Nyilvános az OLAF-jelentés – Medgyessy Péter is az érintettek között
A magyar kormány nyilvánosságra hozta az uniós csalás elleni hivatal szervezet, az OLAF jelentését a 4-es metró beruházásáról. A jelentés itt érhető el bárki számára. A jelentés fedőlapján érintettként a fővárosi önkormányzatot, az Alstomot és Medgyessy Pétert nevezik meg.
Csepreghy Nándor államtitkár azzal indokolta az időzítést, hogy az OLAF nemrég közölte velük: ha a közzététel megfelel a magyar adatvédelmi szabályoknak, akkor nyilvánosságra hozhatják a dokumentumot. Csepreghy azt mondta, Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos álláspontja most érkezett meg a kormányhoz. Ebben az áll, hogy ha szerepelnek is benne személynevek, ők akkor közfeladatot láttak el a beruházásban, ezért nyilvános lehet a nevük.
Mint azt csütörtökön a Figyelőre hivatkozva megírtuk, kirajzolódni látszik a négyes metró ügyében az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által feltárt mintegy 167 milliárd forintos korrupciós hálózat. A legnagyobb összegek a Siemens és az Alstom szerződéseihez kötődnek, de közel hatvan esetében emelt kifogást az OLAF. Az elmúlt évtized egyik legnagyobb korrupciós botrányában felvetődik a volt szocialista miniszterelnök, Medgyessy
A négyes metró a szerződések alapján összesen több mint 452 milliárd forintba került. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentése szerint a szabálytalan szerződések a teljes összeg mintegy 60 százalékát, azaz közel 280 milliárd forintot érintenek. A Figyelő csütörtöki számában azt írta, hogy tizenegy olyan szerződés lehet, amelyekben annyira kirívóak voltak a szabálytalanságok, hogy a magyar fél inkább kivette őket az uniós finanszírozásúak köréből.
Megkezdődhetnek a felelősségre vonások
A Figyelő összeállításában megemlíti, hogy az OLAF-jelentés nem a személyi felelősök megnevezéséről szól. Mint arra emlékeztetnek, ez mindig az illetékes nyomozóhatóság feladata. Ez azonban nem zárja ki, hogy az uniós csalás elleni hivatal vizsgálatának eredménye ne vethetné fel egyes személyek felelősségét, esetleges korrupciós érintettségét. A jelentés által feltárt visszaélések többsége 2004 és 2010 között történtek, és az MSZP-SZDSZ kormánykoalíció és budapesti városvezetés politikusaihoz vezetnek – írja a hetilap. Az összeállításban megszólaló jogi szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy a gigaberuházással összefüggésben nem lesz egyszerű a jogi felelősség bizonyítása, hiszen a fővállalkozó hiánya és az átláthatatlan szerződésrengeteg valószínűleg a felelősség elkenését szolgálták. Az Alstom-ügyben még mindig folyik a nyomozás, és köszönhetően az OLAF-jelentésnek, újabb és újabb információk segítik az ügyészség munkáját. Az új információk birtokában pedig akár jogi értelemben is felelősségre vonhatják Demszky Gábor volt főpolgármester bizalmasát és politikai főtanácsadóját, Mesterházy Ernőt, Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettest, valamint a BKV egykori vezérigazgatóit, Antal Attilát és Kocsis Istvánt. A négyes metró elektromos áramellátásáról szóló, szintén problémás szerződésével összefüggésben Puch László, egykori szocialista pártpénztárnok neve is felvetődhet. Szintén érintett lehet a jogi felelősség kérdésében a 2004-es finanszírozási szerződést aláíró László Csaba pénzügyminiszter, a főváros nevében eljáró Demszky Gábor, valamint a Magyar Államkincstár részéről ellenjegyző Katona Tamás is – hangsúlyozta a szerző.
Forrás: MTI/PS/Figyelő
Facebook
Twitter
YouTube
RSS