Bécsi migrációs csúcs: Az EU vak vezetői között csak Orbán lát a pályán

A bécsi migrációs csúcstalálkozó után Orbán Viktor hosszú sajtótájékoztatón számolt be róla, hogy nincs érdemi változás az európai politikában. Erre rímel Nagy Ervin politológus véleménye is, aki szerint az európai polgárok azt látják, hogy informális találkozók követik egymást, de nem születnek döntések a migrációs kérdésben. Felhívta viszont a figyelmet, hogy a bevándorlás támogatói újfajta retorikával próbálják elfogadtatni az új elképzeléseket.

„Retorikai kurzusváltás látszik. A bevándorláspártiak – feltehetően a népszerűségvesztésük miatt – már nem az integráció elmélyítéséről beszélnek, hanem a határok külső védelméről. Tetteket viszont nem látunk tőlük” – fogalmazott a politológus, hozzátéve, hogy amint Orbán Viktor is említette, az olaszok és a görögök hiába kapnak óriási támogatásokat, mégsem tudják megvédeni az EU külső határait. Nagy Ervin úgy véli, hogy a támogatás fenntartásának hátterében az áll, hogy Matteo Renzi olasz miniszterelnök sértődötten távozott a pozsonyi csúcsról, és Merkel így próbálja visszaszerezni az egyik fő támogatóját.

Orbán Viktor ma arról beszélt, hogy a németek továbbra is hisznek abban, hogy a kvóta egy értelmes dolog. Nagy Ervin erre úgy reagált, hogy a baloldali ellenzék álságosan beszél, amikor tagadja a kvóta meglétét. „A konkrét lélekszámokat tartalmazó kvótát Magyarország és Szlovákia megtámadta az Európai Bíróságon, de az Európai Bizottság meg sem várta a döntést, hanem sokkal durvább kvótát készített – fogalmazott a politológus. – Magát a szót persze kínosan kerülik, viszont a korábbi, Magyarország esetében 1300 főt jelentő kvóta helyett egy százalékosat találtak ki.” A legújabb, népesség és gazdasági fejlettség alapján meghatározott százalékos kvótát Juncker-képletnek nevezi. Magyarország kvótája 1,79 százalék, ami az eddig Európába érkezett másfélmillió migránsból csaknem 27 ezret jelent.

Nagy Ervin politológus-filozófus

Ha ehhez a 27 ezerhez hozzávesszük az Európai Unió által már szintén elfogadott családegyesítéseket, akkor valós veszélye van, hogy a közeljövőben legalább 50-75 ezer migránst költöztetnek kötelező jelleggel Magyarországra. És ebben még nincsenek benne azok, akik csak eztán jönnek majd Európába.

A százalékos kvótákról szóló javaslatot a Juncker-vezette Európai Bizottság dolgozta ki, és terjesztette be az Európai Parlament elé, amely el is fogadta azt. Ha a tagállamok miniszterelnökeiből, illetve államfőiből álló Európai Tanács rábólint jövő tavasszal, akkor hatályba lép.

Ezt a fajta jogalkotási mechanizmust lehetne lefékezni vagy megállítani a népszavazásokkal – vélekedik Nagy Ervin, aki precedenst is említ. Amikor az EU-ban terv született az uniós alkotmány bevezetéséről, a döntéshozó szervek sorban elfogadták, de Franciaországban és Hollandiában népszavazáson utasították el, ami megakasztotta a folyamatot. „Egy népszavazás tehát meg tudja állítani, meg tudja változtatni a döntéseket” – hangsúlyozta a politológus.

Ezért nemhogy nem vált okafogyottá a vasárnapi népszavazás, hanem még soha nem volt olyan időszerű, mint most. Ha a nemek nyernek, az felhatalmazás a magyar kormánynak, másrészt elindíthatja az erről szóló népszavazások kiírását más európai országokban is.

A baloldali ellenzék azzal érvel, hogy már nem él a kvótajavaslat, csak azt hallgatja el, hogy egy sokkal durvább javaslat van helyette. (kép: mszp.hu)

A baloldal azzal érvel, hogy a kvótakényszer nem lépett érvénybe, csak éppen azt nem mondja el, hogy küszöbön áll egy sokkal durvább kvótakényszer, ahol 1300 migráns helyett bevándorlók tízezreinek befogadására kényszeríthetik Magyarországot. Az Európai Tanács jelenlegi összetételét és a nagy államok lakosságarányosan erősebb szavazatát látva, komoly esély van a Juncker-képlet, azaz a százalékos kvóta elfogadására. Orbán Viktor mai sajtótájékoztatóján éppen azt kifogásolta, hogy a nagy országok ráerőszakolják a kisebb tagállamokra az akaratukat, a helyzet azonban tényleg ez.

Németország, Franciaország, Olaszország még a saját lakossága ellenére is kitart a bevándorlók tömeges befogadása mellett. Ausztria példája mutatja, hogy változhat a hozzáállás, kérdés tehát, hogy mi változik tavaszig – milyen hatása lesz a magyar népszavazásnak, a német parlamenti és a francia elnökválasztásnak.