A gyerekek 20 százaléka funkcionális analfabétaként hagyja el a 8. évfolyamot. Ez derült ki a tavalyi PISA-teszt eredményeiből. A Magyarországi Szülők Országos Egyesületének (MSZOE) elnöke úgy véli, a negatív statisztikai adatokért a pedagógusok a felelősök, mert nem tanítják meg a gyerekeket írni, olvasni és számolni. Keszei Sándor szerint az is visszás, hogy az oktatáspolitika, nemzetközileg lejáratja a gyerekeket a 3 évente esedékes jelentéssel, miközben a hazai Országos Kompetenciamérés minden évben hasonlóan tragikus eredménnyel zárul. Hozzáteszi azt is, az új Nemzeti alaptanterv elkészültéig nem szabad részt venni a nemzetközi készségfelmérésen.
A PISA-tesztből kiderül, az általános iskolát elvégző gyerekek 20 százaléka funkcionális analfabéta. Ki a felelős azért, hogy évente 250 ezer gyereket megbuktatnak a tanév végén, és nagyjából 50 ezren évet ismételnek? Meg kell tanítani a magyar gyerekeket írni és olvasni és számolni a 8. évfolyam végére. Ez pedig a tanárok a feladata – szögezi le a PestiSrácok.hu-nak a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének (MSZOE) elnöke. Az első PISA-mérés – 2000 – óta folyamatosan romlanak a magyar 15 évesek eredményei. Sem a szövegértésük, sem a matematikai alkalmazóképességük nem jó a gyerekeknek a nemzetközi statisztika szerint – mondja Keszei Sándor. Ez a probléma minden kormányon átível, tehát mindegyik felelős érte. Hogy ennek mi lehet az oka, azt pedig a pedagógusoknak kell megmondani – teszi hozzá az elnök.
Keszei Sándor az Magyar Szülök Országos Egyesületének elnöke szerint, a tanárok tanítsák meg írni és olvasni a gyerekeket! Fotó: mszoe.hu
Az MSZOE úgy látja, az egyik ok, a megtaníthatatlan és a megtanulhatatlan tananyagmennyiség, a másik pedig, hogy fel kell készíteni a pedagógusokat szakmailag, módszertanilag és etikailag. Keszei szerint erre, nem az a megoldás, hogy egy évvel megtoldják az általános iskolai évek számát. A pedagógusok az elmúlt évben mindent kiharcoltak amit akartak: a sorozatos béremelésektől a tanfelügyelet korlátozásáig, a KLIK megszüntetésétől az iskolaigazgatók hatáskörének növeléséig mindent elértek. A szülők pedig fizetik a magántanárokat, a nyelvvizsgát, az osztálypénzt, feltöltik az iskolai alapítványokat adójuk 1 %-ával.
És mit adnak cserébe? – teszi fel a kérdést az egyesület vezetője.
A másik, amit az egyesület szeretne, hogy ne járassák le a gyerekeket a nemzetközi közvélemény előtt a PISA jelentéssel, amikor az évente megismétlődő Országos Kompetenciamérés is ugyanolyan tragikus eredményekkel zárul. “Az oktatáspolitika tudja, hogy fennáll egy ilyen visszásság az oktatásban, akkor miért kell ezt még nemzetközileg is hirdetni?” – fogalmaz Keszei, aki szerint, ha az új Nemzeti Alaptanterv elkészüléséig nem tesz semmit az oktatáspolitika, akkor fel kell függeszteni a PISA-teszten való részvételt is a gyerekek érdekében. Véleménye szerint mérni kellene a pedagógusteljesítményt. Úgy látja, mivel nincs tanfelügyelet és az iskolákat nem szorítja meg az oktatáspolitika, az új rendelkezéssel az igazgatók maszekosították az iskolákat. Azt csinálnak amit akarnak, tette hozzá Keszi Sándor.
A PISA-teszt 2000 óta monitorozza az OECD országok oktatási rendszerét. A háromévente zajló nemzetközi mérés a 15 éves tanulók képességeit méri fel matematika, természettudomány és szövegértés területén. Arra kíváncsi, a diákok mennyire tudnak olvasni, számolni, mennyire képesek felismerni, megérteni, értelmezni és megoldani egy matematikai vagy természettudományi jellegű problémát. Az Európai Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet honlapján elérhető jelentés szerint a magyar iskolások tavalyi teljesítménye mindhárom területen alacsonyabb lett a világ legfejlettebb országait tömörítő gazdasági szervezet, a párizsi székhelyű OECD átlagánál.A természettudományokban Magyarország 477 ponttal az utolsó negyedben végzett az OECD-országok között, ami jelentős visszaesés 2012-höz képest (494 pont). Hasonló a helyzet a szövegértésnél, amelyben 470 pontot értek el a magyar diákok a három évvel ezelőtti 488-hoz képest. A matematika területén elért 477 pont megegyezik a 2012-es adatokkal. Az OECD-átlag a természettudományokban és a szövegértésben 493 pont, a matematikában 490 pont volt.
Címlapfotó: kisbefektetoiklub.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS