köti eljárási határidő az óvadék ügyében, de várhatóan haladéktalanul felül fogja bírálni azt.

Póta Péter felidézte: Vizoviczki László ellen két eljárás van folyamatban, amelyek korábban egy ügyként indultak ellene. A Központi Nyomozó Főügyészség 2014 augusztusában jelentette be, hogy vádat emeltek a rendőrségi vesztegetési botrány során ismertté vált Vizoviczki László ügyeiben, köztük a bűnszervezetben, vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatti ügyben 22 vádlott ellen. Vizoviczki László ellen költségvetési csalás miatt is vádat emeltek – 33 társával együtt -, és ebben az ügyben 2014 novemberében kezdődött meg a büntetőper a Fővárosi Törvényszéken. A Fővárosi Törvényszéken zajló, egymilliárd forint értékben elkövetett költségvetési csalás ügyében Vizoviczki László esetében tavaly márciusban a Fővárosi Törvényszék már döntött a vádlott előzetes letartóztatásának megszüntetéséről és házi őrizetbe helyezéséről, ám a Fővárosi Ítélőtábla ügyészi fellebbezés alapján úgy ítélte meg, hogy továbbra is a legszigorúbb kényszerintézkedés indokolt vele szemben.

Póta Péter ismertetése szerint az óvadék megállapítására szintén ebben a költségvetési csalás miatt indult büntetőperben nyílt lehetőség, az ügyben egyébként a bíróság legutóbb igazságügyi könyvszakértőt rendelt ki, amelynek szakvéleményére várnak. A szóvivő előrevetítette: ha további bizonyítási indítvány nem lesz, még az idén ítélet születhet az ügyben.  Mindezek mellett a diszkócsászárt tanúként hallgatták meg az Aranykéz utcai robbantás ügyében is, ahol terhelő vallomást tett Portik Tamásra. A bíróságon a diszkópápa előadta, hogy neki az Energol-vezér már 1997-ben elárulta, hogy fel fogja robbantani Boros Tamást. A tárgyaláson elhangzott az is, hogy Portik úgy fenyegette Vizoviczkit, hogy nem 10-20 nagydarab kopasztól kell félnie, hanem egy „kisembertől”, aki „előlép a sötétből és bárkit fejbe lő”, aki Portik üzleti érdekeit sérti.

Az óvadékügyekről a szóvivő általánosságban elmondta: a múlt évben a Fővárosi Törvényszéken több mint négyezer nyomozási bíróhoz került ügy közül mindössze hét esetben alkalmaztak óvadékot. Ezek jellemzően embercsempészet, szexuális erőszak és kábítószer-kereskedelem miatt indult eljárások voltak. A kábítószer-kereskedelem miatt indult büntetőeljárásokban az eljárás alá vontak 10-20-30 millió forintos óvadékkal kerülhettek ki az előzetes letartóztatásból, de volt olyan eset is, amikor az érintett vagyoni helyzetével arányosan mindössze félmillió forintot állapítottak meg óvadékként. Beszámolt arról is, hogy jelenleg több mint negyven óvadékbefizetés van a Fővárosi Törvényszéken. Az óvadék összege visszajár az érintettnek, ha elrendelik az előzetes letartóztatását, de ezt nem amiatt teszik, mert például nem jelent meg a bíróság előtt. Visszakapja az óvadékot az is, akinek ügyében az ügyész megszüntette a nyomozást, vagy annak határideje lejárt, esetleg az ügyész elhalasztotta a vádemelést. Akkor is visszafizetik az óvadékot, ha a bíróság az eljárást jogerősen befejezte. Ha az érintettre szabadságvesztést szabnak ki, az óvadékot akkor kapja vissza, amikor megkezdi büntetése letöltését. Minden óvadék-visszafizetésről a bíróságnak döntést kell hoznia – mutatott rá a szóvivő.

Forrás: MTI/PS