A rezsicsökkentésnek köszönhetően a magyar családok átlagosan évente 110 ezer, az idén összesen 179 milliárd forintot takarítottak meg, a rezsicsökkentés kezdete óta a megtakarításuk értéke elérte a 821 milliárd forintot – mondta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energiaügyért felelős államtitkára szombaton sajtótájékoztatón, Budapesten. Aradszki András kifejtette: a kormánynak 2010 óta folyamatosan az a célja, hogy a lakosságnak elérhető áron, biztonságosan tudjon energiát szolgáltatni, ezért vizsgálják a rezsicsökkentés további lehetőségeit is.
Az államtitkár hangsúlyozta: szombaton elkezdődött a fűtési szezon, így a nyárhoz képest emelkednek a kiadások a családoknál, amelyeket azonban továbbra is védelmez a rezsicsökkentés. Megjegyezte: a kormány nem felejtette el a kistelepüléseket sem, számukra hozta létre a tűzifa programot, amivel az ott élők mintegy 10 milliárd forint értékű kedvezményhez jutottak. Hozzátette: a rezsicsökkentés egy fontos eszköz a magyar társadalomban arra, hogy megfelelő életszínvonalon tudjanak élni az emberek.
A helyszínen kiadott közlemény szerint 2010-ben a kormány első lépései között szerepelt a rezsiköltségek befagyasztása, ezt követően 2013 januárjától 10 százalékkal mérsékelték a földgáz, az áram és a távhő árát, 2013 novemberében pedig újabb 11,1 százalékkal lettek alacsonyabbak a díjak. 2014-ben a kormány ismét csökkentette a rezsiköltségeket: 6,5 százalékkal mérsékelte a gáz, 5,7 százalékkal az áram és 3,3 százalékkal a távhő árát.
Aradszki András szerint a rezsicsökkentésnek számos pozitív hatása volt: kiszámíthatóbbá tette az emberek megélhetését, hozzájárult az alacsony inflációhoz, illetve növelte a keresetek és a nyugdíjak reálértékét. A közleményben ezen felül még megjegyezték, hogy a rezsicsökkentés révén a vállalkozásoknak kiszámíthatóbb lett a gazdasági környezet, a nemzeti közműszolgáltatási rendszer létrehozásával javult a felhasználók fogyasztóvédelmi helyzete. Az államtitkár felidézte, hogy 2010 előtt a szocialisták kormányzásuk alatt háromszorosára emelték a gáz és duplájára az áram árát. Ebben az időszakban fizették Magyarországon a keresetekhez képest a legmagasabb díjat az energiahordozókért. Az egységárakat tekintve olcsóbban jutottak energiához Hollandiában, az Egyesült Királyságban, valamint a Csehországban élő emberek, mint a magyar polgárok, miközben a multinacionális cégek kezébe került közműszolgáltatók mintegy 1040 milliárd forint profitot vittek ki az országból – hangsúlyozta Aradszki András.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS