Ezért kiabált Szijjártó az amerikai külüggyel

Az Egyesült Államok a magyar belügyekbe akart avatkozni, ezért kiabáltak egymással Victoria Nuland külügyi államtitkárral, a távozó Colleen Bell nagykövetnek viszont kitüntetést adnak – egyebek mellett erről is beszélt Szijjártó Péter az atv-nek adott interjújában.

A magyar kormány számos beavatkozási kísérletet és nyomásgyakorlást érzékelt az elmúlt két évben. Ezek a nyomásgyakorlási kísérletek szinte kivétel nélkül Amerikából indultak, és hogy Soros Györgynek ebből a szempontból nagyon komoly szerepe és befolyása van az amerikai politikában, mindenki tudja.

Mint mondta: munkája során többször egyértelműen találkozott befolyásolási kísérlettel. 2014-ben átalakult a minisztérium és világossá tették, hogy kizárólag a magyar nemzeti érdekek képviselete fogja irányítani a döntéseiket. Külgazdasági sikereket akartak elérni – a számok alapján ez sikerült is – és azt is világossá tették, hogy nem fognak elugrani a külpolitikai viták elől, senki előtt nem hunyászkodunk meg.

A bevándorlási válság során szerintem mindenki számára világossá vált, hogy nem lózungokat puffogtattunk, amikor azt mondtuk, hogy innentől kezdve más lesz a magyar külpolitika és nem fogjuk azt mondani, hogy egy másik országnak igaza van, csak azért, mert nagyobb. A tiszteletet megadjuk, de meg is követeljük.

Az amerikaiak az eddigi külügyi stratégiájuknak megfelelően folyamatosan nyomás alatt tartották a kormányt a nyílt színen és a felszín alatt is.

Ők yes-maneket akartak csinálni belőlünk, akik csak bólogatnak

Gondosan ügyeltek arra, hogy bíráljanak minket hol egy elnöki beszédben, hol egy amerikai külügyminisztériumi megnyilvánulásban, hol egy multilaterális rendezvény alkalmával – mondta Szijjártó. Hozzátette: ezek jogos bírálatok voltak. Obama elnök a civil szervezetek mellett szólalt meg a Norvég Alap botránya miatt. Nagyon hamis beállításnak tartja, hogy a civil szervezetek képviselnék a társadalmat. Nem, a társadalmat a megválasztott kormányok és a megválasztott politikusok képviselik, mert még egyetlenegy civil szervezetre sem szavazott senki – mondta az atv-ben adott interjúban.

A világ politikai elitjében és a világ liberális médiaelitjében ma úgy hivatkoznak az NGO-kra, mint akik megmondják, hogy szerintük a társadalom mit akar. Szerintünk meg nem így van, mert a társadalom a választáson mondja meg, hogy mit akar, megválaszt egy kormányt, megválaszt parlamenti képviselőket. Tehát az a szembeállítás, hogy az NGO-k képviselik az embereket, a kormányok meg az emberek ellen vannak, ez egészen egyszerűen hazugság. Arról nem is beszélve, hogy a megválasztott kormány jól felfogott érdeke, hogy az emberek érdekeit képviselje, ha nem így tesz, le fogják váltani. Arról azonban, hogy ezek a civilnek nevezett szervezetek kinek az érdekeit képviselik, kitől kapnak pénzt, és kinek számolnak el, igen keveset tudunk.

Én azt gondolom, nagyon sok Magyarország elleni támadásban, nagyon sok Magyarországgal szembeni nyomásgyakorlásban igenis ott van Soros György, ott van az ő kapcsolatrendszere, ott van az ő tőkéje. A kapcsolata nagyon szoros a Clinton-családdal, ez teljesen evidens, ezt nyilván senki sem vitatja. Magyarország egyik legnagyobb amerikai bírálója a Clinton-család, ez tény, és itt a kör be is zárult.

Szijjártó hangsúlyozza az atv-nek adott interjúban, hogy Donald Trump független, nem befolyásolható ember, aki egészen biztosan független munkatársakat választ, itt korábbi munkahelyeknek nincs jelentőségük. Donald Trump szemére vetik, hogy nem politikus, a gazdasági életből jön. Úgy véli, hogy valójában pont ebben van az ereje. Az amerikai emberek megköszönték a demokrata adminisztráció munkáját, és új vezetőt választottak. Szijjártó egyetért a miniszterelnökkel abban, hogy Magyarországgal, a megválasztott magyar kormánnyal szemben az Egyesült Államok irányából nagyon sok, nagyon hosszú és nagyon komoly támadássorozat és nyomásgyakorlás indult, és ebben bizonyos magyarországi médiumok, magyarországi NGO-k vezető és látványos szerepet vállaltak.

Hát még a vak is láthatta, amikor az amerikaiak mondtak valamit, ki volt az, aki ezt felnagyította az égig! Ki volt az, aki ezt úgy állította be, hogy az amerikaiak valamit mondtak rólunk, akkor az egy: „biztos úgy van”, kettő: „ez a világ végét jelenti”, három: „de legalábbis a kormány végét kell hogy jelentse”. Bizony, egyértelműen voltak olyan médiumok és civil szervezetek, amelyek ebben vezető szerepet játszottak. Nem ördögtől való rákérdezni arra, hogy vajon mi volt a motivációjuk, milyen érdekeket képviselnek.

A Népszabadsággal kapcsolatban azt mondta, hogy az általa vezetett intézmény vonatkozásában hosszan tudná sorolni azokat a hazugságokat, azokat a félrevezetéseket, megbontási kísérleteket, amelyek után soha nem állt oda senki, és nem mondta, hogy “pardon, tévedtem” Előfordult, hogy napra pontosan „megjósolták”, hogy a miniszterelnök mikor meneszti a külügyminisztert, vagy legalábbis elvesz tőle bizonyos területeket. Aztán nem így történt, de senki sem írta le, hogy az előrejelzésünk nem jött be.

Most én általában beszélek a sajtó világáról, de ezzel nekem nincs problémám, mert nem foglalkozom vele, másrészt voltam szóvivő, tehát hogy is mondjam, láttam már ezt meg azt. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy amikor egy, az ország érdekében eljáró, az ország érdekeit bel- és elsősorban külföldön megvédeni hivatott intézményrendszert próbálnak destabilizálni mindenfajta mendemondákkal, mindenfajta híresztelésekkel, akkor én nem tudok másra gondolni, minthogy ez nem egészen véletlen.

Soros György célkitűzései között a jelenlegi magyar kormány – amelynek valószínűleg egyik döntésével sem ért egyet –, megingatása, megbuktatása ott szerepel. Hogy tud-e erre áldozni, áldozott-e? Én azt gondolom, hogy minden bizonnyal áldozott.
Egy ország sorsára ezeken a rendszereken keresztül igenis hatással bíró, társadalminak és nem kormányzatinak nevezett szervezetek is fedjék fel, hogy ők kiknek az érdekében és kiknek a pénzéből járnak el.

Az nem fair, hogy, mondjuk, van egy kormányzat, és azzal szemben, határozott erővel fellép egy NGO-nak nevezett szervezet, az embereket befolyásolja, és az embereknek nincsen joguk tudni, hogy kinek a pénzéből befolyásolják éppen őket. Szerintem jogos elvárás a vizsgálat. Mert abból sok minden ki tud derülni.

A külügyminiszter azt mondja, hogy az Egyesült Államok külpolitikája jóval racionálisabb lesz, mint most, és nem a demokráciaexportot, nem a különböző országok, köztük szövetségesek és barátok megleckéztetését helyezi fókuszba, nem emocionális alapon megy előre és nem kever bajt a világ számos pontján. Donald Trump megválasztása azt mutatja, hogy az amerikai emberek változást akarnak.

A demokráciaexportra épülő amerikai külpolitika a világ számos pontján bajt hozott a fejünkre. Európa déli, délkeleti szomszédságában is. Lezáratlan, feleslegesen megnyitott konfliktusokat látunk, végig nem gondolt beavatkozások történtek. Egy sor esetben sokkal rosszabb helyzetbe kerültünk, vagy rosszabb helyzetbe került egy-egy ország, mint amilyenben volt, felborult a korábbi rend, de semmi más, csak anarchia lépett a helyére.

