Elfogadta csütörtökön a londoni felsőbíróság azt a keresetet, amelynek beterjesztői szerint a brit kormánynak nincs joga parlamenti jóváhagyás nélkül elindítani az Egyesült Királyság EU-tagságának megszűnéséhez vezető folyamatot. Mivel a parlament maradáspárti, ezért ha ténylegesen szavazásra kerül sor, lehetséges, hogy mégsem lesz Brexit.
A brit parlamentnek szavaznia kell arról, Nagy-Britannia elkezdheti-e az uniós kilépési folyamatot. Ez azt jelenti, hogy nem alkalmazhatják az Alapjogi Charta 50. cikkelyét maguktól. Theresa May korábban azt nyilatkozta, a brit EU-s népszavazás és a miniszteri hatáskörök szerint a parlamenti képviselőknek nem kell szavazni, hiába alkotmányellenes ez sokak szerint. A miniszterelnök azt mondta, életbe lépteti majd az 50. cikkelyt, formálisan jelezve az EU-nak Nagy-Britannia kilépési szándékát következő év március végéig.
A parlamentnek a népszavazás ellenére is joga van ahhoz, hogy elutasítsa a Brexitet, és ezt októberben ismerte el először a brit kormány is. Ez azt jelenti, hogy még messze nem végleges a kilépésről szóló döntés, hiszen a parlamentben többen vannak a maradás pártján. A 50. cikkely szerint a briteknek két évük van a bejelentés után letárgyalni a kilépés menetét. Az EU korábban azt mondta, szeretnék, ha ez a 2019-es EP-választásra már rendben lenne.
24.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS