Megalázó gyötrődés és vereség a fehéroroszoktól

Kiábrándító játékkal vereséget szenvedett kézilabda-válogatottunk Fehéroroszország ellen az utolsó világbajnoki csoportmeccsén. A védelmünk minősíthetetlenül gyatrán teljesített, lerohanásokból és felállt fal ellen is fölénk nőtt az ellenfél, sorozatban kapták az emberelőnyöket és lőhették a heteseket, mi pedig abból a kevésből is hibáztunk, amit kaptunk. A gyenge védelem mellé kapusteljesítményünk sem volt, így a saját árnyékunkkal küszködve, a második félidőben már úgy vertek le minket a fehéroroszok, mintha ők lettek volna az esélyesek.

Elég kínos első félidőt produkált a magyar válogatott a fehéroroszok ellen, mind támadásban, mind védekezésben csalódást okozott a csapat. Támadásban többször is sikertelenül játszottuk ki Dzsamalira a figurát, és ziccereket is elhibáztunk. Mindez nem lett volna akkora gond egy elvileg gyengébb ellenfél ellen, ha a védekezésünk működött volna. De nem működött. Nagy iramban értek fel a kapunk elé, kihasználva, hogy kettőt vagy esetenként hármat cseréltünk a támadások után, és így megnyíltunk középen. Lendületből zavaróan könnyedén támadták le a magyar csapatot, de felállt fal ellen is többször sikerült megtalálniuk a rést, aminek köszönhetően sok büntetőt lőhettek, és fej-fej mellett lőtték a csapatok a gólokat. Eleinte mi vezettünk egy-egy góllal, később már inkább az ő egygólos előnyük váltakozott a döntetlenállásokkal, a félidő végére pedig először a meccsen elléptek kettővel.

A második félidő elején úgy tűnt, hogy Császár vezérletével elkezdhetünk felzárkózni, kicsit meg is zavarodott az ellenfél. Hamarosan aztán visszaállt a rend, megmaradt a kétgólos fehérorosz előny, sőt háromgólosra növekedett. A félidő közepén ismét el tudtunk kapni egy jobb időszakot, és pár perc alatt ledolgoztuk a hátrányunkat, 12:12 óta 20:20-nál tudtunk újra visszakapaszkodni az ellenfél nyakára. Tíz perccel a vége előtt rosszul cseréltünk, ráadásul akkor már volt egy kiállítottunk, így kettős emberhátrányba kerültünk. Ezt a szakaszt 2:1-re nyerték a fehéroroszok, majd a sokadik hetesükből ismét kettőre növelték az előnyüket, a hajrára pedig már megint mínusz háromról fordultunk. A végére a kapusuk, Szaldacenka is mennybe ment, az utolsó percek pedig kínszenvedést és megalázó erőlködést hoztak.

A csoport utolsó helyén jutottunk a nyolcaddöntőbe, ahol a Rióban olimpiai bajnok, és a vb-n eddig száz százalékos dánok következnek. Ellenük ilyen játékkal borítékolhatóan semmire sem fogunk menni.

MAGYARORSZÁG – FEHÉROROSZORSZÁG 25:27 (13:15)
Fehéroroszország: Szaldacsenko – D. Rutenka 3, Silovics 2, Puhovszkij 6, Karalek 3, Kules 3, Jurinok 4. Csere: Sumak, Citu, Padsivalau, Gajducsenko, Bruka 6, Sinkel, Baranau. Szövetségi kapitány: Jurij Sevcov
Magyarország: Mikler – Császár 7, Zubai, Schuch, Ligetvári 1, Dzsamali 1, Juhász Á. 7. Csere: Fazekas (kapus), Harsányi 1, Bánhidi 2, Balogh Zs. 2, Lékai 1, Gulyás, Ancsin 1, Bodó 2. Szövetségi kapitány: Xavier Sabaté
Kiállítások: 4 perc, ill. 14
Hétméteresek: 9/10, ill. 3/5