Ösztöndíjjal csökkentené a kormány a munkaerőhiányt

Jelentős összeggel támogatja a kormány azokat a diákokat, akik a szakiskolákban, szakgimnáziumokban hiányszakmát tanulnak – az erről szóló kormányrendelet már megjelent a Magyar Közlönyben. A tanulók akár ötvenezer forint ösztöndíjat is kaphatnak havonta. Szakértők szerint az ösztönző segíthet a munkaerőhiány mérséklésében.

A kormány jelentős összegű ösztöndíjjal támogatja a hiányszakmák elsajátítását. A Magyar Közlönyben a minap megjelent kormányrendelet szerint a Szabóky Adolf ösztöndíjat a meghatározott hiányszakmában, nappali tagozaton, iskolai rendszerű képzésben részt vevő diákok kaphatják, tanulmányi eredményük alapján. A szakközépiskolákban a 2,5-es érdemjegyátlag felett teljesítő tanuló 3-as átlagig tízezer forintban részesülhet, ettől felfelé féljegyenként nő az összeg, egészen a kitűnő tanulóknak járó 35 ezer forintig. A szakgimnáziumokban tanulók nagyobb összeggel számolhatnak, számukra 20-50 ezer forint elérhető. Az évfolyam első félévében – érdemjegyátlagok hiányában – mindenki egységesen 10 ezer forintot kap.

A diá­kok a nyári szünetben is részesülhetnek az ösztöndíjból, az összeget a júniusi eredmények alapján határozzák meg. A pénz minden hónap 28. napján érkezik a tanuló vagy a szülő folyószámlájára. A szakértők szerint az ösztöndíjrendszer fontos eleme a szakképzésnek, mivel a hiányszakmákat népszerűsíti, emiatt segít a munkaerőhiány enyhítésében. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön hangsúlyozta: az új szakképzési rendszer most indul, ennek célja, hogy a diákok képesek legyenek elhelyezkedni, biztosítva a munkaerőpiaci utánpótlást.

Túl alacsony a szakképzés közmegbecsülése

A Századvég és a Magyar Nemzeti Bank tegnap közzétett felméréséből kiderül, rendelkezésre áll a szükséges munkaerő-tartalék hazánkban, csak nem ott, ahol szükség van rá. Regős Gábor, a Századvég tudományos munkatársa elmondta: a szakképzésről a mai napig kedvezőtlen kép él a családok körében, ezért sok fiatal gimnáziumba megy, de nem folytatja tanulmányait, így szakmai tudás nélkül kerül ki a munkaerőpiacra. A szakember szerint a diákok ambícióit növeli az ösztöndíjrendszer, de szükségesnek tartja a pályaorientáció erősítését is. Vizsgálni kellene, hogy egy-egy diák milyen adottságokkal, képességekkel rendelkezik, emellett tájékoztatni a családot az adott településen, környéken kiaknázható munkalehetőségekről. Ugyanilyen fontos a pályakövetés, valamint a munkaerőigények felmérése a szakképzés összeállításakor. A Századvég szakértője szerint a vállalati szféra bevonásával, tehát a duális képzéssel sokat javulhat a szakképzés helyzete, azonban ez hosszú távú folyamat.

Fontos lenne a felnőttképzés megerősítése is, mivel sok munkavállaló nem képezi tovább magát az elhelyezkedést követően. A Századvég legfrissebb felmérése is alátámasztja, hogy a nyugat-magyarországi munkaerőhiányt a kelet-magyarországi munkanélküliekkel, valamint a közfoglalkoztatottakkal lehetne orvosolni. Az utóbbi csoportba tartozó mintegy 220 ezer ember felének nagyon alacsony, nyolc általános iskolai osztályos végzettsége van, azonban őket is foglalkoztatni lehetne, elsősorban betanított munkásként. A közmunka előnyei közt a szakértők kiemelik: olyan emberek találtak vissza újra a munka világába, akik akár több mint egy évtizede nem kaptak állást, de olyanok is, akiknek a rendszerváltás óta nem volt munkájuk. A közmunkás bér és a minimálbér közötti különbség viszont kicsi, így sokakat nem motivál a hosszabb munkaidő, vagy akár az ingázás más településekre, régiókba. A felmérés kitér arra is, hogy sok helyen a foghíjas tömegközlekedés sem teszi lehetővé a munkaerő-áramlást.

magyaridok.hu