Az LMP azt követeli a kormánytól, hogy ne írja alá a Kanada és az Európai Unió közötti szabadkereskedelmi egyezményt, a CETA-t. Schmuck Erzsébet, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese keddi budapesti sajtótájékoztatón bírálta, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter előző nap szerinte az egyezmények fontosságát hangoztatta, értékelése szerint amiatt a parlamenti vita gyakorlatilag egy színjáték. Hétfőn a Greenpeace Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet is tiltakozott az egyezmény ellen.
Schmuck hangsúlyozta, hogy miközben a CETA melletti érvként gyakran elhangzik, hogy az fellendíti a GDP-t, független szakértők kimutatták, hogy 200 ezer munkahely szűnhet meg, ha hatályba lép, és minden országban csökken a munkabér és az adóbevétel, továbbá 0,49 százalékkal csökken a GDP. Schmuck Erzsébet a másik kritikus pontként hivatkozott a befektetési bírósági rendszerre, szavai szerint ez egy antidemokratikus vitarendezési eljárás, amely az uniós és hazai joggal ellentétesen különleges jogokat ad a Kanadában bejegyzett cégeknek az európaiakkal szemben. Hozzátette: a rendszer független bírák helyett profittermelésben érintettekből fog állni.
Sallai R. Benedek, az LMP képviselője arról beszélt, hogy az élelmiszerbiztonság feláldozása a legkisebb kár azok között, amit a CETA, valamint az Egyesült Államokkal kötendő TTIP okozhat. Véleménye szerint a nemzet szuverenitásáról van szó, s ha egy akkora szereplő, mint Észak-Amerika „rányomul” az EU-ra, az megszünteti a határokat, és más jogszabályi környezetben, más természeti erőforrás-tartalékkal, más termelési formával előállított termékek versenyeznek az erősebb magyar elvárásokkal.
A politikus Cecilia Malmström kereskedelempolitikáért felelős uniós biztos távozását követelte arra hivatkozva, hogy érvelése az uniós állampolgárok érdekeivel ellentétes. Szijjártó Péternek a biztossal folytatott találkozóját követő nyilatkozatát pedig úgy értékelte: nagyjából a hazaárulás-kategória kiszolgáltatni az országot a szabadkereskedelemnek. Nincs az a módosítás, amivel támogathatók lennének az egyezmények – jelentette ki Sallai R. Benedek.
Tiltakozással kísért találkozó
Szijjártó Péter hétfőn – miután egyeztetett Cecilia Malmström kereskedelempolitikáért felelős uniós biztossal – azt mondta, a magyar nemzetgazdaság szempontjából az szolgálja az érdekünket, ha a nemzetközi kereskedelem a lehető leginkább akadálymentesen zajlik. Hozzátette, a Kanadával kötendő szabadkereskedelmi megállapodást (CETA) illetően a kormány a parlamenthez fordult, hogy az döntsön, milyen álláspontot képviseljen a kormány október 18-án, amikor Brüsszelben végleges választ kell adni, támogatja-e az ország az egyezményt. Szijjártó arra is kitért, hogy Magyarországnak vannak “vörös vonalai”, ilyen a GMO-mentesség, amely az alaptörvényben is rögzítve van, vagyis ettől nem lehet eltérni semmilyen nemzetközi szerződésben. Ezt a TTIP-tárgyalásokkal kapcsolatban is világossá tették, a CETA-tárgyalásokon is tudták érvényesíteni ezt a szempontot.
Malmström és Szijjártó tegnapi találkozója ellen közösen tiltakozott az Országház előtt a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Védegylet és a Greenpeace Magyarország.
A CETA-val elveszthetnénk hazánk Alaptörvényben foglalt GMO-mentességét is, mivel az egyezmény felszámolhatja az elővigyázatosság elvét és a zéró toleranciát. Ez például a GMO-szennyezés legalizálását jelentené, mert olyan, az EU-ban tiltott génmódosított összetevők jelenlétét engedélyezné élelmiszereinkben, amelyeket uniós élelmiszer-biztonsági hatóság eddig nem vizsgált
– mondta Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke. Újszászi Györgyi, a Védegylet főtitkára szerint a CETA a TTIP-hez hasonló trójai faló:
Olyan, antidemokratikus vitarendezési eljárást vezetne be, amellyel a multinacionális cégek különleges jogokat kapnának a demokratikusan választott kormányokkal szemben. Annak érdekében, hogy felhívjuk az ügy fontosságára a figyelmet, egy héttel ezelőtt 107 civil szervezettel közösen aláírt nyílt levélben kértük Szijjártó Péter külügyminisztert, hogy ne támogassa a CETA-t.
A tiltakozók mind az országgyűlés októberben esedékes szavazásán, mind a következő Európai Tanács-ülésen azt várják a képviselőktől, illetve a miniszterelnöktől, hogy mondjanak nemet, és akadályozzák meg a CETA ideiglenes hatálybalépését is.
MTI / MTVSZ
Facebook
Twitter
YouTube
RSS