Innovatív megoldások, térségfejlesztés, emberközpontú szemlélet jellemzi azt a stratégiát, amit az eredetileg közgazdász-informatikus végzettséggel rendelkező miniszteri biztos, Bogáti János felügyel. Az eddig kormányhivatali vezetőként tevékenykedő szakember elhivatott a szabolcsi térséggel kapcsolatos kormányzati program megvalósításában, a PestiSrácok.hu-nak adott interjúban pedig arról is beszélt, hogy a feladat mégsem egyszerű. Az uniós pénzek lehívása ugyanis nem lenne elegendő ahhoz, hogy tartós fejlődést érjenek el a vidékfejlesztésben.
Az ország egyik legelmaradottabb részének tekintették eddig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét, ahol most jelentős változás várható a kormány tervei szerint. Bogáti Jánost Seszták Miklós fejlesztési miniszter nevezte ki tavaly december elsejei hatállyal a posztra, akinek feladata lesz egyebek mellett a térségben összehangolni a hazai fejlesztési források felhasználását, biztosítani a projektek összhangját az átfogó kormányzati stratégiákkal, kapcsolatot tartani a kormányzati és civil szervezetekkel, valamint az önkormányzatokkal, továbbá szervezni és koordinálni a térségi beruházásokhoz kapcsolódó feladatokat.
Új kihívás, új feladatkör. Megbirkózik vele?
Óriási feladat vár rám, minden túlzás nélkül. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az elmúlt évtizedben kiemelt figyelmet kapott a tervezési munka, hiszen csak megalapozott, reális igényekre és szükségletekre, a helyi komparatív előnyökre alapozott fejlesztéseket szabad megvalósítani. A magyar gazdaság teljesítőképessége és közvetve a magyar emberek életszínvonala a kis- és középvállalkozások sikerén múlik. Egyik célunk az, hogy a vállalkozások erőforrásait ne túlbonyolított adminisztráció terhei emésszék fel, hanem a termékeik és szolgáltatásaik fejlesztésével foglalkozhassanak. A vidékfejlesztési politikát gyakran nevezik a közös agrárpolitika második pillérének. Az úgynevezett első pillért egészíti ki, amely a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen kifizetések rendszeréből és a mezőgazdasági piacok szervezését érintő intézkedésekből áll. A gazdasági potenciál mellett a vidékfejlesztés legfontosabb erőforrása az egészséges, önszerveződő helyi közösség.
Mit várnak el egy miniszteri biztostól?
Igen, kicsit jogásznak kell lenni, kicsit közgazdásznak, kicsit kommunikációs szakembernek. Összetett a feladat, eddig alapoztunk, most pedig a megvalósítás következik, hiszen az idevezető infrastruktúrát megépítettük. Valóban sok tényező játszik abban szerepet, hogy hatékonyan és gördülékenyen valósuljon meg egy projekt, ehhez pedig sokoldalúnak kell lenni.
Külön kihangsúlyozták, hogy nemcsak uniós, hanem hazai pénzeket is szeretnének ide irányítani.
Csupán az uniós forrásokra nem lehet alapozni, munkaerő is kell, méghozzá képzett szakemberek. Elindult egy foglalkoztatási – paktum projekt is, nagyon sikeres a duális képzés. Több cég már most ösztöndíjat fizet hallgatóinak a későbbi felvétel reményében. Meggyőződésem, hogy jó képzési rendszerre és együttműködésre van szükség, és úgy gondolom, jó úton járunk ebben is. Kisvárdán megkezdte működését a közösségi főiskola , ami nagyon speciális dolog, most leginkább agrármérnököket képzünk, de ha azt mondják, hogy mechatronikai mérnök kell, akkor azokat képzünk, mégpedig helyben. A kisvárdai közösségi főiskolán jelentős túljelentkezés volt, ami azt mutatja, van igény erre az oktatási formára, ami egyebek mellett a nemzetközi kapcsolatrendszer erősítését, kutatási és gazdasági hálózatokba történő bekapcsolódást is segíti. A főiskola és térségünk is arra törekszik, hogy a felsőoktatási szolgáltatásokat a helyi gazdaság adottságaira reflektálva, unikális, és innovatív tudományos kapacitásokra építve, jelentős hozzáadott értéket előállító gazdasági ágazatokban fejlesszék. Az együttműködésnek kifejezett célja, hogy olyan fejlesztéseket valósítson meg, amelyek nemzetközi viszonylatban is egyediek, és ezért gazdasági és tudományos szempontból is vonzóvá tehetik középtávon térségünket. A közösségi főiskola az agrárgazdaságot, az élelmiszeripart és az egészségturizmust egyaránt érintő, funkcionális élelmiszer előállításhoz kapcsolódó kutatási és képzési, valamint termelési háttér kialakítása kerül. A Debreceni Egyetem már meglévő kisvárdai kutatási és tangazdasági telephely funkciójának bővítésével az egészséges élelmiszerek előállításához kapcsolódó tudásbázist teremti meg. De ez csak egy szelete a fejlődésnek, hiszen a képzés mellett a térségünkben működő vállalatokkal is meg kell találni az összhangot, továbbá felkutatni azokat a gyárakat, ahol nélkülözhetetlen a kézimunka, ahol az embereket foglalkoztatják a modern technológia használata mellett. Ehhez nagyon fontos a megfelelő jogszabályi szabályozás, biztosítani kell az állandóságot. Az emberi tényező pedig kihagyhatatlan a jövőtervezésből.
Bogáti János 2016.01.18. Fotó: Horváth Péter Gyula
Fájó szívvel hagyta ott a kormányhivatali székét?
Mivel régóta dolgozom Seszták Miklóssal miniszterrel, nem volt nehéz az ő hívására elvállalnom a pozíciót. A hivatalnál felépítettem egy jól működő rendszert, ezt kicsit úgy tekinti ilyenkor az ember, mint a gyerekét. Nagyon profi stábbal dolgoztam, akik a hagyatékot tovább tudják vinni és sosem fogom elengedni a kezüket. A távolból mindig tudom figyelni őket és segítek nekik, ha szükséges.
Mit tudott felmutatni a kormányhivatali évek során?
Az elmúlt időszak gyümölcsöző volt: megépítettünk 22 kormányablakot, minden elérhető az ügysegéd rendszer segítségével. Erre azért is vagyok büszke, mert bár a megye sok kicsi településsel rendelkezik, mi egy jól működő rendszer, amit az elmúlt egy -másfél évben sikerült tökéletesre fejlesztve működtetni. A mezőgazdasági – de nemcsak mezőgazdasági -támogatásokat nyújtó projekteknél nyújtottunk nagy segítséget, nagyon precízen hajtottuk végre minden feladatot és semmilyen fennakadás nem történt. Igen sok eljárásrend kidolgozásában jártunk élen, jelentős sikereket értünk el a szociális ellátásban használt formanyomtatványok egyszerűsítésének területén.
Szinte mantraként szajkózzák, hogy segíteni kell a kkv szektort. Ebben mennyire lehetnek sikeresek?
A betelepülő vállalkozások esetében a helyi munkát előnyben részesíteni, mert úgy gondoljuk, hogy mindig helyieket kell foglalkoztatni elsősorban. A 80-as 90-es években 16 millió tonnányi áruforgalom ment át a határon, majd sajnos voltak olyan idők, amikor ez 2 millió tonna alá csökkent. Persze ennek több oka is volt: változott az árustruktúra, nagy értékű és könnyű termékszerkezet is átalakult. Folyamatosan dolgozunk azon, hogy tudunk több árut Magyarországon keresztül átvinni. Az eredményes tárgyalásoknak is köszönhetően most átléptük a 3 millió tonnás forgalmat, ami közel 1 millió tonnás javulást jelent. Ez nagyon nagy eredmény.
Nyilván ehhez megfelelő állami szabályozás is kellett…
Azt gondolom, hogy sikerült létrehozni egy olyan struktúrát és felkészíteni a helyi vállalatokat ennek fogadására. Nem tudom, hogy tudja -e, hogy Európa legnagyobb papírútvonala vagyunk. Amire nyomtatnak és amivel önök dolgoznak, annak 70 százaléka rajtunk keresztül érkezik. A kelet irányába és az arab világba is rajtunk keresztül sok áru érkezik és szerencsére ez sok embernek ad munkalehetőséget is. Segíteni kell a helyi vállalatokat és azokat, akik tervezik a magyarországi termelést. Növelte termelési kapacitását például a nyíregyházi LEGO-gyár., 2016-ban bővítették a gyár összeszerelő csarnokát, valamint a raktárát is, a fejlesztésekhez 350 új munkatársat vettek fel. A cég hosszabb távú terveiben a nyíregyházi termelés megduplázása szerepel, amit újabb 25–50 millió eurós beruházással valósítanának meg. A legfontosabb feladatunk segíteni helyi vállalatokat.
Milyen nagy beruházások valósultak meg eddig a térségben?
Egy szeszipari cég építkezése már folyamatban van és egy nagy baromfi-feldolgozó is bővül, aminek Európában is nagy szerepe lesz. A hazai Mc’donalds-okban felhasznált csirkehús mintegy 90 százalékát ez az üzem adja, ami óriási mennyiséget jelent egyébként: 13 ezer csirke óránként, ami naponta 30000 csirkét jelent. Nagyon komoly mezőgazdasági beruházásokat is tervezünk, 26 hektárnyi üvegházat fogunk létrehozni, ahol kóser brokkolit termesztenek majd. A 300 főt foglalkoztató szeszipari vállalat rengeteg munkahelyet teremt a mezőgazdaságban is és annyi búza igénye van, hogy nem tudjuk kielégíteni belföldről. A Lego gyár bővítésnél fontos tényező volt, hogy biztosítani tudjuk – e a kerékpáros munkába járást, mi persze azonnal igent mondtuk. Nagyon sokat kell dolgozni a kommunikáción is, apró dolgokon tud eldőlni egy beruházás. a szeszipari beruházás tárgyalásnál például az volt a döntő, hogy hogyan fogadjuk az ide érkező delegációt, mennyire tekintünk partnerként rájuk. Egyébként Lengyelországgal versenyeztünk.
Az utóbbi évtizedekben nagy problémát jelentett az elvándorlás a térségből, méghozzá a megélhetési nehézségek miatt. A megye lakossága drasztikusan csökkent, mit gondol, sikerül megállítani ezt a folyamatot?
A tapasztalatom az, hogy a röghöz kötöttség Szabolcs – Szatmár – Bereg megyében a legnagyobb. A lokálpatriótizmus az emberekben igen erős és ez ellen nem kell küzdeni, sőt. Erősíteni szeretnénk az itt élőkben azt, hogy szűkebb pátriájuknak van megtartó ereje. Nem kell elköltözniük, hogy biztosítani tudják a megélhetésüket, hiszen a munkavállalás feltételei adottak itt is. Ezért dolgoztunk az elmúlt években és ezt a továbbiakban is folytatni fogjuk.
Az ország más részeihez képest mennyire elmaradott ez a térség?
Foglalkoztatási szempontból elmaradottak vagyunk, de jelentős eredményeket értünk el az infrastruktúra fejlesztésében. Azon túl, hogy mi vagyunk a “Kelet kapuja”, számos előnye is van a megyének, hiszen a felszíni- és felszín alatti vizek minősége jó, gazdag műemlékekben, hagyománya van a gyümölcstermesztésnek, erős a gumi, műanyagipar és az optomechatronikai ipar, bár igaz, hogy gyengébben teljesített eddig a megye a külföldi beruházások tekintetében, de ebben azt gondolom, hogy jelentős a javulás és hangsúlyozom, hogy tovább kell erősíteni kell a lakosság-megtartó szerepét is.
Az elhivatottság, az őrületes tempó nélkülözhetetlen, most a munkának van itt az ideje és én erre nézek. Az életszínvonal növelése és a versenyképesség biztosítása kiemelkedően fontos csakúgy, mint a térségben élőkre való figyelem. A környezettudatosság ugyancsak kulcs. Ez passzívház környezetben valósul meg, amilyen még nincs az országban.
A szabolcsi alma íze utolérhetetlen – mondják. Meg tudják őrizni a vegyszermentes termesztését?
Igen, célunk is ez. A fényes, ízes alma termelése nem oldható meg vegyszerek seregével vagy GMO-val. A térségben nagyon sok termesztő a bébiételgyártóknak szállít be bio almát, barackot. Meg kell tanítani a modern technológia használatára az embereket, és az érzékelhető, hogy erre nagy a befogadókészség. A fóliasátorban kézzel termesztünk, de a 21.században rendelkezésre álló tudásanyag és eszköz felhasználásával. Az alma hazája pedig továbbra is mi leszünk, csakúgy, mint a Kelet kapuja. Csak modernizált környezetben, emberközpontú szemlélettel átitatott ipari és gazdasági szektorban.
Ha most azt kérném, hogy képzelje el, milyen lesz a térség 2027-ben, milyennek látná?
A jövő egyértelmű: stabilitásra épülő gazdaság és termelés, megfelelő foglalkoztatottság és képzési rendszer. Azt hiszem, ez az alapja a tartós fejlődésnek.
PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS