Nem lehetetlen az ötven százalékos GDP-arányos államadósság elérése

Rendkívül nehéz, ám korántsem lehetetlen vállalás Bod Péter Ákos szerint az ötvenszázalékos GDP-arányos államadósság elérése. A volt jegybankelnök a Magyar Időknek elmondta: ehhez a gazdasági növekedés gyorsítása mellett a hiányt is lejjebb kell szorítani.

Nem lehetetlen az államadósságot a bruttó hazai termék (GDP) 50 százaléka alá csökkenteni, hiszen Magyarországon volt már hasonló mértékű lefaragásra példa. A Magyar Népköztársaságtól 80 százalék feletti rátát örökölt az ország, amelyet bő tíz év alatt, 2002-re 52 százalékra sikerült leszorítani – mondta a lapnak Bod Péter Ákos. A volt jegybankelnököt azzal összefüggésben kérdezte a lap, hogy a jegybank jelenlegi vezetője az euró bevezetését többek között az 50 százalékos GDP-arányos adósságszint eléréséhez kötötte. A szakember szerint ugyanakkor rendkívül nehéz vállalásról van szó: az államadósság csökkentése olyan, mint a fogyókúra: a kilók sokkal hamarabb felrakódnak, mint ahogy azokat le lehet adni. A közgazdász emlékeztetett, az euró bevezetéséhez a maastrichti kritériumok alapján a 60 százalékos szint is elegendő, sőt a tartós csökkenő pálya is elfogadható.

Évi 3-4 százalékos gazdasági növekedésre lenne szükség

Miközben a 90-es években elsősorban a privatizációs bevételek és az infláció segítette a forintban számolt államadósság csökkentését, az előttünk álló években más módon lehet eredményeket elérni. Bod Péter Ákos szerint a „királyi út” az lenne, ha a gazdaság felpörögne, azaz évi 3-4 százalékkal növekedne, így egyre kisebbnek mutatkoznának a tartozások. Az idei évre várható 2,5 százalék körüli növekedés a 2 százalékra tervezett hiánnyal „mindössze” ahhoz elég, hogy valamivel 75 százalék alá kerüljön a mutató a tavalyi 75,3-hoz képest – jegyezte meg az MTA doktora. Hacsak a küszöbönálló újabb ipari forradalom vagy a digitalizáció nem hoz a következő években áttörést a magyar gazdaság bővülési képességében és a termelékenységben, marad a nehezebb út az eladósodottság csökkentésére. Ez pedig – vélekedett a közgazdász – a deficit további leszorításának a politikáját jelenti. Szép eredmény, hogy a kormány 2011 óta nem engedte 3 százalék fölé emelkedni az államháztartás hiányát, de a következő években a mutatót a nullához közeli szintre kellene leszorítani ahhoz, hogy jelentősebb mértékben zsugorodjon az államadósság. Az államra nehezedő terhek miatt a politikus egyik énje a szigorú államháztartást pártolja, másik énje viszont költeni szeretne az egészségügyre, az oktatásra – magyarázta szkepticizmusát a gyors ütemű csökkentés e módjával kapcsolatban Bod Péter Ákos, aki maga is eltöltött egy évet az Országgyűlésben.

Forrás: Magyar Idők

Fotó: Magyar Hírlap