Az Index a vizes vb példájából kiindulva aggódik a a budapesti olimpiának kötlsegeivel kapcsolatban. A portál most összeszedte, hogy szerintük hogyan drágul a játékok megszervezése a pályázat beadásától a konkrét megrendezésig. A portál szerint a pályázás teljes összege biztosan a többszöröse lesz a tervezettnek, azt persze nem tudják hányszorosan, de a találgatás remekül megy.
Az Index a a rendezésre való pályázás költségével kezdi, amit objektív támpontnak tart a költségek megjósolására mondván, hogy ez a megvalósíthatósági tanulmányból származik. A megvalósíthatósági tanulmányt a PricewaterhouseCoopers csinálja, az a cég, akik 2002-ben az akkor pályázni vágyott 2012-es olimpia megvalósíthatósági tanulmányát is készítették. A portál kiemeli, hogy a 1372 oldalas dokumentum 480 millió forintból készült el. A PWC egyébként 10 milliárd forintban állapította meg a pályázási költséget, amely “a rendező város kiválasztásáig tartó időszak kiadásait tartalmazza, beleértve a pályázat előkészítésének, összeállításának, beadásának, valamint a pályázáshoz kapcsolódó marketing- és pr-tevékenység költségeit.”
Kiegészítő szolgáltatás
A 2024-es olimpiai pályázat levezénylése a Budapest 2024 Zrt. feladata, amelyet a MOB és a Fővárosi Önkormányzat hozta létre 2015. december 1-én, 250 millió forintos törzstőkével. Az Index felhívja a figyelmet arra, hogy korábban említett 10 milliárd forint helyett a Budapest 2024 Zrt. nettó 15,0394 milliárd forint állami támogatást kapott, tehát másfélszeres büdzsével vágtak neki a feladatnak. A portál szerint ez már eleve aggodalomra kellene, hogy okot adjon, és kihangsúlyozzák, hogy a NOB ehhez még rendelt egy 11 millióért egy “kommunikációs stratégiát megalapozó” közvélemény-kutatást, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium pedig 240 millióért vásárolt állítólag “kiegészítő szolgáltatást” a megvalósíthatósági tanulmányhoz. Az Index állítja, hogy magáért a megvalósíthatósági tanulmányért sem a Budapest 2024 Zrt. fizetett ki 480 milliót 2015 nyarán, mondván, hogy az akkor még nem létezett. Eddig a 15,03 milliárdos büdzséjéhez képest 731 millió forint pluszt számolnak.
Várhatóan több lesz a várhatónál
Az Index a Budapest 2024 szerződéseit is vizsgálta: szerintük a társaság által megkötött szerződések keretösszege a jelenleg 16,74 milliárd forintnál jár. Azt írják, hogy a legnagyobb tétel a 7,25 milliárdért megrendelt tanácsadás, de a “Társadalmi párbeszéd az olimpiáért” kommunikációs kampány is 5,31 milliárdba került, és a nemzetközi reklámkampány médiavásárlása is elvitt 3 milliárdot. Még arra is volt energiájuk, hogy komolyabban belenézzenek a névjegyekre félretett 7,8 millió forintra: kiszámolták, hogy ebből a pénzből 48 750 darabra futja a drágábbikból. Ami szerintük nincs benne a 16,74 milliárdos keretösszegben, az a 62 alkalmazott bérezése. A portál részletesen elemzi a nem várt drágulásokat is, így azt a konklúziót vonták le, hogy a 16,74 milliárd több lesz még a szeptemberi döntésig. Külön kitérnek arra is, hogy mivel az olimpiai pályázat támogatását beemelték a tao-törvénybe (és ezzel párhuzamosan a sporttörvénybe) a magyarországi cégek társasági adójuk felajánlásával az olimpiai pályázat lebonyolításáért felelős nonprofit gazdasági társaságot is támogathatják. Konkrétumok persze nincsenek a drágulásokkal kapcsolatban, az Index a rejtély kategóriába sorolja a jövőben felmerülő pluszköltségeket.
Félelemre ad okot
Amiatt is aggódnak, hogy a Budapest 2024 Zrt-t “felszabadították” az államháztartási törvény költségvetési támogatásokra vonatkozó ügyes-bajos rendelkezései alól, mint például közbeszerzés kiírásának kötelezettsége, vagy épp a kapott támogatással, illetve annak felhasználásával összefüggő adatok nyilvánossá tétele. Szintén félelemre ad okot szerintük, hogy a pályázat marketingkommunikációs költségeinek egy része megbújik a Magyar Turisztikai Ügynökség költségvetésében, hiszen 2017-ben, mind a budapesti városmarketing, mind pedig az országmarketing az olimpiai pályázatra épül. Erről persze egyelőre nincs hír, de a találgatások már zajlanak.
Ha nincs szerencsénk, akkor
Az olimpiai pályázatot is támogató milliárdokról is említést tesznek, amiket az álla m különböző sportszövetségeknek juttat. A cikk részletesen említi az íjászokat, akiknek az Index szerint fogalmuk nincsen, hogy mit kezdjenek a 550 millió forintos támogatással. A portál említést tesz a Kemény Ferenc Programról, amire egyelőre 750 millió forintot csoportosítottak át olyan sportlétesítmények felépítésre, amik az Index szerint az olimpiát szolgálják, de “mi trükkösen úgy teszünk, mintha egyébként is szükség volna rájuk”. Végezetül persze komoly következtetéseket is levonnak, például azt, hogy a pályázás teljes összege biztosan a többszöröse lesz a tervezettnek, azt persze nem tudják hányszorosan, mert a városimázsra jutó összegekből nagyon nehéz kalkulálni, a sportversenyekre és sportlétesítményekre jutókból pedig a portál szerint még nehezebb. A végkövetkeztetés szerint az egész 27,34 milliárdból jön ki jó esetben, de ha nincs szerencsénk akkor akár 40 millió is lehet a vége.
Forrás: Index; vezető kép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS