A kvótaügy megoldásához, egységes európai álláspontra van szükség a szakértők szerint

Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója szerint amíg az uniós vezetők nem tudnak egységes álláspontot kialakítani arról, hogy a migráció erőforrás, amely megoldja Európa problémáit, vagy az egész európai civilizációt fenyegető veszély, a kötelező betelepítési kvótákról sem lesz döntés.

A szakértő, akit az M1 aktuális csatornán pénteken azzal kapcsolatban kérdeztek, hogy az uniós tagországok vezetőinek csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozóján nem született döntés kvótaügyben, úgy fogalmazott: mivel az Európai Tanácsban a döntések többségét egyhangúlag kell meghozni, várható volt, hogy nem sikerül kompromisszumra jutni. Ugyanakkor – emelte ki – már másfél éve azt látni, hogy mindig megállapodnak arról, folytatják a tárgyalásokat, és olyan “lózungokat” írnak le, amelyeket nem lehet haladásként értékelni. Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense a műsorban azt mondta: bár a migráció és a biztonság ügye első helyen szerepelt a csúcson, “nem ment előre a szekér”. Jogszabályokat kellene alkotni a kérdésekben, de ez egyelőre nem történt meg – közölte. Kovács István azt mondta: ha egységes álláspontot tudnának kialakítani az uniós vezetők, akkor lehetne a jogszabályokon “agyalni”. Addig viszont továbbra is a nemzeti megoldások és a regionális együttműködések kerülnek előtérbe.
Az EU-n kívüli úgynevezett hot spotok, menekülttáborok ügyéről Gálik Zoltán azt mondta: sok nemzetközi jogi probléma merül fel, hiszen az unió más országokban “csak úgy” nem hozhat létre ilyen területeket. Hozzátette, rá kell venni más államokat, hogy fogadják be ezeket a megoldásokat. Jelezte továbbá: menekültstátuszért csak az adott országban lehet folyamodni, ezért nem lehet például Líbiában olyan pontot létrehozni, ahol menekültkérelmet adnak be. Kovács István szerint fordul az európai politika iránya, erre példaként említette, hogy novemberben az Európai Néppárt politikai közgyűlése is elfogadott egy olyan határozatot, amely tulajdonképpen a magyar Schengen 2.0 tervből “emel át” pontokat, a többi között nagy regisztrációs központok létrehozásáról a konfliktuszónák melletti biztonságos országokban. Ezzel együtt még nem mondható el, hogy a Magyarország által képviselt álláspont mögött állna a többség – mondta.

Forrás: MTI; Fotó: MTI