A külügyminiszter azt mondja, hogy az egész világnak, nemcsak Magyarországnak jobb lesz, ha a demokráciaexportra fókuszáló, leckéztető típusú amerikai külpolitika befejeződik.
Azt gondolja, hogy nem lesz nyomásgyakorlás, nem fogják Magyarországot ok nélkül rossz színben feltüntetni, alaptalanul vádolni. A demokráciadeficitet, illetve az antidemokratikus döntéseket kérték számon.

Az óriási ellenszélben, amit az amerikai politika fújt Magyarországgal szemben az elmúlt két évben, a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak sikerült elérnie, hogy az Egyesült Államok a második számú befektető lett Magyarországon, 1650 amerikai vállalat százezer magyar embert alkalmaz. Ha az energiáik jelentős részét nem arra kellett volna fordítani, hogy mindenfajta hazug vádakra reagálni, ha az Amerikában szolgáló diplomatáknak nem az lenne folyamatosan a feladatuk, hogy elmennek különböző helyekre és elmagyarázzák, hogy amit itt megírtak, ott megírtak, meg ez az NGO mondott, az nem igaz, akkor még jobb eredményeket értünk volna el, és érhetünk el a jövőben.

Ha a diplomaták ostoba viták helyett újabb és újabb vállalatokat keresnek fel, és elmondják, hogy a társasági adó csökkentése és a beruházás ösztönzési rendszer átalakítása miatt érdemes Magyarországon befektetni, akkor újabb munkahelyek születnek majd. Több száz vagy akár több ezer munkahely létrehozása meggyőződésem szerint jobban szolgálja a magyar emberek érdekeit, mint az, hogy vitatkozunk valakivel, aki el akarja magyarázni, hogy szerinte nekünk hogyan kell élnünk, és, hogy szerinte milyen is a demokrácia.

Nagyon rossz beszélgetéseik voltak az amerikai külüggyel, volt arra is példa, hogy kiabáltak egymással.

Nekem nem Victoria Nulandnak kell számot adnom.

Az első alkalommal, amikor találkoztak, egy kétoldalas dokumentumot dobott le elé az asztalra, és közölte, hogyha ezeken a dolgokon változtat a kormány, akkor van remény arra, hogy a kétoldalú kapcsolatokat javítsuk.

Na most, ezen a papapíron olyan elvárások voltak, amikhez az Egyesült Államoknak semmi köze nincs. Hogy Magyarországon milyen belső jogi szabályozások vannak, akár az Alkotmánybíróságra, akár a médiára, akár a választásra vonatkozólag. Ehhez az Egyesült Államoknak pont semmi köze sincs. Mi az Európai Unió tagállama vagyunk, és van saját jogrendünk. A vitás kérdéseket az EU-n belül rendeztük, és lezártuk.

Victoria Nuland nagyon kikérte magának, és azt mondta, hogy mindig meg fogja védeni az embereit. Egyszer még találkoztak Dubrovnikban, ahol egy hosszú, másfél órás megbeszélésünk volt nagyon rossz hangulatban, nagyon határozottan, emelt hangon beszéltek egymással. Szijjártó kikérte magának azt, hogy ő folyamatosan vádolja Magyarországot, sötét színben tünteti fel, gátlástalan rágalmakat fogalmaz meg országunkkal szemben, miközben egyetlen konkrétumot sem mond. Később egyszer jelezték, hogy ő szívesen találkozna Szijjártóval, de azt már visszautasította. Azt mondja, hogy szerinte semmi értelme ennek és nem látja

Híresztelések eljutottak hozzánk arról, hogy ő menni fog. Én meg úgy vagyok ezzel, ahogy mi elvárjuk másoktól, hogy ne avatkozzanak a mi belső ügyeinkbe, mi sem avatkozunk az övékbe. Ha mást neveznek ki erre a pozícióra, akkor mással fogunk együtt dolgozni. Reméljük, hogy jobban.

Szijjártó Péter az interjúban azt is megerősítette, hogy Putyin Magyarországra látogat majd, a magyar-orosz felsőszintű egyeztetések keretében egy hivatalos elnöki-miniszterelnöki és egy hivatalos külügyminiszteri találkozóra kerül sor, amelyet várhatóan a külügyminiszterek 3-4 további munkamegbeszélése egészít majd ki.

PS/ATV, Fotó:MTI